NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több olyan fontos jogszabály-módosítást irányoz elő, amelyek együttvéve, összességében stratégiai jelentőséggel bírnak az ország működésének hatékonyságára nézve.
A módosítási javaslatban lévő rendelkezések több területet érintenek, bizonyos részei működési tapasztalatokat implementálnak, és a napi működést megnehezítő problémákra adnak választ az ésszerűsítés és a jogértelmezési bizonytalanságok felszámolásával. Más rendelkezések esetében szakmai és érdekvédelmi szervezetek felvetéseit építette be ez a módosító javaslat.
Számos ponton uniós irányelveknek, illetve alkotmánybírósági döntéseknek való megfelelőséget céloz a módosítás.
(13.10)
A törvényjavaslat a korábban elfogadott jogszabályok finomhangolásával lehetőséget teremt arra, hogy a módosítás által érintett állami intézmények, szakmai szervezetek és más együttműködők feladataikat lényegesen hatékonyabban tudják majd végezni a jövőben.
(A jegyzői székben Földi Lászlót dr. Tiba István váltja fel.)
És akkor magukról a módosítási javaslatokról. A törvényjavaslat gerincét olyan rendelkezések adják, amelyek pénzügyi és gazdaságfejlesztési természetűek. A törvénytervezet módosítani kívánja az államháztartásról szóló 2014. évi CXCV. törvényt. A módosítás következtében az országgyűlési képviselők általános választásának érvében a kormánynak a fő szabályként érvényesülő október 15-i határidőhöz képest több idő áll rendelkezésre, hogy benyújtsa a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, azaz a határidő október 31-éig hosszabbodik meg. A Megyei Jogú Városok Szövetsége által kért módosítás az önkormányzatoknak is több időt ad arra, hogy költségvetésüket a választásokat követően elkészítsék, és azt gondolom, hogy ez méltányolható kérés.
A 98 százalékos különadó tekintetében a javaslat módosítja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényben szabályozott különadóról szóló rendelkezést. A különadó mértéke 2013. december 31. napján a korábbi 98 százalékról 75 százalékra csökkent, így szükségessé vált, hogy a 98 százalékos adókötelezettség alá eső magánszemélyek helyzetét rendezzük. A javaslat alapján a 98 százalékos mértéken megállapított kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények helyett úgynevezett átalányközteher-kötelezettséget állapít majd meg. Ez a módosítás figyelembe veszi az európai uniós bíróság vonatkozó döntését, és jogkövető módon alakít a vonatkozó szabályozáson.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a parlament az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően módosítsa a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata alapján a törvényjavaslat az egyetemlegességben új helytállási sorrendet alakít ki, illetve világossá teszi a kilépők és kizártak vonatkozásában az egyetemlegesség időbeli hatályának kérdését. A fentiek miatt a javaslat egyrészt kielégítési sorrendet állapít meg, megfelelve az alkotmányossági követelményeknek, azzal is egyébként, hogy magát az SZHISZ-t a szövetkezeti hitelintézetek elé helyezi a sorban.
A törvényjavaslat megfelel azon alkotmányos követelményeknek, hogy mintaalapszabályok csak olyan kötelező elemeket tartalmazhatnak, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, illetve a törvény végrehajtását szolgálják.
A szövetkezeti integrációban felmerülő igényeknek megfelelően a javaslat a hitelintézeti törvény módosításával lehetővé teszi azt, hogy bank és szakosított hitelintézet is csatlakozhasson az integrációhoz. Ezzel párhuzamosan célszerűnek látszott - és ennek megfelelően készült el a tervezet -, hogy sor kerüljön a szövetkezeti hitelintézeti törvény hatályosítására, továbbá a szövetkezeti szektor részéről megfogalmazott igényeknek eleget téve annak a lehetőségnek a biztosítására, hogy szövetkezeti hitelintézet és nem szövetkezeti hitelintézeti részvénytársaság egyesülhessen az integrációs szervezet hozzájárulásával a Takarékbank előzetes egyetértése alapján.
Ezen kívül módosítások kerültek önök elé, amelyek az SZHISZ tevékenységének hatékonyabbá tételét szolgálják, illetve a működés elmúlt egyéves tapasztalatának összegzésével alakultak ki.
A pénzügyi és gazdasági tárgyú törvénymódosítási javaslatok között van egy elég világos irányvonal, amely az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet működési feltételeinek javítását helyezi a fókuszba. Olyan javasolt jogszabályi változtatásokról van szó, amelyek közvetve az érintett társaságok által elért vállalkozások és állampolgárok szolgáltatáshoz való könnyebb hozzáférését biztosítják, illetve hozzájárulnak a költségvetés egyensúlyához. Ennek megfelelően az MFB-törvény módosítása pontosítja a fejlesztésitőke-finanszírozás fogalmát, részben bővíti azt, részben pedig tisztázza a kockázatitőke-befektetés és a fejlesztésitőke-finanszírozás fogalmi elkülönítését. Ezt elsősorban a kollektív befektetési formákra vonatkozó új szabályozás követeli meg. A jogszabálytervezet lehetővé teszi továbbá, hogy a MFB a jövőben osztalékot fizethessen a költségvetés felé.
