RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender, seh geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag vom Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt, bezüglich des Gesetzesänderung des Gesetzes Nr. 2, Jahr 2012 über die Regelverstösse und die Verfahren zur Erfassung von Ordnungswidrigkeiten und Regelverstössen erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt módosító T/6625. számú törvényjavaslattal kapcsolatban.
Minden ember személyiségének része és formálója az a nyelv, amelyet születésétől kezdve hall és használ, amelyen gondolkodik és amelyen véleményt nyilvánít. Minden ember élete első szavait anyanyelvén ejti ki. Azonban nemcsak ilyen, látszólag szentimentális okok miatt fontos az anyanyelv használata, hanem azért is, mert a Magyarországon élő nemzetiségek tagjai közül egyesek nem is beszélnek más nyelvet, ezért számukra a mindennapi, akár magánjellegű, akár hivatali ügyintézés során felmerülő kapcsolattartás is gyakran csak - a magyar hatóságok szempontjából nézve - nemzetiségi nyelven lehetséges.
A 2012. évi II. törvényt módosító T/6625. számú törvényjavaslatnak a Magyarországon élő nemzetiségeket nevesítetten, közvetlenül érintő két módosítása a törvény 36., valamint 82/K. §-át érinti, és technikai jellegűnek nevezhető.
A 36. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány. A (2) bekezdés szerint pedig a szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben, regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy ha a magyar nyelvet nem ismeri, az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
Itt nagyon fontos és szeretném kiemelni, hogy a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben, regionális vagy kisebbségi nyelvét, esetünkben a nemzetiségi nyelvet használhatja egy nemzetiségi állampolgár akkor is, ha az érintett egyébként ismeri a magyar nyelvet. Tehát nemzetiségiként szabad nyelvválasztási joga van.
A 82/K. § (2) bekezdése szerint az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta.
A mostani törvénymódosítás a „körben regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „körben nemzetiségi nyelvét” szöveget, illetve a „során regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „során nemzetiségi nyelvét” szöveget teszi be. Ezen módosításokkal a korábbi regionális, illetve kisebbségi meghatározások helyett a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti új „nemzetiségi nyelv” fogalmat használja az egységes fogalomhasználat érdekében, amellyel a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről teljes mértékben egyetértünk.
A nemzetiségi nyelv, az anyanyelv használatának fontosságát mutatja az is, hogy az Európa Tanács megalkotta és 1992. november 5-én Strasbourgban elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, amellyel a csatlakozó államok elismerik, hogy az adott állam hivatalos nyelve mellett az adott országban élő nemzetiségek anyanyelvhasználatát nemcsak megtűrni, de mind a magánéletben és a közéletben szóban és írásban való használatát megkönnyíteni és bátorítani kell.
(0.10)
Magyarország a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját 1995. április 26-án ratifikálta, 1998. március 1-jével léptette hatályba, elismert nyelvként kiterjesztve a német, horvát, román, szerb, szlovén és szlovák nyelvekre. Ennek megfelelően folyik például a nemzetiségi köznevelési intézményekben a nemzetiségi nyelvek oktatása. A nemzetiségek nyelvhasználata tekintetében az egyik lényeges pont a közigazgatási eljárások során, valamint az igazságszolgáltatásban a nemzetiségi nyelv használatának biztosítása.
A magyar állam ezen törvényi szabályozással biztosítja a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában meghatározott követelményeknek történő jogszabályi megfelelést, amelyet a Magyarországon élő nemzetiségek részéről örömmel nyugtázunk. Mindezek figyelembevételével és mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt módosító, T/6625. számú törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)
