MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „Boldog a méh, amely téged hordott.” - szólt az idei búcsú jelmondata.
Sokan voltunk - úgy tudom - itt a Házból is Csíksomlyón, és arra gondoltam, hogy érdemes volt mindenképpen az idei búcsú is arra, hogy néhány gondolatban megemlékezzünk róla, hiszen azt hiszem, mindannyiunk számára sok tanulsággal szolgálhatnak mind az ott elhangzottak, mind pedig az üzenete ennek az évről évre megrendezendő búcsúnak.
1444-től, IV. Jenő pápa körlevelétől indítjuk a búcsú kezdetét, ekkor a ferences rendek segítségére biztatta a híveket, hogy legyenek segítőkészek és elkészülhessen a templom. Ez meg is történt, és a székely nép, amelynek egyébként a Mária-kultusza már korábban is létezett... - Napbaöltözött asszony néven emlegették Babba Máriát, és nagyon is tisztelték már akkor is a székelyek. Minden bizonnyal ez is hozzátartozott ahhoz, hogy a búcsú mind a mai napig egy ennyire fontos és központi eleme a magyarságnak és a keresztény kultúrának.
De voltak más és vannak más legendák, történetek is, amelyek a búcsú indulásához hozzájárultak, illetve ezt magyarázzák. Nem tudhatjuk már pontosan, hogy mi is volt a kiindító pont, de egy érdekes történet szól arról, hogy például 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem - éppen akkor unitárius vallását élte, hiszen több is volt élete során - rátámadt a Csíkban élő keresztényekre, és erőszakkal próbálta őket a megtérésre rábírni. Ekkor a gyergyófalvi plébános a tolvajtetői ütközetben verte vissza, eközben a csíksomlyói templomban imádkoztak a gyermekek és asszonyok, és egyfajta csodaként megtörtént az, hogy vissza tudták verni ezt az erőszakos áttérítési kísérletet, és ennek az emlékére indult be végül is a búcsújárás.
Az 1990-es évekre kinőtte a helyét ez a búcsújárás, és ekkor költözött fel a két Somlyó-hegy közi nyeregbe, azóta pedig több százezer magyarnak van lehetősége évről évre itt megjelenni.
Egyébként ma már nemcsak a keresztény magyarság találkozóhelye, hanem egyfajta ökumenikus nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Idén Oláh Dénes plébános, főesperes volt, aki a szentbeszédet tartotta. Én két gondolatot emelnék ki tőle. Nagyon tetszett, amikor Szent Ágoston történetét idézte fel, mikor is Szent Ágoston arra figyelmeztette a híveit, hogy mennyire érdekes, hogy szentáldozáskor mennyire aggódunk egy-egy morzsa lehullásáért is, és próbáljuk ezt megakadályozni, hiszen magáról Krisztusról beszélünk ilyenkor, de arra már kevésbé figyelünk, hogy Isten igéjének hallgatásakor is figyeljünk erre, és ne hagyjuk, hogy egy-egy morzsa is elvesszen, hiszen az ugyanúgy maga Krisztus.
Szintén nagyon értékes gondolatok voltak Szűzanyával kapcsolatban is. Nagyon tetszett szintén, amikor keresztény hitünk három legjelentősebb mozzanatáról beszélt, amelyben Szűzanya jelentős szerepet vállalt, és mindhárom esetnél jelen volt, sőt az egésznek a mozgatórugója volt - ha szabad így fogalmaznom -, hiszen a megtestesülés, a megváltás és a pünkösd, a Szentlélek eljövetele is mind-mind a Szűzanyához szorosan kapcsolódó történet, és azt hiszem, az ő szerepvállalása és példamutatása nélkül nem is lehetne értelmezhető ezen három fontos mozzanat megértése.
Számomra egyébként minden évben új élményeket és komoly feltöltődést okoz Csíksomlyó, nem először volt módom megtapasztalni ezt, és minden magyar keresztényt vagy éppen nemzeti egységben gondolkodó hazafit arra biztatok, hogy tapasztalja meg ezt legalább egyszer az életben, biztos vagyok benne, hogy nem fogja megbánni. Úgy gondolom, a Szentlélek mindannyiunkat megajándékoz valamiféle tulajdonsággal vagy olyan eszközzel, ami lehetőséget teremt arra, hogy a saját környezetünket, a saját életünket szebbé-jobbá tegyük, és azt gondolom, erre Csíksomlyó kiváló alkalmat biztosít, hogy megtaláljuk magunkban ezt a szentlelket, ezt az ajándékot, amely aztán így talán jobban hasznosulva fog a mindennapokban megjelenni.
Pünkösd üzenetének és Csíksomlyó titkának az évről évre való megismerése, azt hiszem, mindannyiunk javára válhat, függetlenül attól, hogy éppen melyik felekezethez tartozunk. Remélem, hogy ez az üzenet egyébként nemcsak itt a Ház falai között fog megfogalmazódni, és egyre inkább elterjedni, hanem szerte az országban, a határon túl, és akár a más kontinenseken élő magyarság körében is, hiszen Csíksomlyó üzenete mindannyiunk számára más és más, attól függően, hogy milyen habitusú, milyen beállítottságú emberek vagyunk. Ugyanakkor megvan a közös üzenete is, amit minden magyarnak, minden kereszténynek meg kell fogadnia, mégpedig az, hogy hit nélkül ez a nemzet el fog veszni, ha pedig hiszünk és összefogunk, összekapaszkodunk, akkor mindenre képesek lehetünk.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
(20.30)
