SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Négy évvel ezelőtt a biológiai sokféleség világéve arra hívta fel a politikusok, döntéshozók és a társadalmak figyelmét, hogy mind a gének, mind a fajok, mind az ökoszisztémák szintjén a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökken, többek között az élőhelyek pusztulása, romlása és feldarabolódása, a természeti erőforrások túlzott mértékű használata, a tájidegen özönfajok rohamos terjedése és kártékony hatása következtében. Mindez súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel jár, és Földünk élővilága egyre kevésbé lesz képes arra, hogy alkalmazkodjon a rohamosan változó, romló környezeti feltételekhez.
Ezeknek az aggasztó tényeknek az ismeretében a biológiai sokféleség egyezmény Nagoyában rendezett részes felek konferenciáján a világ országai egyhangúlag vállalták, hogy hatékony és sürgős intézkedéseket tesznek a biológiai sokféleség csökkentésének megállítása érdekében. Egy évvel később az európai romló folyamatok megváltoztatása érdekében az Európai Bizottság Európa biológiai sokféleségének védelmét és javítását célzó tízéves stratégiát terjesztett elő. A nemzetközi és európai uniós törekvésekkel összhangban Magyarországnak is ki kell dolgoznia a nemzeti stratégiáját a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozóan. Magyarország első biológiai sokféleség stratégiája ebben az évben lejár, ezen oknál fogva is szükségessé vált a stratégia felülvizsgálata és megújítása.
Sajnos a biológiai sokféleség hazánkban is igen veszélyeztetett. A legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okozzuk, az ökoszisztéma-szolgáltatások 90 százalékát már feléltük. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozza, emellett az autópálya-építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárulnak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, a szélsőséges időjárási viszonyokat pedig már nap mint nap megtapasztaljuk. Sajátos módon hazánkban a faji változatosság ennek ellenére még mindig gazdagnak mondható.
Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és termékeiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.
A 2015. évi költségvetés október 31-éig benyújtásra kerül az Országgyűlésnek, ezért már időszerű lett volna a következő hét évre szóló nemzeti biodiverzitás-stratégiát megtárgyalni és elfogadni, hogy legyenek források a gazdasági fejlődés alapját és az életet jelentő biológiai sokféleség megőrzését szolgáló feladatokra. Kíváncsian és aggódva várjuk, hogy a kormány miképpen kívánja elérni, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlása 2020-ig megálljon Magyarországon, állapotuk javuljon, és vajon mikor kerül benyújtásra a stratégia.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
