DUNAI MÓNIKA,
DUNAI MÓNIKA,
DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy elismeréssel kezdjem az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatos felszólalásom.
Az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Koordinációs Bizottsága 2011 tavaszán lefolytatott akkreditációs eljárásának köszönhetően az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, majd 2012. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa B státusú emberi jogi intézményként őrködött az alapjogok védelme felett Magyarországon. 2013 nyarán az alapvető jogok biztosa az A státust célzó reakkreditációs eljárás lefolytatására kérte az ICC akkreditációs albizottságát, hogy ismerje el az intézménynek az úgynevezett párizsi alapelveknek való teljes megfelelését. A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottsága Akkreditációs Albizottságának 2014. október 27-e és 31-e közötti genfi ülésén javaslatot tett az A státus odaítélésére, mely javaslattal szemben a tagállamok kifogást nem emeltek. Ily módon az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala teljes szavazati jog birtokában a jövőben aktívan vállalhat szerepet az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az ICC és regionális szervezeteinek, albizottságainak ülésén, a párizsi alapelveknek megfelelően Magyarországon ellátja az alapjogok betartásának, betartatásának független és szakértő felügyeletét.
Feltételezem, hogy ennek a ténynek is köszönhető, hogy az Igazságügyi bizottság egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását. Véleményem szerint ez a fajta szintemelkedés azt is bizonyítja, hogy a hivatal Alaptörvényben rögzített új struktúrában történő működése nemhogy visszaesést jelentett volna az intézmény működésében, legyen szó az emberi jogok védelméről vagy akár a hatékonyságról, hanem éppen ellenkezőleg, nemzetközi viszonylatban is elismert szervről van szó. Ahogyan az alapvető jogok biztosa beszámolójából is kitűnik, ugyan 2014-ben a panaszok száma csökkent az előző évekhez képest, de a hivatal feladata korántsem csökkent. Példaként említhetem, hogy az ombudsmani hivatal összesen 50 jogszabályt véleményezett előzetesen, melynek eredményességét és jobbító szándékát e Ház falai között is gyakran tapasztaltuk.
Új feladata az intézménynek, hogy 2014. január 1-jétől a közérdekű adatbejelentések elektronikus adatkezelését is végzi, ezzel biztosítva a bejelentők anonimitását. Mindezt ez idáig - és reméljük, a jövőben is - hiba nélkül teszi a hivatal. Az új feladatokkal kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy az Országgyűlés 2011. október 24-én fogadta el az ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvényt, vagyis a ma már emlegetett OPCAT-et, amelynek célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa. A jegyzőkönyv egy olyan rendszert hozott létre, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek rendszeresen látogatják azokat a helyszíneket, ahol a szabadságuktól megfosztott emberek tartózkodnak. A jegyzőkönyv által létrehozott rendszer egyrészt az ENSZ mellett működő 25 független szakértőből álló megelőzési albizottságra, másrészt a tagállamok által működtetett nemzeti megelőző mechanizmusra épül. Tekintettel a 2006-ban a Gyurcsány-kormány alatt elkövetett brutális rendőri fellépésekre, számunkra különösen fontos, hogy az OPCAT említett mechanizmusa jól működjön Magyarországon, hiszen meggyőződésünk az, hogy ez a fajta állami erőszakkal történő jogtiprás soha többet nem valósulhat meg Magyarországon.
Természetesen fontosnak tartom, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek hivatala az új kihívások mellett, ha úgy tetszik, a klasszikus feladatait továbbra is ellássa. Az alapvető jogok biztosa 2014-ben is az ombudsmantörvény vonatkozó rendelkezésével és szellemiségével összhangban folyamatos, fokozott figyelmet fordított az öt kiemelt vizsgálati területre, így a gyermekek jogaira, a nemzetiségi jogokra, az egészséges környezet védelmére, a fogyatékossággal élő személyekre, illetve a további leginkább veszélyeztetett csoportok jogainak védelmére. A környezetvédelem és a nemzetiségek jogainak érvényesülése annyira hangsúlyos, hogy e területekért egy-egy helyettes felel.
