DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A Kúria döntése óta kimondhatjuk, hogy a bankok hitelezési gyakorlata - és különösen igaz ez a devizahitelezésekre - a devizának hazudott hitelekre tömegesen törvénytelen és tisztességtelen volt. Ezt az Alkotmánybíróság döntése is megerősítette, tehát egy olyan tömeges gyakorlatról beszélhetünk, amelyben a bankok egyértelműen a profitszerzés céljával tömegesen csalárd módon jártak el az ügyfeleik rovására.
A kormány több mint négy év késéssel egy félmegoldást alkalmaz. Azért félmegoldást, mert egyrészről a forintosítást csak egyfajta homályos ígéretként a jövőben lebegtetik, talán - azt mondják - jövőre bevezetik, miközben a forintosítás lenne az elszámoltatás egyik valódi lába, és amit önök a másiknak, a kamattal kapcsolatos elszámoltatásnak mondanak, az olyan szűk körű, és a személyi felelősöket nem nevezi meg, hogy valójában nehezen nevezhető valódi elszámoltatásnak. Olyan ez, mintha a jogtalan uzsorának egy részét kellene visszatérítenie a bankoknak, ráadásul ezt sem közvetlenül visszaadva az ügyfeleknek, hanem abból a tartozásból, amit csak a bankok állítanak, hogy tartozás. Egy papíron meglévő, jogtalan tartozásból vonják le, vagyis virtuális tartozásból egy virtuális visszatérítés történik. Ez a nagy elszámoltatás, amiről önök beszélnek.
De menjünk tovább! A személyi felelősök megállapítása is, úgy tűnik, hogy elmarad. A bankoknak döntéshozói vannak, a bankoknak vezetői vannak, akik ezeket a döntéseket meghozták, akik ezeket a devizacsalásokat véghezvitték. A javak egy részének visszatérítése nem büntetés. Gondolják csak el: ha valaki bemegy egy boltba, ellop egy tévét, és utána rajtakapják, és vissza kell vinnie azt a tévét, akkor ez a valódi büntetés? Hogy azt mondják, hogy uram, hozza vissza, és minden el van intézve? A Btk. csalás tényállása úgy szól, hogy aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A devizacsalásokban érintett pénzintézetek vezető tisztségviselői egyértelműen megvalósították ezt a tényállást, mert tévedésbe ejtették ügyfeleiket, majd tévedésben tartották, jogtalan haszonszerzés miatt követték ezt el, és különösen jelentős értékű kárt okoztak, ezt a kormány jelen lévő képviselője is elismerte a volumenek tekintetében. Ezt a Btk. 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, ennek ellenére nem látjuk, hogy elindulnának a büntetőeljárások. Felszólítjuk innen is a legfőbb ügyészt, hogy intézkedjen, hogy az üzletszerűen elkövetett csalások személyi felelőssége megállapításra kerüljön.
De felmerül azoknak az állami szervezeteknek a felelőssége is, akik bár tudtak róla, de hagyták ezeket a csalásokat. Tudtak róla, hiszen az emberek tömegesen fordultak ezekhez a szervekhez. Például a Magyar Nemzeti Bank, például a PSZÁF, de akár a Gazdasági Versenyhivatalt mint a tisztességtelen versenyt felügyelő szervezetet vagy a Fogyasztóvédelmi Hatóságot is említhetném, amely a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen magatartás szankcionálására hivatott, és ezt nem tette meg.
Fontos kiemelni, hogy a főbüntetések mellett mellékbüntetéseket is ki lehetne szabni, és úgy gondoljuk, hogy a Kúria megállapítása után és az Alkotmánybíróság megállapítása után ezeket is alkalmazni kellene. Mik lehetnének ezek? Ez nem más, mint a foglalkozás gyakorlásától való eltiltás. Ezt azzal szemben lehet alkalmazni, aki szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy foglalkoztatásának felhasználásával szándékosan követi el. És ráadásul az új szabályok alapján ez nemcsak egy bizonyos időtartamra, hanem akár végleges hatállyal is kiszabható. És a végleges hatály azzal szemben alkalmazható, aki alkalmatlan vagy méltatlan arra, hogy a foglalkozását az elkövetett bűncselekmények okán tovább űzze.
Azt hiszem, hogy az önök által is elmondottak alapján és a Kúria döntését követően a méltatlanságot nem kell külön bizonygatni, azt, hogy ezek a vezetők - legyenek akár banki vezetők, akár a pénzügyi szektor ellenőrzésére hivatott szervezetek vezetői - méltatlanul jártak el, és alkalmatlanok arra, hogy azt a foglalkozást űzzék, amit az elmúlt években, évtizedben tettek.
Tehát valódi elszámoltatást, valódi igazságtételt szeretnénk. Azt is mondatnám, hogy először neveket akarunk hallani, a személyi felelősök nevét, és utána ítéleteket, elítélő bírósági ítéleteket szeretnénk látni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
