DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ha azokat a kérdéseket vennénk számba, amik az ország hosszú távú életét nagyban meghatározzák, akkor három kérdésről biztosan beszélnünk kellene. Az egyik a demográfiai helyzet alakulása és a népességfogyás, a másik az ország tőkehiányos helyzete - ezen a tőkehiányos helyzeten persze ebben az európai uniós költségvetési ciklusban sokat segít az az 1200 milliárd forint, amit EU-forrásokból fejlesztésekre tudunk felhasználni -, és a harmadik ilyen kérdés, nem lehet vita köztünk, maga az eladósodottságból adódó problémakör.
Négy évvel ezelőtt, amikor kormányra került az Orbán-kormány, akkor is szembe kellett néznünk azzal a nagyon szomorú ténnyel, hogy GDP-arányosan Magyarország 130 százalékban eladósodott. Mindig csak az állam eladósodottságáról szoktunk beszélni, ami GDP-arányosan akkor 80 százalék fölött volt, de amikor az eladósodottságot teljes mértékben vesszük számba, akkor látnunk kell a lakosság eladósodottságát és a vállalatok eladósodottságát is. Önmagában az állam eladósodottsága is szinte kezelhetetlen méreteket öltött, de ami napjainkban talán mindannyiunknak, politikusok számára a legfontosabb, a magánszemélyek eladósodottsága, és az ő sorsukon való javítás.
Nem véletlenül, hosszú gyötrődések után az Országgyűlés érdemben ezzel szembenézett, és ma szavazunk a bankok elszámoltatásáról, az előttünk lévő törvénytervezetről. A rendszerváltás óta talán nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés, mint amit ez a törvény véghezvisz. 1000 milliárd forint fog a banki kasszákból az ügyfelek irányába vándorolni vagy visszavándorolni, hiszen ez a pénz valamikor az ügyfeleknél volt, csak a bankok különböző technikákkal ezt elvették tőlük. 1 millió 300 ezer szerződésről beszélünk. Felfoghatatlanul nagy szám; 1 millió 300 ezer család is van a dolgok mögött. Tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar családok egyharmada érintett.
Érintettek azok is - és ezt jól tudják -, akiknek nincsen ilyen típusú szerződésük, mert ameddig a devizakitettségén az ország nem tud javítani, addig a számunkra fojtogató csapdahelyzet megmarad. Tehát áttételesen itt minden magyar család érintett, és azt gondolom, hogy ezt a magyar családok tudják is, ezért mondhatjuk azt, hogy talán mára a kormánynak és a politikának sikerült a társadalomban is támogatottságot és konszenzust teremteni a tekintetben, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem tűr halasztást.
Figyelve egyébként az általános vitát itt a parlamentben, azt mondhatom, hogy a kormány a politikai pártok között is megteremtette ezt a konszenzust, mert minden mértékadó párt képviselője úgy foglalt állást, hogy támogatni fogja ezt a törvénytervezetet. Talán egyedül a Bajnai-párt színeiben megszólaló független képviselő asszony beszélt talán egy kicsit másként, de a szavazásig még ő is meggondolhatja magát.
Ezt a konszenzust a kormány megteremtette az igazságszolgáltatás rendszerében is. Azért emlékszünk arra, hogy amikor a miniszterelnök vagy az akkori igazságügyminiszter valamikor megszólalt, kérve a Kúria döntését, hogy sok magánjogi szerződést érintő ügyben foglaljon állást ezekben a kérdésekben, akkor ezt vonakodva tette meg ez a szervezet. Mára a Kúriának megvannak azok a döntései, amelyek a további törvényalkotási munkánkat is meghatározták.
Ez a konszenzus talán nem teljesen látszik a banki világban, hisz a banki világ ma is pereskedik az állam ellen, a kormány ellen ezekben az ügyekben, de ez valahol érthető; nyilvánvalóan mindent meg kell tenniük azért, hogy a saját tulajdonosaik érdekeit védjék ennek a tulajdonátrendezésnek a kapcsán. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a banki szakemberek is tudják, hogy a bankrendszernek át kell esnie ezen a megtisztuláson, mert a bankrendszer se tud megerősödni addig, ameddig ilyen típusú szerződéseket cipel magával, és nagyon sok az olyan ügyfele, aki fizetésképtelen vagy fizetésképtelenné válhat.
Ezért fontos az a jogszabály, ami előttünk van, és az a létrejött konszenzus, amit a kormány meg tudott teremteni a kérdés rendezése érdekében, mert az államadósság csökkentése nélkül, a magánemberek eladósodottságának csökkentése nélkül az ország más további sorskérdései se rendezhetők.
Ezért figyeljünk arra oda, hogy ma sikerrel abszolváljuk ezt a törvényalkotási feladatot, hogy utána érdemben megindulhasson a gyakorlatban is a bankok elszámoltatása és a bankok elszámolása az ügyfelek irányában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
