DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kormánypártok! A legmélyebben fel vagyok háborodva, hogy a „Nemzeti minimum” programról szóló javaslat tárgyalásához a kormányból senki nem jött be, senki nincs itt a magyar Országgyűlésben, közismert nevén a patkóban, hogy végighallgassa, milyen érveink szólnak amellett, hogy a „Nemzeti minimum” programra szükség van. 50 ezer gyermek éhezik ma is, most is, hogy ezt a javaslatot itt tárgyaljuk. Én próbálom önöket meggyőzni arról, hogy a frakcióban uralkodó állapotok ellenére vállalják fel azt, hogy a magyar költségvetésben legyen mindig elég pénz ahhoz, hogy a XXI. századi Magyarországon egy gyermek se éhezzen.
Hozzáteszem, hogy az LMP mindig büszke volt arra, hogy a „Nemzeti minimum” program benyújtója lehet, viszont itt a köszönet a civileket illeti, akik most itt vannak a patkóban, a kormánnyal ellentétben, itt ülnek bent a páholyban, és figyelik ezt a teljesen méltatlan vitát, amit a kormánypárt azzal tett tönkre, hogy nem jelent meg (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Itt vagyunk.) ennek megtárgyalásán.
Ennek ellenére köszönöm a civileknek, hogy itt vannak, és köszönöm azt is, hogy az egyre csökkenő népszerűségű pártokat, illetve politikusokat bevonták ebbe a folyamatba, hiszen pontosan tudják, mi a tét. Itt 50 ezer gyermek sorsa a tét, hogy kapnak-e enni vagy nem kapnak enni. Szomorúan látom, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik nemcsak hogy egy borzasztóan felháborító bizottsági ülést tudott produkálni ezzel a programmal kapcsolatban, de tényleg felháborítónak tartom, hogy magán a vitán sem jelent meg.
Az LMP végig következes volt ebben a kérdésben, az első perctől támogattuk a javaslatot, minden kitételével, ami szerepelt, egyetértettünk. Örültünk annak, hogy volt kormánypárti aláírója, szomorúak voltunk, hogy a KDNP a kezdetektől fogva elzárkózott. Amikor önök megváltozatták a véleményüket, mi azt mondtuk, hogy vegyék a nevükre, adják be önök, csak szavazzák meg. Önök ezt nem tették.
Itt már csak kérdések vannak, hogy mégis önök hogy gondolják. Hogy mernek így viselkedni?! (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
(18.20)
