KÓSA LAJOS,

Full text search

KÓSA LAJOS,
KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez év legelején foglalkozott először az Országgyűlés illetékes bizottsága, a Honvédelmi és rendészeti bizottság a bevándorlás kérdésével. Már akkor napnál világosabb volt, hogy valamit tenni kell, mert az év folyamán olyan mértékben megnő, meg fog nőni az illegális bevándorlók száma, amit nem lehet szó nélkül hagyni, főleg nem, hogyha komolyan vesszük azt a nemzetközi szerződést, amit schengeni egyezmény néven Magyarország is aláírt, amiben Magyarország vállalta azt a kötelezettséget, hogy Európa schengeni határait megvédi a schengeni egyezménynek megfelelően, ami azt jelenti, hogy ott, azon a határszakaszon csak olyan embereket enged át az Európai Unió schengeni övezetének területére, akik vagy vízummal rendelkeznek, hogyha vízumköteles országból jönnek, vagy a megfelelő nemzetközi eljárások után érvényes döntéssel rendelkeznek arról, hogy őket megilleti az Európába, a schengeni övezetbe való belépés és a tartózkodási jog. Ez többfajta esetben fordulhat elő, az egyik, amivel most már tömegesen, százezrével visszaélnek az illegális határátlépők, az a politikai menedékjog kérése.
A politikai menedékjoggal nyilvánvalóan tömegesen visszaélnek nemzetközi embercsempészbandák által felkészített, egyébként drága pénzen idecsempészett emberek. Ne felejtsük el: a nemzetközi adatok szerint 3 ezer és 6 ezer dollár között mozog egy embernek az Európai Unióba való csempészése. Márpedig aki 3 ezer és 6 ezer dollár között képes fizetni az embercsempészbandáknak, az biztosan nem nincstelen, biztosan nem nincstelen! Ha valami kötelességünk van, az pont az, hogy megakadályozzuk azt, hogy ezek az embercsempészbandák, egyébként megtévesztve ezeket az embereket, tömegével kifosszanak családokat, hozzanak lehetetlen helyzetbe egyébként illegális bevándorlókat. Hiszen napnál világosabb, hogy nem készítik fel őket arra, vagy hazudnak nekik arról, hogy egyébként milyen kérelmeket lehet előterjeszteni, mit fogadunk be. Ezért van az, hogy a magyar hatóságok által érvényesen lefolytatott és a menekültstátus megadását jelentő határozatok száma töredéke az itt Magyarországon egyébként menedékesstátust kérők számának. Jellemző adat egyébként, hogy a tavalyi évben 42 700 illegális határátlépő volt, aki menedékkérelmet adott be, ebből 280 kapott politikai menedékjogot, holott egyébként a magyar hatóságoknak kell majd mindegyikkel kapcsolatban lefolytatni az eljárást a dublini rendeletek szerint.
Látszik, hogy ez a kérdés nagyon megosztotta a magyar politikai elitet egy egyértelműen bevándorló- és bevándorláspárti és az ezt ellenzők táborára. A bevándorláspártiak kitörő örömmel üdvözölték azt a plakátkampányt, aminek a legjellemzőbb plakátja, ami talán a legjobban leírja az ő véleményüket: a „Wellcome to Hungary!” - azt szeretnék, ha minél többen jönnének. És akkor miért csak százezrek? Milliók, hiszen tudjuk, hogy 5 millió ember van minden pillanatban úton Európa felé, és mi vagyunk a legnagyobb, most már a legnagyobb forgalmat lebonyolító ország, frontország ebből a szempontból. Persze tudjuk, hogy ha a görögök betartanák a schengeni megállapodást, és egyébként ott tartanák a dublini rendeleteknek megfelelően az ott görög területre először belépő illegális határátlépőket, akkor hozzánk már nem tudna érkezni egy sem, mert egy sem tud jogszerűen érkezni, hiszen ott léptek be először az Európai Unió területére. Görögország nyilvánvalóan biztonságos ország a szónak a szoros és az átvitt értelmében is, vannak gazdasági nehézségeik, de nincs az a politikai üldözött, akit egyébként Görögországban tovább üldöznének.
Ehhez képest a görögök egy olyan álláspontot foglaltak el, hogy szándékosan és tudatosan rendkívül kevés erőforrást csoportosítva a menekültek fogadására, meg az egész menekültügyi intézmény kiépítésére, elérték azt, hogy az Európai Bíróság kimondta, hogy Görögország a menekültügyi kérdésekkel foglalkozó apparátus elégtelen volta miatt nem biztonságos harmadik ország.
