GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni, tehát ezért nem mondom el mindazt, amit Schiffer képviselő úr elmondott az előbbiekben, de két dologgal szeretném kiegészíteni az általa megfogalmazottakat.
Nyilván nem elvitatható az, hogy az aktuális kormány jogosítványa, lehetősége, feladata az, hogy a minisztériumok felsorolását, feladatkörét, egyebeket megfogalmazza, de ebben a törvénytervezetben gyakorlatilag ezen túlterjeszkedik, magyarul: salátát csinál belőle, mert ha valaki végignézi ezt a törvénytervezetet, akkor azt is látja, hogy ebben benne szerepeltetik például a tartósan külszolgálatot végzők vagy oda kihelyezett kormánytisztviselők munkajogi védelmét érintő kérdések rendezése is. Ez nem igazán a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezethez kell hogy illeszkedjen, legalábbis szerintem. Tudják, ez olyan, mint amit az elmúlt időszakban is csináltak, amikor salátatörvények keretei között az utolsó pillanatban hoztak be rengeteg olyan dolgot, amelyet nyíltan felvállalni nem kívántak. És nyilván a publikum, a néző soha nem is szembesült ezzel a történettel, mert az éj leple alatt csinálták mindezt.
Megbocsáthatatlan bűnöket követtek el ilyen formában a korábbiakban is szerintem, például a munka törvénykönyve kapcsán, ahol önök rugalmasabbnak nevezték ennek a törvénynek az átalakítását, valójában meg kiszolgáltatottabbá tették nem csak a munkavállalókat, még a munkaadókat is bizonyos értelemben, bár nekik egy sansszal mindig többet adtak, mint a munkavállalóknak, hogy róluk még egy bőrt lehúzhassanak. Munkajogi - mondhatni - gumijogszabályokat csináltak akkor is.
Mondom, most meg ezen törvény keretei között, a minisztériumokról szóló felsorolási törvény keretei között tesznek ilyet a tartós külszolgálatot végzők, oda kihelyezett kormánytisztviselők munkajogi védelmét érintően. Könnyebben, olcsóbban elbocsáthatóvá kívánják tenni őket. Gyakorlatilag a munkaadó egyoldalúan módosíthatja a munkavállaló, a köztisztviselő kinevezését, aki persze, ha nem kívánja a munkaadó által felkínált lehetőséget elfogadni, mert - idézőjelben - adott esetben az megalázó, sok minden egyéb más, a képesítéseit messze alulmúló, akkor azzal kell szembenéznie, hogy nem a kormánytisztviselői megszokott jogviszony megszűnésével kapcsolatos kérdések rendezésére kerül sor, azaz nem felmentéssel, hanem lemondással.
Itt nem két szó közötti különbségről van szó, hanem a két szó mögötti tartalomról. Az egyik az, hogy ha felmentés van, akkor a felmentési időre illetmény jár.
