DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Völner Pál vezérszónoki felszólalásában jelezte, hogy 23 törvényt módosít az előttünk fekvő javaslat, és többen szóltak erről, hogy miért 23 törvény van egyben összefoglalva, és milyen megoldás ez.
Azt gondolom, hogy a salátatörvények általában nem szerencsések, mégis azt mondom, hogy jogtechnikailag és időszerűségét tekintve nincs más lehetőség előttünk, és azt gondolom, hogy az önmagában koherens szabályoknál tehát azt kell mindig vizsgálni, hogy az adott törvényen belül a koherencia megvan-e, nem pedig a 23 törvény egészében. Nyilvánvalóan nem is vetették föl a képviselőtársak, de azt gondolom, nem ördögtől való dolog az, ha bizonyos esetekben ezzel a jogtechnikai megoldással kell élni.
Amiről én most szeretnék szólni, az két részterület, illetve két jogszabály, nagyon fontos területek. A második igazán aktuális, az a borágazatot érintő kérdéskör, az első pedig a mozgóképről és a filmről szóló.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításának célja az Európai Bizottság által 2013 novemberében kihirdetett új filmművészeti közlemény, amely közlemény a filmekhez és az egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szól, és a rendelkezéseinek átültetése történik a hazai filmtámogatási programba és az ennek jogi kereteit biztosító filmtörvénybe. Ennek érdekében a magyar filmelőállító és a magyar filmgyártó vállalkozás definíciójából törlésre kerülne a tulajdonosi összetételre vonatkozó rendelkezés, és a törvény kizárólag magyarországi székhelyhez kötné a fogalom meghatározását.
E módosító rendelkezések kedvezőbb szabályokat állapítanak meg a filmelőállítók számára, amennyiben a magyar nyelven gyártott, valamint az alacsony költségvetésű filmek esetében a támogatási intenzitás felső határát 100 százalékra emelik. Ez jelentős segítséget jelent azon gyártóknak, akiknek a támogatáshoz szükséges önrész előteremtése nagy nehézségeket okoz, például a magasabb költségvetésű filmek esetében. Vagyis lehetővé válik, hogy indokolt esetben egy adott filmalkotás költségvetésének teljes egészét lehessen biztosítani a támogatásból.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása szerint pedig a filmgyártásra igénybe vehető közvetett támogatás mértéke a filmalkotások magyarországi filmgyártási költségvetésének 25 százalékára emelkedik, amely rendelkezést néhány kivétellel mára a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően benyújtott, folyamatban lévő kérelmeknél is alkalmazni szükséges vagy kell.
Magyarország az eddigi 20-ról 25 százalékra emeli a filmgyártáshoz kapcsolódó közvetett támogatást. Ez azt jelenti, hogy minden, Magyarországon elköltött 100 forint filmgyártási költésből a filmgyártó 25 forintot visszakap.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentősen megnőtt az érdeklődés a magyarországi filmgyártási lehetőségek, helyszínek, szakemberek, filmgyártók, céges stúdiók iránt, és hazánk jelenleg a legvonzóbb forgatási célpont a régióban. E pozíció megerősítését szolgálja a 25 százalék közvetett támogatás bevezetése, amellyel fenntartható, sőt élénkíthető a magyarországi filmgyártási aktivitás, az itt készülő filmalkotások költésének növekedése pedig hozzájárul a filmgyártással összefüggő adóbevételek további növekedéséhez. Iparági számítások szerint minden, Magyarországon filmgyártásra fordított összeg 36 százaléka a költségvetés bevételeit növeli.
A másik témám a borágazatot érintő, ez pedig a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításának háttere és jelentősége. Amint államtitkár asszony is szólt róla, a statisztikák szerint Olaszországból évente tapasztalhatóan 500-600 ezer hektoliternyi bor érkezik Magyarországra, nagyrészt irreálisan alacsony árú folyóborként. A hazai bortermelés 20 százalékát is elérő behozatal zavarja a piacot, és leginkább a kunsági borvidéken a szőlőfelvásárlási árak letörésével is fenyeget. Ennek a folyamatnak a megállítására számos intézkedés történt.
(14.30)
Júniusban a Földművelésügyi Minisztérium a szőlő- és borágazat szakmaközi szervezeteként elismert Hegyközségek Nemzeti Tanácsát vonta be ebbe a kérdéskörbe és ennek rendezésébe, és egy szervezettebb, összehangoltabb tevékenység vette kezdetét ezen a területen. Az agrárpiaci törvény mostani módosításával elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy díj ellenében megváltható ellenőrző jegyet lehessen bevezetni a sokszor dömpingáras és gyenge minőségű importborokra. A változtatásokkal bezárulhatnak azok a kiskapuk, amelyekkel az importőrök kijátszatták volna az ellenőrző jegyes rendszert, de az intézkedés egyúttal növeli a borpiaci áfacsalások felderítési esélyeit is. A tervek szerint a literenként 30 forintba kerülő ellenőrző jegyeket október 15-e után kell megváltani, de a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ezzel párhuzamosan 22 forintos fejlesztési támogatást nyújt azon tagjainak, akik kizárólag magyar szőlőből készítenek földrajzi jelzés nélküli asztali bort, tehát ez egy komoly támogatás és segítség, és éppen aktuálisan érinti a szüret dandárjában levő gazdálkodókat és természetesen a borászokat. Mindezt fontosnak tartottam elmondani, már csak annak okán is, hogy olyan impulzusokat adjunk a következő hetekben, amelyek segítik a borágazat szereplőinek a piacra jutását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