(10.50)
Ami azért nonszensz, mert látja, hogy mennyire recseg-ropog az Európai Unió szolidaritása ebből a szempontból - hiszen mit üzen ez a bírósági határozat? Ha valaki le akarja rázni a nyakából ezt a rendszert, akkor egyszerűen csak rendkívül kevés pénzt kell fordítani a menekültügyi intézmény kiépítésére, és akkor rögtön azt mondja az Európai Bíróság, hogy ez az az ország, ahová nem lehet visszaküldeni egyébként jogszerűen, a dublini rendeleteknek megfelelően a menekülteket.
Innen látszik, hogy az egész Európai Unió álláspontja rendkívül álságos, és a szolidaritás alapelemeit is nélkülözi, mert nem volt hajlandó az Európai Unió a tengeri hadműveletekre teljes egészében áldását adni, csak az első szakaszra, ami a megfigyelést jelenti, holott tudjuk már a mai korban, tudjuk, hogy hol vannak az embercsempész hajók, tudjuk, hogy hol kötnek ki, hol veszik fel a menekülteket. Nem lenne más dolga az európai egyesített haderőnek, mint hogy egyébként, ha már üresek ezek az embercsempész hajók, akkor elkobozni - mint a bűnismétlés tárgyát - és egyébként ellenük, az embercsempészek ellen nemzetközi eljárást folytatni. Ehhez képest az Unió is megosztott, jellemzően az Unió baloldala az, amelyik kifejezetten bevándorló- és bevándorláspárti.
A magyar baloldalnak is volt képviselője, aki kimondta, hogy ő támogatja a bevándorlást. Tévévitában hallottuk az Együtt képviselőjét, aki azt mondta, hogy a magyar munkaerő-problémákat majd a bevándorláson keresztül kell megoldani. Nyilván nem zavarták őt azok a tények, hogy a bevándorlók egyáltalán nem beszélnek olyan nyelvet, amelyen együtt tudnának működni Magyarországon a munkaadókkal, a szakképzettségük európai értelemben véve nem használható, és egyébként leginkább nem a munkát, hanem vagy azt sürgetik, hogy távozzanak Magyarországról vagy segélyt akarnak kapni. Ehhez képest Magyarországon bevándorláspártinak lenni, amit a baloldal tesz, az kifejezetten a magyar emberek érdekének a semmibevevése.
Van éppen elég problémája Magyarországnak, van nálunk is százezres olyan magyar állampolgár, aki munkát keres, akinek munkát kéne találni, aki nem különösebben szakképzett, aki nehezen mozdul, és éppen ezért nekik kellene segíteni, hiszen nem rendezkedhetünk be arra, hogy a világ szegényeinek itt jobb boldogulást biztosító rendszert építsünk ki. Ez nemcsak Magyarország, de még az Unió lehetőségeit is meghaladja, arról nem beszélve, hogy számtalan illúziót kerget az európai baloldal az integráció lehetőségével kapcsolatban, holott egyébként menjenek el most már azokba az országokba, ahol korábban tilos volt azt leírni, hogy ezzel kapcsolatosan probléma van. Ma már a svédek is, akik a legszélsőségesebb álláspontot képviselik ebben a kérdésben, azt mondják, hogy ez a modell megdőlt, nem tudnak együtt élni, sőt a svéd társadalom alapvető eresztékei recsegnek-ropognak és feszíti szét ez a most már több milliós olyan bevándorló tömeg, amivel a svédek sem tudnak együtt élni.
Nem kellene ezt Magyarországon megvárni, nem kellene ezt a magyar baloldalnak kiprovokálni. Persze, tudjuk, hogy nyilvánvaló politikai haszonlesés, ők aztán később el tudnák mondani, hogy de hát, miért nem csinált a magyar kormány valamit. Amikor pedig a magyar kormány tenni akar, például kerítést akar építeni, akkor azt természetesen nem támogatják, holott egyébként kötelességünk a schengeni egyezményt betartva megvédeni a határokat és feltartóztatni a határon ezt a modernkori népvándorlást.
Ha ezt nem tesszük, Magyarország érdekei már középtávon is nagyon súlyosan sérülnek, olyan terheket rovunk a magyar adófizetőkre, amire ők egyébként nem vevők, ezt többször kinyilvánították. Nézzék meg a tisztelt képviselők, hogy ott, ahol már érzékelhető a bevándorlók jelenléte, mit mond az utca embere arról, hogy ő együtt akar-e élni ezzel vagy sem, és nagyon helyesen azt mondja, hogy ez a mi hazánk, szeretnénk mi felépíteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és természetesen vendégszeretőek vagyunk, de ezzel a bevándorlással nem tudunk mit kezdeni, és védjük meg Magyarországot a bevándorlók ilyen hullámától. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť