POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényjavaslat négy fő részre osztható fel: az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az ügyfél közötti kapcsolat, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti kapcsolata, az elektronikus aláírás megújulásáról szóló uniós rendelet átültetése, a bizalmi szolgáltatások általános szabályai és a fentieken túl háttérszabályok létrehozása, valamint a fentiek érvényesítéséhez szükséges rövid időn belül módosítandó jogszabályok módosítása.
A 2015. évi tavaszi ülésszakán az Országgyűlés elfogadta az új típusú személyazonosító igazolvány, az elektronikus ügyintézéshez is használható, úgynevezett e-kártyához szükséges törvénymódosításokat. Az új személyazonosító igazolvány mint elektronikus ügyintézési eszköz, január 1-jétől valamennyi polgár rendelkezésére állhat, elengedhetetlen, hogy az új eszköz mellett az egyes folyamatok is megújuljanak. A törvénytervezet elektronikus ügyintézésről szóló részei lépcsőzetesen lépnek hatályba. A megfelelő felkészülési időszak biztosítása érdekében 2017-től lesznek alkalmazhatók, de 2018-tól már kötelező lesz, hogy a szervek teljes mértékben alkalmazkodjanak az új szabályozáshoz.
A hatályos szabályozás elsősorban a közigazgatási hatósági eljárások szabályaihoz igazítja az elektronikus ügyintézés szabályait, azok csak kiegészítő jelleggel alkalmazhatók a többi eljárásban. Ehhez képest a jelen szabályozás úttörő jelleggel az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz - peres eljárások, büntetőeljárások, hatósági ügyek, pályázatok, s a többi -, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszik.
A törvény olyan keretszabályokat alkot, amelyek minden eljárásban az eljárás sajátosságainak figyelembevétel is alkalmazhatók. Így egységesen rendezésre kerülnek az elektronikus kapcsolattartás szabályai, az azonosítási lehetőségek, a rendelkezések nyilvántartása, a szóbeliséget kiváltó elektronikus ügyintézés szabályai vagy éppen az automatikus döntéshozatali eljárások alapvető rendelkezései. A törvényjavaslat alapján megújulnak az elektronikus ügyintézési szolgáltatások is, az állam által biztosítandó szolgáltatások köre átalakul, és biztonságosabb lesz az ügyfélkapu, tág lehetőségek nyílnak az e-kártyával és a telefonnal történő ügyintézések előtt is.
Tisztelt Ház! Fontos kiemelni, hogy a gazdálkodó szervezetek számára 2016-tól a peres eljárások során kötelező lesz az elektronikus ügyintézés. Az előttünk lévő törvényjavaslat ezt a kötelezettséget fejleszti tovább, kötelezővé teszi, hogy 2018-tól valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó ügyben - azaz gyakorlatilag a gazdálkodó szervezet összes nem magánjogi jellegű ügyében - elektronikus legyen a kapcsolattartás. Mindez nem jelent újdonságot ezen szervek felé, már ma is az ügyeik jelentős hányadát - például az adózási ügyeket - elektronikusan kell hogy intézzék, de a törvény megteremti az alapját egy új, biztonságos és a hatósági ügyek elintézésére alkalmas elektronikus eszköz, egyfajta cégkapu létrehozására, amelynek révén a cégek mind a hatóságok felé, mind, amennyiben akarják, egymás felé is könnyebben tudnak kommunikálni, felgyorsítva az ügymenetet, elkerülve a kézbesítéssel kapcsolatos vitákat.
Az elektronikus ügyintézés akkor célszerű, ha nemcsak a fogadás és küldés történik elektronikusan, hanem a belső ügymenetek elektronizálása is megtörténik. Elengedhetetlen, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti kapcsolata is gördülékenyebb legyen. Az új szabályozás már nem az egyes nyilvántartások közötti kapcsolatról, hanem az egyes szervek közötti kapcsolatról szól, nem adatcseréről, hanem az annál bővebb információcseréről szól.
Természetesen az információcsere szabályai során is lehetőséget kell biztosítani az automatikus információátvételre, de rendelkezni kell az elsődleges és másodlagos információforrásokkal való kapcsolattartásra is. A szabályozás figyelemmel van arra is, hogy ha több szerv előtt hasonló kérdések vizsgálata szükséges, azoknál az együttdöntési eljárás feltételei és ezek szabályai is rendezésre kerüljenek.
