SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is boldog születésnapot kívánok Pali bácsinak, aki éppen ma 100 esztendős. Isten éltesse!
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A hétvégén Kárpátalján jártam, tájékozódtam, nagyon sok mindenkivel beszéltem, volt szerencsétlenségem tapasztalni a kiábrándultságot, a kilátástalanságot, a jövőtől való félelmet.
Kérem önöket, hogy ne jöjjenek megint azzal, hogy a Jobbik riogat; helyette inkább legyenek képesek és hajlandóak végre szembenézni a tényekkel, szembenézni a valós helyzettel, ami Kárpátalján van, és nézzenek szembe azzal is, hogy ezért a kialakult helyzetért részben az önök eddigi meghunyászkodó és az egyoldalú gesztusokra építő politikája is felelős.
(9.30)
A behívások réme továbbra is fenyegeti a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalja lakosságát egy olyan háborúban, amelyhez nem sok köze van. A falvakban jobbára csak nők, idősebbek és cigányok maradtak, a férfiak többsége, aki tudott, elment, elmenekült. Félő, hogy őket majd egy idő után a családjaik is követni fogják, a házaikba pedig ukrán menekülteket fognak telepíteni.
A betelepítések a másik olyan kérdés, amellyel kapcsolatban egyetlenegy mondat soha a magyar kormány részéről el nem hangzott. Készen vannak azok a tervek, amelyek a krími és a kelet-ukrajnai menekültek Ukrajnán belüli letelepítését célozzák, ez pedig a magyar falvakat is érinti. Ez a nemzetiségi viszonyok erőszakos megváltoztatását jelentheti, amelyet számos nemzetközi egyezmény tilt. Mikor lesz hajlandó végre a kormány ez ellen szót emelni?
Ne felejtsük el egyébként emellett azt, hogy az elmúlt hónapokban, az elmúlt években hogyan korlátozták továbbra is a kárpátaljai magyarság és egyébként az ukrajnai nemzetiségek nyelvi, kisebbségi jogait akár az oktatásban, akár a közigazgatásban, hozzátéve azt egyébként, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusnak az egyik fő eredője is az, hogy elnyomták az ott élő orosz közösséget, illetve korlátozták azoknak a nemzetiségi és nyelvi jogait.
Sokszorosan bebizonyosodott az elmúlt hónapokban az, hogy az ukrán hatalomnak a szava és az ígéretei pontosan annyit érnek, mint 23 évvel ezelőtt, amikor a magyarukrán alapszerződés aláírásakor az akkori ukrán vezetés megígérte az autonómia megteremtését, ezzel kapcsolatban volt is egy érvényes népszavazás Kárpátalján, amely Kárpátalja autonómiáját és egy Beregszász-központú magyar autonóm körzet létrehozását célozta volna. Miért nem szerepel soha a kormányzat retorikájában ez a kérdés? Miért nem beszélnek önök soha a magyar-ruszin vagy a ruszin-magyar autonómia megteremtésének a szükségességéről akkor, amikor helyzet van, akkor, amikor megint lenne lehetősége a magyar diplomáciának nemzeti érdeket érvényesíteni?
Bebizonyosodott, hogy mennyit ér az ukrán hatalom szava akkor, amikor néhány héttel ezelőtt Porosenko elnök arcul csapta a kárpátaljai magyarságot - és részben önöket, az önök eddigi politikáját is - akkor, amikor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek az elnökválasztáson a támogatásért cserébe megígérte - többek mellett - az önálló magyar, magyar többségű választókörzet létrehozását is, hogy közvetlenül magyar képviselőt lehessen választani. Nos, Porosenko elnök ezt az ígéretét sem tartotta be.
A mai napon szavaz az Európai Parlament az ukrán társulási egyezményről. Önök megint arra készülnek, hogy feltétel nélkül előzetes egyoldalú gesztusokat tegyenek ennek az ukrán államhatalomnak, anélkül, hogy kihasználnák ezt a lehetőséget, anélkül, hogy világossá tennék, hogy Magyarország számára a kárpátaljai magyar közösség érdeke az elsődleges. Az elmúlt hónapokban számos kormányzati nyilatkozatot hallhattunk arról - nagyon rossz visszhangja van ennek Kárpátalján is, megnyugtatom önöket erről -, hogy a magyar kormány számára Ukrajna területi integritása a legfontosabb. A Jobbik számára a kárpátaljai magyar közösség érdeke a legfontosabb, és örömmel vennénk, ha a kormány is végre ezt tekintené elsődleges feladatának.
A kárpátaljai magyar közösségnek arra van szüksége, hogy világos, erős és határozott támogatást kapjon Magyarországról, és arra, hogy lehetőleg egységesen fel tudjunk - minél nagyobb egységben, minél nagyobb konszenzusban és minél határozottabban - az ő érdekükben lépni.
A Jobbik két héttel ezelőtt javasolta egy magyar-magyar kerekasztalnak az összehívását, egy nagyon laza javaslatot tettünk a magyarországi kormány, a parlamenti pártok, a kárpátaljai pártok, egyházak, illetve az ottani magyar képviselő részvételével, bár jeleztük, hogy más meghívottakat is elképzelhetőnek látunk. Erre egyedül az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az ukrán parlament magyar képviselői, valamint az LMP reagált. A kormány két hete nem képes erre a felvetésre válaszolni, holott cselekedni kellene, szükség lenne arra, hogy világosan és határozottan megfogalmazzuk a feltételeinket és az elvárásainkat.
A Jobbik nyitott lenne - minden kritikája mellett - egy ilyenfajta konszenzus kialakítására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), vagy legalább a legminimálisabb közös pontok megtalálására a kárpátaljai magyarság érdekében. Várom a kormányzat válaszát erre a felvetésünkre is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
