TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Úr! A Magyar Szocialista Párt támogatni kívánja azt a beszámolót, amit magunk előtt láthatunk, azért is, mert nagyon sok olyan hasznos információ van benne, amit a jövőben mindenképpen használnunk kell. Mégis egy furcsa pillanat az a mai nap, amikor tárgyaljuk ezt a beszámolót, mert délelőtt éppen a 2016. évi költségvetésről szavaztunk, amely érdekes módon nincs szinkronban azzal, amit a beszámolóban láthatunk, és amely a jelentésben benne van, hogy mit kellene tennie a kormánynak ahhoz, hogy változni tudjanak azok a főbb prioritások, amelyek a beszámolóban szerepelnek; például a gyermekek jogai, a nemzetiségek jogai, az egészséges környezet védelme, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a leginkább veszélyeztetett csoportok jogai.
Mintegy 300 oldalon taglalja a beszámoló ezeket a fontosabb prioritásokat, és amikor ma a költségvetést elfogadtuk, és gondoltam, hogy ezt követően pedig lesz ez a napirendi pont, akkor szándékosan és tudatosan átnéztem, hogy mi az, ami hiányzik a költségvetésből. Hadd mondjak néhány számot és fontos prioritást! Mindenképpen fontos kiemelni, hogy a nemzetiségek jogai tekintetében - ami a szakterületemhez tartozik - már többször is megemlítettem akár a bizottsági beszámolóban a meghallgatásnál, akár pedig a parlamenten belül, hogy nincs valami rendben. Ez a beszámoló is rámutat arra, hogy az egészségügyi programok hiányosak, nem jutnak el mindenhova, ahova kellene, és ennek ellenében nem látjuk, hogy az egészségügyi programra pluszforrásokat tudtak vagy akartak volna biztosítani, mert nem látom, hogy a szűrésre, a prevencióra, főleg a hátrányos helyzetű településeken, főleg a hátrányos helyzetű kistelepüléseken ezt a kérdést tudnák kezelni abból a költségvetésből, amit 2016-ra szánnak.
Mivel most a 2014-es beszámolót tárgyaljuk, volt egy év arra, hogy igazán fel tudjon készülni a kormány, hogy ezt a kérdést kezelje, de ezt nem látom. És ez csak egyetlenegy prioritás az egészségügynél. De ha a gyermekek jogait vagy éppen a foglalkoztatást tekintjük át, akkor ott is látunk nagyon nagy hiányosságokat, mégpedig azt, hogy a kormány nem gondolt arra, hogy ezt a beszámolót komolyan vegye, még annak ellenére is megszavazza, és azt kérik, hogy szavazzuk meg, és mi támogatjuk is a beszámolót magát. De például az sem szerepel benne, amit jómagam a módosító indítványomban is beadtam a parlamentnek, hogy a cigánytelepek felszámolását kezdje el a kormány, mert 2010-ben befejezték ezt a programot. Szeretném megjegyezni, hogy ma 550 cigánytelep van Magyarországon, ami több mint 100 ezer embert érint. Ellenzéki képviselőként természetesen nem fogadták el a módosítómat, amit nagyon sajnálok, mert az a prioritás, amit önök leírtak a beszámolóban, újra el fog maradni, és a következő év beszámolójában újra azt fogják majd leírni, hogy ezek és ezek a pontok újra nem valósultak meg, még akkor sem, ha 2014-ben már látható változásokat lát a beszámoló, és elmozdulást, mondjuk, a romaügy ilyen irányú vonatkozásában.
Én a magam részéről viszont azt látom, hogy 2010-től folyamatosan adóssága van ennek a kormánynak. De ahogy elmondtam az Igazságügyi bizottság ülésén, a Magyar Szocialista Párt kormányának is van adóssága ebben az ügyben, tehát ebben nem lehet szemérmesen nyilatkozni. A rendszerváltás óta minden kormánynak van adóssága abban, hogy a cigánytelepeket felszámolják-e vagy nem. Amit Fuzik János elmondott, hogy az oktatás milyen sérülékeny a romáknál, az elsősorban abból adódik, hogy a cigánytelepeken élőknek nincs lehetőségük kitörni, és ez a beszámoló rámutat erre a kérdésre, de a kormány ezt a kérdést nem kezeli.