Tisztelt Ház! A hatékony ügyintézés csak akkor valósítható meg, ha az egyes fejlesztések nem egymástól távolodó irányba hatnak, hanem egymás irányába. Ha az informatikai rendszerek kompatibilitása nem biztosított, az egész ügyintézésre ez kihathat, és annak előnyeit leronthatja, éppen ezért szükséges az elektronikus ügyintézési felügyelet feladatainak újragondolása, hatáskörének bővítése. Az új felügyelet az elektronikus ügyintézés legfőbb őre, koordinátora lesz, segítséget nyújt az informatikai rendszerek kialakításában, irányelveket bocsát ki, de ugyanakkor ellenőrzi is majd az elektronikus ügyintézést biztosító szerveket. Ellenőrzési jogosultságai révén kötelezheti a szervet a törvény szabályainak betartására, ennek keretében intézkedési terv létrehozására kötelezheti, bírságolhatja, valamint akár a nyilvánossághoz is fordulhat.
Tisztelt Ház! Az e-aláírásokról az 1999/93-as európai irányelv rendelkezett. A legtöbb tagállamban ennek alapján született meg a törvényi szabályozás az e-aláírásokra, így Magyarországon is. Az irányelvet 2014-ben rendelet váltotta fel, a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásról szóló rendelet. Ennek fokozatos hatálybalépése által folyamatosan történik a rendeleti szintű részletszabályok elfogadása és a jogharmonizáció. Gyakorlatilag a tagállamoknak hatályon kívül kell helyezniük az e-aláírás-szabályozásuk nagy részét, mivel a rendelet szövege és a végrehajtási szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazhatóak. Ez az említett eIDAS rendelet 2016. július 1-jével hatályon kívül helyezi az EU irányelvét, és ugyanezen naptól már ennek az új rendeletnek az előírásait kell alkalmazni. Ennek az új rendeletnek a célja, hogy átfogó uniós keretet biztosítson az elektronikus tranzakciók biztonságának és megbízhatóságának érdekében. Ez lefedi az e-kormányzati megoldásokat és a piaci szereplők által használt elektronikus biztonsági megoldásokat is.
A fenti célt az eIDAS rendelet két eltérő eszközzel kívánja megvalósítani. Egyrészről az online szolgáltatásoknál használt elektronikus azonosítás körében a tagállami önkéntesség és a kölcsönösség elismerés elvére épít, azaz egy tagállam szabadon eldöntheti, hogy a tagállamban használt valamennyi elektronikus azonosítási rendszerét bejelenti-e a Bizottságnak, de abban az esetben, amennyiben bejelenti, akkor ezt a rendszerét már minden más tagállam is köteles elismerni, azok, akik hasonló bejelentést tettek. Pontosabban ez az elismerés azon közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások online elérésére terjed ki, amelyek a tagállamon belül a bejelentett rendszert használják. E körben tehát a tagállami szabályozási szabadság a rendeleti szabályozási szint ellenére is alapvetően érintetlen marad.
A rendelet másik eszköze a bizalmi szolgáltatások uniós kerete. Itt az elektronikus aláírások kapcsán már kialakult egyes szolgáltatástípusok alapján határozzák meg az általánosabb, bizalmi szolgáltatás fogalomkörét és az ilyen szolgáltatások felügyeletének uniós rendjét, beleértve a minősített és nem minősített szolgáltatások közötti különbséget is. Az eIDAS rendelet tételesen nevesít néhány bizalmi szolgáltatást is, és az egyes bizalmi szolgáltatásokhoz uniós szinten joghatásokat is rendel. Az azonosítástól eltérően azonban a bizalmi szolgáltatások uniós kerete jelentősen meghatározza a hazai szabályozás mozgásterét is. A rendeleti formából és a kiterjedt hatályos magyar elektronikus aláírási szabályozásból következően az átültetést meghatározó feladat a deregulációs kötelezettség, másrészről azonban be kell azonosítani azokat a rendelkezéseket is, amelyekre az eIDAS rendelet végrehajtása miatt van szükség.
A fentiekre tekintettel jelen törvényjavaslat a hatályos elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezéseit és a meglévő hatósági gyakorlatot igyekszik megőrizni úgy, hogy hozzáilleszkedjen ez a rendszer az EU új rendeletének szerkezetéhez és fogalmaihoz is. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
