SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ahogy képviselőtársaim is említették, a most tárgyalt törvényjavaslat számos fontos jogszabályt pontosít. Engedjék meg, hogy a környezettudatosság jegyében a hulladékgazdálkodási törvény módosításáról és ennek kapcsán az iskolai papírgyűjtés jogi hátteréről ejtsek néhány szót.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítását a hulladék gyűjtésével és tárolásával, a hulladéklerakási járulékkal és a melléktermékkel kapcsolatos szabályok pontosítása indokolja. Annak érdekében, hogy a gyűjtéssel, a tárolással és a melléktermékkel kapcsolatos szabályozás egységesen értelmezhető és alkalmazható legyen, a törvény vonatkozó rendelkezéseit rugalmassá kell tenni. Ez abban az esetben érhető el, ha a gyűjtőre vonatkozó definíciót pontosítjuk, a tárolást a tartós tárolástól megkülönböztetjük, és a tárolást külön definiáljuk, továbbá egyszerűsítjük és kormányrendeleti szintre delegáljuk a melléktermékre vonatkozó szabályokat.
Ami a gyűjtést illeti, 2015. január 1-jétől Magyarországon a lakosságnál képződő üveg-, papír-, fém- és műanyaghulladékot minden településen szelektíven kell gyűjteni. Ezeket a célokat Magyarországon elsősorban a folyamatosan bővülő házhoz menő rendszerrel, illetve hulladékgyűjtő szigetek és hulladékgyűjtő udvarok létesítésével lehet elérni.
Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőségét is megteremti a törvény módosítása. A változtatással egy 14 éve fennálló jogi anomáliát sikerül orvosolni, az iskolai és óvodai papírgyűjtésre ugyanis eddig csupán általános szabály vonatkozott, vagyis hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ennek ellenére a 14 év alatt egyetlen kormány, így az Orbán-kormány sem akadályozta az iskolai papírgyűjtést. Az iskolákat soha semmilyen módon nem érte hátrány, nem indult ellenük hatósági eljárás.
A hulladékról szóló törvény módosítása értelmében az intézmények évi két alkalommal, legfeljebb ötöt napon keresztül gyűjthetnek papírt. Ezt követően önállóan dönthetnek arról, hogy továbbértékesítik, amiből saját bevételhez juthatnak.
A kormány és ezen belül a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a környezettudatos szemléletformálás mellett, amelyben az iskolai papírgyűjtésnek pótolhatatlan jelentősége van. A jogi helyzet rendezésére azért volt szükség, hogy az iskolák és óvodák a jövőben jogilag is tiszta és rendezett szabályok között folytathassák ezt a tevékenységet. Ez azért is fontos, mert Magyarországnak nagyon szigorú, egyre nagyobb hasznosítási arányokat meghatározó uniós előírásoknak kell megfelelni a hulladékgyűjtés területén.
Annak érdekében, hogy Magyarországon a hulladéklerakásnak a hulladékhasznosítás viszonylag rövid időn belül alternatívája lehessen, ugyanakkor a vállalkozások erejét a jelenleg alkalmazandó hulladéklerakási járulék összege ne roppantsa meg, a hulladéklerakási járulék összegét a hazai gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás jelenlegi fejlettségéhez mérten kell meghatározni.
(14.50)
Így a hulladékról szóló törvény második módosítása befagyasztja a 2014-es szinten a hulladéklerakási járadék összegét. Ez hatezer forintot jelent tonnánként, és a jelentős mértékben köztulajdonban lévő lerakók üzemeltetőit érinti. Jelentős pénzügyi és adminisztrációs könnyebbséget jelent a gazdálkodó szervezetek számára az a módosítás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodó szervezetek begyűjtési és tárolási engedélyei ne veszítsék hatályukat 2014. december 31-ével, hanem az eredeti érvényességi időn belül használhassák azokat.
Tisztelt Képviselőtársak! Most pedig engedjék meg mint aktív polgármester is, hogy a frakció és a magam nevében kiálljak egy módosítási szándék mellett. Az államháztartási törvény jelenleg előírja, hogy az önkormányzatoknak a központi költségvetés benyújtásához kötötten be kell nyújtaniuk egy költségvetési koncepciót. A szándékot, a biztonságos tervezés feltételeinek biztosítását értjük, ám úgy gondoljuk, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazkodik a valósághoz, így egy fölösleges púp az önkormányzatok hátán. Egy ilyen korai időpontban ugyanis még nem láthatják előre a helyi önkormányzatok, hogy mennyi forrással gazdálkodhatnak a következő évben, hiszen még a központi költségvetés sincs elfogadva. Ráadásul ebben az időszakban kell törvény szerint különböző beszámolókat is elkészíteni és benyújtani.
A koncepció így szükségképpen általános, konkrétumokat nem tartalmazó lesz, így én is támogatom, hogy ezt a passzust vegyük ki az államháztartási törvényből. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