Akkor hogy lesz a további életcélok kijelölése, megjelölése? Semmi más, mint a segélyezés áll azoknak az embereknek a számára, akik ebbe a helyzetbe bekerültek. Azt gondolom, nem gondolja komolyan a kormány, hogy ez a szándéka és ez a célja, mert ha támogatta volna a módosítómat, vagy önmagától rájött volna arra, hogy ezeket a cigánytelepeket fel kell számolni, akkor ma nem itt tartanánk, hanem egy konkrét üggyel tudnánk foglalkozni, hogy az az összeg hány cigánytelep felszámolására lenne elég, amit az én módosítóm tartalmazott. Egyébként 1 milliárd forintot kértem erre - ami nem egy olyan nagy összeg az egész ország költségvetésében -, amivel el lehetett volna kezdeni valamit.
Tehát arra szeretnék rámutatni, hogy sem az egészségügyhöz való jogot, sem az állampolgári jogokat nem tudják fenntartani, sem a foglalkoztatási jogokat, sem az egészséghez való jogokat nem tudják igazán betartani, és több mint 100 ezer emberről van szó. És lehetne sorolni, hogy milyen jogokat nem lehet még itt betartani. Ebből adódóan azt gondolom, lehet azt mondani, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés nem biztosított azokon a területeken, amelyekről beszélünk. Ebből adódóan mindenképpen a kormánynak kell észrevenni, hogy a beszámoló milyen tartalmat tartalmaz, és ahhoz hozzárendelni azokat a forrásokat, azokat az eszközöket, amelyeket fontosnak tartunk.
De ha továbbmegyek és a beszámolóban megnézzük, hogy a nemzetiségi önkormányzatok választási jogairól szóló rendszert hogy tartották be, ott szintén hatalmas aggályaim vannak, mégpedig azért, mert a 2011-es népszámláláshoz kötik hozzá a nemzetiségi önkormányzatok regisztrációját, ami egyszerűen érthetetlen számomra, de azt gondolom, hogy nagyon sok ember számára, hogy 2014-ben miért nyúltak azokhoz a népszámlálási adatokhoz, mert csak ott lehetett nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, és teljesen mindegy, hogy roma vagy akármelyik 13 nemzetiséghez tartozó, ahol 30 fő egy nemzetiséginek vallotta magát egy településen. És ezt csak 2013-14-ben tudták meg a nemzetiségiek.
Ebből adódóan ez mindenképpen aggályokat tár elém, mert nem lehet az, hogy utólagosan hozunk olyan törvényt, amely visszamutat arra, hogy milyen számokat vegyünk figyelembe, és ezáltal főleg a romáknál nagyon sok helyen nem tudtak nemzetiségi önkormányzatokat létrehozni, mert ezekhez a számokhoz nyúltak hozzá. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen aggályos, s nemcsak nekem, hanem azoknak is, akik ebben a helyzetben bent vannak és bent voltak, hogy nem tudták létrehozni a nemzetiségi önkormányzatukat. A kormány felelőssége ez. Az érdekvédelem ilyen szinten biztosan megvan minden településen? Én azt mondom, hogy nem, mert nem lehetett azt kellően látni, hogy ezekhez a népszámlálási adatokhoz kötik hozzá a választójogi törvényt.
(17.40)
Ebből adódóan ebben, azt gondolom, mindenképpen a kormánynak kell mit tennie és kellene lépnie.
A másik: a civil kontroll szerepe is nagymértékben sérült. Vegyük azt, hogy a civil kontroll szerepe azért fontos az én értékrendem szerint, mert az önkormányzatiságot és a kormányzat feladatait nagyon sokszor átvállalják a civilek, holott ezzel szemben ott is olyan pénzügyi csökkentések voltak, amelyeket nem nagyon lehet kellőképpen rendezniük a civileknek. Csak két számot mondanék: 2006-2007 körül, 2008-ban 7-7,2 milliárd forintból gazdálkodtak a civilek a Nemzeti Civil Alapprogramban, most pedig 4,2-4,6 milliárdból gazdálkodnak, és több civil van egyébként, mint volt. Ebből adódóan én azt látom és azt érzékelem, hogy a civil kontroll szerepe nem fontos a kormányzatnak, mert hogyha fontos lenne, hogy azokat a munkákat, amelyeket egyébként elvégeztek bármilyen segítő hálózat, bármilyen jogvédő hálózat vagy egyéb civil szervezet kategóriában, én azt gondolom, hogy nagyon nagy mértékben megsértette a civilek kontroll szerepét és egyébként a szerepét a kormány, mert nem biztosítja a működésükhöz azokat a pénzügyi kondíciókat, amelyek fontosak lennének a civil szervezetek életében.