Az MFB-törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az MFB tulajdonában álló gazdasági társaság, az MFB Földgázkereskedő korlátozott földgázkereskedelmi engedélyt szerezzen. A Get. módosításával kibővülhet a korlátozott földgázkereskedelmi engedély megszerzésére jogosultak köre, amely korábban indokolatlanul volt leszűkítve. A Get. módosításának egyébként az átfogóbb célja az, hogy bővülhessen a földgázellátásban szerepet vállaló társaságok köre, és így növekedjen a lakossági ellátásbiztonság.
Ugyanakkor van egy dolog, amit feltétlenül hangsúlyozni kell. Az MFB-törvény által megnevezett földgázkereskedővel kapcsolatban a nemzeti energiastratégia megvalósításában a kormány az eddigieknél komolyabb szerepet szán a Fejlesztési Banknak. Ez az energiastratégia kiemelt prioritásként kezeli a földgázellátás biztonságának kérdését, ennek érdekében a kormány már tett és tenni kíván több összehangolt lépést. Az MFB Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő földgázkereskedő megalapításával tehát egy olyan állami érdekeltségű földgázkereskedő jön létre, amelyik további kereskedelmi földgázkészletek megvásárlásához finanszírozási hátteret tud biztosítani.
A kormány képes tovább növelni a Magyarország rendelkezésére álló földgázkészletet és maximálisan kihasználni a rendelkezésére álló kereskedelmi tárolókapacitásokat. Fontos azonban azt megjegyezni és hangsúlyozni, hogy az MFB által alapított cég nem a már meglévő állami vállalatok és szereplők rovására, hanem azokkal együttműködve lesz részese a hazai ellátásbiztonságnak.
Még egy fontos dolog, amit meg szeretnék említeni: az MFB egyébként hasonló ügyletekben kompetenciáját már bizonyítani tudta, részt vett, érdekeltséget szerzett a szlovák-magyar összekötő gázvezetéket építő és működtető Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben, illetve jelenleg is résztulajdonosa a biztonsági földgázkészletet tároló MMBF Földgáztároló Zrt.-nek.
Szintén az ésszerűsítés és a hatékonyságnövelés szándéka áll az Eximbankról és a közösségi vámjogról szóló törvénymódosítási javaslat mögött. A módosítással racionálisabbá válik az Eximbank vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályozás, lehetővé válik, hogy az Eximbank aktivitását tovább bővíthessék, és a bank az ügyfelek által megvalósított befektetések finanszírozásában is részt vehessen.
A javaslat megteremti azt a lehetőséget is, hogy az Eximbank és a Mehib a tevékenységükhöz szükséges mértékben vámtitokhoz hozzáférjenek, világossá teszi egyben ennek a hozzáférésnek az adatkörét, illetve az adatkezelés célját is.
(13.20)
A törvénytervezet több helyen módosítja a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényt. Itt is a jogszabályi megfelelés, az állami szervezetek hatékony működése és az uniós előírásokhoz történő igazodás a leglényegesebb momentum. A tervezet a postatörvény 76. §-át úgy módosítja, hogy az a nemzeti hatáskört meg nem haladó mértékben lehetővé tegye, hogy a 2013., illetve ’14. év tekintetében a központi költségvetés megtérítse a Magyar Posta által nyújtott közszolgáltatás kapcsán felmerült többletköltséget.
Egy következő módosítás az, hogy a kijelölt egyetemes postai szolgáltatót megillető jogosultságok körében nevesítésre kerül, hogy partnerszervezettel szerződéskötési jogosultságot kapnak. Rögzíteni szükséges azonban, hogy a partnerszervezetre, mivel az általa végzett tevékenység teljeskörűen az egyetemes szolgáltató által kerül meghatározásra, számviteli elkülönítésre vonatkozó követelmények nem értelmezhetők, ezért az általa végzett tevékenységhez kapcsolódó bevétel célszerűen az egyetemes szolgáltató adatszolgáltatásában kell hogy megjelenjen.
A módosítási javaslatok elfogadása esetén kikerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alól a postai szolgáltatók által végzett egyes tevékenységek, tekintettel arra, hogy ezek a postai szolgáltatók tekintetében az európai uniós irányelvek alapján sem minősülnek közbeszerzés-kötelesnek.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A postával kapcsolatos módosításokra azért van szükség, mert mint azt önök is tudják, az állami társaság üzleti környezetében jelentős változások álltak be az elmúlt években. A postai szolgáltatások liberalizációja, a versenypiacon történő működés indokolja az EU-s jog alapján történő jogszabályi finomhangolást. Azt gondolom, hogy a nyereséges, saját forrásból egyébként folyamatosan milliárdos fejlesztéseket végrehajtó, 150 éves múltra visszatekintő vállalat számára meg kell teremteni a megfelelő működési feltételeket.
Szintén a megváltozott piaci körülményekre ad választ a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása. Módosító javaslatnak köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. már október 4-én hazánkban is el tudja indítani az EuroJackpot névre hallgató játékot, mivel a módosításnak köszönhetően a hatóságközi megállapodások megkötése nem lesz előfeltétele a tevékenység megkezdésének.
A jogi bizonytalanságok felszámolása, a technikai módosítások és az ésszerűsítés volt a célja a hulladéktörvény módosításának is. Az iskolai és óvodai papírgyűjtést eddig kizárólag hatósági engedéllyel lehetett végezni, annak ellenére, hogy eddig soha nem érte semmilyen hátrány a köznevelési intézményeket, nem indult ellenük hatósági eljárás, és úgy véljük, hogy szükséges rendezni ezt a kérdést. A módosítási javaslat tartalmazza azt is, hogy a hulladéklerakási járulék 2015. január 1-jétől eddigiekben meghatározott mértékét hozzá kell igazítani a közszolgáltatók teherbírási képességéhez. Ez azt jelenti, hogy azt a 2014. évi szinten kell meghatározni.
A piaci változásokra történő törvényalkotói felkészülés magyarázza a Nemzeti Eszközkezelőről szóló egyes törvényi rendelkezések módosítási szándékát. A biztosítási törvény változása miatt az életjáradékot nyújtó társaságok saját jogon 2015 januárjától nem jogosultak időskori életjáradékot nyújtani, az ilyen tevékenység biztosításnak minősül, ezáltal csak biztosító végezheti. Ebből kiindulva célszerű lehet az államnak az életjáradéki tevékenységet végző társaságokat vagy azok ingatlanfedezetét átvenni az időskori járadékot kapó ügyfelek érdekében. Ehhez szükséges a Net.-törvény módosítása, illetve e cél felvétele a Nemzeti Eszközkezelő meghatározott céljai közé.
A törvénymódosítási javaslatcsomag a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvényt is módosítaná. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa piacszervezési intézkedés kiterjesztését kérte az olasz borimport kezelése érdekében, azonban annak teljesítését egy pillanatnyilag élő szabályozás akadályozza. A hatályon kívül helyezést mielőbb végre kéne hajtani, ugyanis a kiterjesztett intézkedés már most kedvező hatást gyakorolhatna a szőlő felvásárlási árára.
A lakások és a helyiségek bérletére, illetve az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításának a célja a lakástörvény külföldi jogi és természetes személyek lakásvásárlásra vonatkozó szabályainak a pontosítása, amely szerint az ingatlan fekvése szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélye szükséges az ingatlan megszerzéséhez.
A javaslat kitér az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításokról szóló 2013. évi CCLII. törvény megváltoztatására, az ügyvédekről szóló ’98. évi XI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítására és az egyes agrár- és környezeti tárgyban hozott jogszabályok módosítására. A javaslat az ügyvédek hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jel használatára vonatkozó kötelezettségének halasztását célozza meg, hogy az ügyvédi kar biztonságosabban felkészülhessen, illetve hogy az ehhez szükséges informatikai fejlesztések megvalósítására megfelelő idő álljon rendelkezésre.
A javaslat módosítást tartalmaz a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényhez, pontosítja a magyar filmelőállító és a magyar filmgyártó definíciókat. Annak érdekében módosítja a filmelőállítók és filmgyártók részére nyújtható közvetlen és közvetett támogatások egyes szabályait, hogy minél több magyar nyelvű alkotás születhessen, illetve minél több magyar filmgyártó vehessen részt akár hazai, akár nemzetközi produkciókban. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, lehetővé válik, hogy a hazai filmgyártási kapacitás a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjön.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítása is időszerűvé vált. A módosítással a Médiatanács és a médiahatóság eljárásai egyszerűsödhetnek, az eljárási szabályok egyértelműbbé válnak. A javaslat megteremti az összhangot az Európai Unió jogával és az Európai Bizottság gyakorlatával a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események közvetítése, illetve az ezekhez kapcsolódó hatósági eljárások esetében.
A módosítás kiemelt célja továbbá az, hogy kormányrendelet rögzítse, hogy az egyes médiaszolgáltatók miként érvényesíthetik a kínált tartalom után a programdíjat. A javaslattal lehetővé válik, hogy a tartalomszolgáltatók végül is ne az előfizetőkkel fizettessék meg a többletköltségeket, hiszen ez pluszterhet róna a háztartásokra, ami nem lenne igazságos.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Az általam felsorolt törvénymódosítási javaslatok a jogharmonizációt, a jogszabályi bizonytalanságok megszüntetését és tapasztalatok, releváns szakmai és érdekképviseleti igények beépülését szolgálják, hatékonyabbá tételét az állam működésének. Ahogy a médiatörvény módosítása is ezt mutatja, közvetve az önök előtt fekvő törvénymódosítás végső kedvezményezettjei minden esetben a magyar állampolgárok és a magyar vállalkozások. Az ő érdekeiket szem előtt tartva születtek meg ezek a törvénymódosítási javaslatok, ezért kérem tisztelettel önöket ezek elfogadására. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