Fontosnak tartom, hogy az egyedi ügyek alapjogi vizsgálatán túl a hivatal a közérdekűség mentén is folytat le vizsgálatot. Az elhangzottra kiváló példa a gyermekjogok területén a még a 2003-as gyermekjogi projekt keretében indult vizsgálat, amelyben a gyermekek egészséges környezethez való joga állt a középpontban. Ehhez kapcsolódóan a biztos áttekintette az élelmiszerek környezetegészségügyi kérdését, az élelmiszerlánc hatósági felügyeletének működését, valamint a fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel történő ellátásának garanciális elemeit, különös tekintettel a gyermekekre, mint kiemelten védendő fogyasztói csoportra. A gyermekek jogainak érvényesülése és védelme területén az alapvető jogok biztosa 2014-ben is igyekezett eleget tenni sokoldalú és összetett feladatainak, egyszerre élve a panaszok vizsgálataira épülő reaktív vizsgálati, továbbá az átfogó, rendszerszintű, aggályokat feltárni és megelőzni kívánó proaktív jogvédelmi eszközökkel. Jelentéseiben minden alkalommal igyekezett felhívni a figyelmet a magyar alkotmányi és törvényi garanciák fontossága mellett a nemzetközi emberi jogi elvárásokra is. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének kérdéseitől a gyermekvédelmi gyámok jogintézményének bevezetésén át egészen a gyermekbarát igazságszolgáltatás és áldozatsegítés rendszeréig a problémák konstruktív megoldása irányába kívánt lépéseket tenni - és tett is.
A nemzetiségek jogainak érvényesülése közül érdemes kiemelni a nemzetiségi önkormányzatok beadványai alapján indult vizsgálatokat. Ezek ugyanis rámutattak arra, hogy a több évtizedes működési tapasztalatok ellenére is jelentkeznek az együttműködési problémák, amelyek a nemzetiségi jogok helyi szintű érvényesítését akadályozhatják esetenként.
(17.30)
Az elmúlt években a nemzetiségi jogok törvényi szabályozása több alkalommal is módosult, elősegítve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok együttműködéséhez szükséges törvényi garanciák és a jogérvényesítés feltételeinek biztosítását. A konfliktusok megelőzésének, feloldásának alapvető feltétele az együttműködés feltételeinek, körülményeinek egyértelmű, minden részletre kiterjedő helyi szintű rögzítése.
A vizsgálati tapasztalatok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a legrészletesebb szabályozás sem pótolhatja a helyi önkormányzat jóhiszemű, nyitott hozzáállását, együttműködési készségét annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzat jogszerűen, a helyi önkormányzattal szoros munkakapcsolatban láthassa el a helyben élő nemzetiségi lakosok érdekeinek védelmét és képviseletét, a nemzetiségi jogok minél teljesebb körű érvényre juttatását.
A jövő nemzedék érdekeivel kapcsolatos vizsgálati jelentések a konkrét ügyek megoldására vonatkozó javaslatok mellett gyakran azokon túlmutató, a nagyobb közösség érdekét szolgáló intézkedéseket is tartalmaznak, legyen szó hulladékgazdálkodásról vagy akár a táji örökség védelméről.
A leginkább veszélyeztetett csoportok védelmével kapcsolatban az alapvető jogok biztosa megjegyzi, hogy jogai érvényesüléséhez az érintett fogadókészsége nagyban hozzájárulhat az elérni kívánt célhoz. Ez a megállapítás is igazán a szívemhez szólt. Úgy vélem, hogy az alapvető jogok biztosának 2014-es jelentése is megerősítette, hogy nekünk itt a parlamentben is fogadókészséget kell mutatni a jövőben is az ő, helyettesei és a hivatal munkája iránt, és nyitottabban kell törekednünk a további együttműködésre.
Ezért is kérem, hogy tisztelt képviselőtársaim támogassák majd a beszámoló elfogadását és az arról szóló határozati javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