De ugyanúgy igaz ez egyébként a nemzetiségi önkormányzatok esetében is, hogy 209 ezer forintból - és ezt az ÁSZ-beszámolónál is elmondtam - szeretnének olyan produktumot látni, amely a működési, egyéves működési költségvetésükben meg van adva, amellyel látható eredményeket kívánnak elérni. Nemcsak az összeg miatt, hanem egyébként amire a beszámoló is kitér, hogy a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közti viszony nem felhőtlen nagyon sok esetben, ebből adódóan látható az is, részben a beszámoló is kitér rá, de egyébként a gyakorlati tapasztalat is az, hogy mindenképpen ezt a szabályozást is újra kell gondolni, mert teljes mértékben - ezt a szót használom -: ellaposodott a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közti kapcsolat. Ezért tehát lehet, hogy le van írva tökéletesen és nagy betűkkel az, hogy milyen együttműködési megállapodásuk van, viszont a beltartalma nagymértékben hiányos, és nemcsak azért probléma, hogy a beltartalom hiányos, hogy nincs megtöltve tartalommal, hanem azért is, mert nem látjuk, hogy hogyan vezetik ki, mondjuk, ebben az esetben is a roma fiatalokat abból a csapdából, amelyben vannak, és nem vezeti ki a felnőtteket sem abból a foglalkoztatási problémából, amelyben vannak. Ebből adódóan tehát a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozása, ha úgy tetszik, katasztrofális, ugyanúgy, ahogy a civil szervezetek forrása is katasztrofális.
Ebből adódóan rengeteg olyan tennivaló van, lett volna, én azt gondolom, mert ha 2014-ről beszélünk, és a ’16-os költségvetést ma tárgyaltuk, akkor kegyetlenül sok olyan dolog történhetett volna, amellyel segíthettük volna az ombudsman úr munkáját, a biztos úr munkáját és munkatársai munkáját, hogy sokkal hatékonyabban tudjanak a következő időszakban feladatokat elvégezni, mert én azt gyanítom és azt vélem, hogy a következő évben és az azt követő években is csak azt tudják leírni, hogy stagnál a helyzet, és sok javulást nem fogunk tapasztalni ezekben a helyzetekben.
Nagyon sokat lehetne még beszélni egyéb területekről, a fogyatékossággal élők helyzetéről vagy éppen a veszélyeztetett gyermekek helyzetéről, ami a nyári szünetben itt megint eléggé nagy mértékben érinteni fogja az önkormányzatoknak a szerepét vagy éppen most a KLIK-nek a szerepét, hogy hogyan tudják a gyermekéhezést valamilyen szinten visszaszorítani, mert én nem látom; annak ellenére, hogy látjuk azokat a forrásokat, amelyeket a kormányzat részéről elmondanak, viszont reméljük, hogy a nyár folyamán nem találkozunk olyan gyerekekkel és gyerekcsoportokkal, akik azért nem tudnak enni, mert nem járnak éppen iskolába a nyári szünet miatt. Ebből adódóan viszont nem látjuk azt a koncepciót, én nem látom legalábbis azt a koncepciót, amely megalapozná azt, hogy egyébként minden gyerek meleg ételhez fog jutni egy nap egyszer a nyári szünetben is. Azt gondolom, ez is nagyon fontos jelensége annak a jelentésnek, hogy a gyermeki jogok mennyire vannak betartva Magyarországon. És itt is egy számot ha mondhatnék: most már közel 500 ezer gyerek éhezik, ebből adódóan tehát van újra felelőssége a kormánynak, hogy ebben a kérdésben mit szeretne tenni, és mi az a példa és minta, amely alapján el szeretne indulni, hogy ezeket a dolgokat felszámolja, és egyetlenegy gyerek se éhezzen ebben az országban, mert azt gondolom, akkor, amikor különböző más egyéb ügyekre - és nem szeretnék most kitérni, milyenekre - vannak egyébként források, én azt gondolom, hogy meg kellene fordítani az értékrendet és a sorrendet: elsőként oda kellene adni forrásokat, ahol éhezés van, és azután kellene olyan építményeket csinálni, amelyek, azt gondolom, csak egy szűk értelmiségi réteg számára használhatóak, sok ember számára pedig nem.
Ezért tehát nagyon sok olyan leírt véleménnyel egyetértek és egyetért a Magyar Szocialista Párt frakciója, amely megjelent a beszámolóban, ezért kívánjuk támogatni a biztos úr és munkatársai munkáját. Viszont szeretnénk jelezni azt is, hogy olyan hiányosságokat veszünk észre, amelyeket a kormány nem vesz figyelembe a beszámolóval kapcsolatosan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és a szószólók soraiban.)
