POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat átfogóan újítja meg a magyar állam és a közszolgáltatók működését. A törvényjavaslat alapján 2017-től az egységes digitális térben egységes szabályok mentén válik lehetővé az elektronikus ügyintézés. A törvény egyértelmű célja az, hogy az élet valamennyi területén könnyebben elérhetővé tegye az elektronikus ügyintézést, motiválja az eljárások szereplőit ennek az ügyintézésnek a használatára, így biztosítva a gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb munkát.
Tisztelt Ház! Az MSZP jelezte, hogy álláspontja szerint alkotmánysértő, hogy az NMHH bizalmi szolgáltatások felügyeleti feladatát és az ezzel kapcsolatos jogköröket… - nem sarkalatos rendelkezésekben tartalmazzák. Kifogásolta azt is, hogy a TAB-módosító a sarkalatossági záradékot megszünteti, az NMHH eljárását pedig az e-közigazgatásért felelős miniszter rendelete szabályozza majd.
Tisztelt Ház! Az Alaptörvény tételesen meghatározza, hogy mely témakörök sarkalatos jogalkotást igénylő témakörök, és ezek közé ez a feladat egyértelműen nem tartozik, az Alaptörvény szerint ugyanis a sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, jelen esetben azonban ezen szabályok nem ezen feladatkörben érintik az NMHH-t. Ebben az esetben egy szolgáltatási felügyeletet ellátó hatóságként érintik.
Az NMHH számtalan feladatkörét tartalmazza nem sarkalatos törvény vagy éppen kormányrendelet, így például a hatályos, elektronikus aláírásról szóló törvény sem tartalmaz sarkalatos rendelkezést, pedig az NMHH ezen törvény szerint is hatóságként nyilvántartást vezet, és felügyeleti jogkörrel rendelkezik az elektronikus aláírási szolgáltatást nyújtó szolgáltatások felett. Szintén nem sarkalatos rendelkezés jelöli ki az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és az elektronikus hírközlés útján megvalósuló kéretlen reklám tekintetében való eljárását. A hatályos SZEÜSZ-bejelentési eljárásokban kormányrendelet jelöli ki szakhatóságként és az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szintén kormányrendeletben történt kijelölés alapján igazolja szakhatóságként a szakmai időt.
Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság javaslata alapján a törvény egységesen tartalmazza az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályait. Szükséges, hogy a végrehajtási rendeletek megalkotása során is ugyanazon szemléletmód érvényesüljön mindkét szabályozási területen, azaz legyen a kormányban olyan miniszter, aki a törvény valamennyi végrehajtási rendeletéért felelős, aki így egységes szabályozási szemléletet közvetít. Ennek megfelelően a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletek megalkotására is az e-közigazgatásért felelős miniszter kap felhatalmazást. Az általános vitán az a kifogás is megfogalmazódott, hogy a javaslat nem tér vissza a 2010-et megelőző szabályozáshoz. Természetes, a javaslatnak, a törvénynek nem lehet ez a szándéka, hiszen a törvényjavaslat a 2011-ben megkezdett elektronikus közigazgatási reformot folytatja, széles spektrumban kiterjesztve annak hatályát, biztosítva, hogy az állam szinte valamennyi területén elérhető legyen az új koncepciónak megfelelő, a korábbi nehézkes és monolitikus rendszer helyetti piacbarát, az egyedi megoldásokat is elismerő, mégis egységes digitális tér megteremtésére és a koherenciák biztosítására alkalmas elektronikus ügyintézési rendszer.
Tisztelt Ház! A fenti össztársadalmi érdekek biztosítására, azaz arra, hogy a törvényjavaslat alapján valamennyi magyar polgár ügye gyorsabban, könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban intézhető legyen, valamint arra, hogy Magyarország informatikai fejlődése töretlen maradhasson, kérem a tisztelt Házat, hogy az egységes javaslatot támogassák és szavazzák meg. Elnök úr, köszönöm a szót.
