MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai általános vitában három egyezményről beszélünk, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény, a kiadatási egyezmény és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetése kapcsán.
Magyarország Kormánya és a Kazah Köztársaság Kormánya között 2014. június 3-án Budapesten aláírt, az elítéltek átszállításáról szóló egyezmény és a kiadatási egyezmény, illetve a 2015. április 1-jén Asztanában megkötött kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény megkötését az előterjesztés szerint az egyre bővülő magyar-kazah kapcsolatok indokolják.
Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között az elítéltek átszállítására irányuló eljárást annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Az egyezmény meghatározza a központi hatóságokat, az átszállítás feltételeit, az átszállítás megtagadásának okait, az átszállítási kérelem tartalmi elemeit és mellékleteit, az ítélet végrehajtását, valamint engedélyezi az átmenő átszállítást, azaz harmadik állam által a másik fél számára büntetés-végrehajtás átadása céljából átszállításra kerülő elítélt személyek saját területükön történő átmenő szállítását.
A kiadatási egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a kiadatási eljárást, azaz mindkét fél kiadja a másik fél kérelmére a területén tartózkodó azon személyeket, akiket a másik fél büntetőeljárás lefolytatása vagy bíróságai által kiszabott ítélet végrehajtása céljából kiadatási bűncselekmény miatt keres. Az egyezmény meghatározza a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, kijelöli a központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és mellékleteit is, rendelkezik az ideiglenes kiadatási letartóztatásról, sürgős esetben a megkereső fél kérheti a kiadni kért személy ideiglenes, a kiadatási kérelem kézhezvételéig tartó letartóztatását. Az egyidejű kérelmek előterjesztése esetén történő eljárásról, a halasztott átadásról, az ideiglenes kiadatásról, valamint a harmadik állam által a másik félnek kiadott személy úgynevezett átmenő szállításáról is rendelkezik.
A harmadik egyezmény, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény alkalmazása szintén egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését, azaz a felek kötelezik magukat arra, hogy az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően megkeresés alapján jogsegélyt nyújtanak egymásnak az olyan bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokban, amelyek büntetése a jogsegélykérelem előterjesztése idején a megkereső fél illetékes igazságügyi hatóságainak a joghatósága alá tartozik.
Az egyezmény ebben az esetben is kijelöli a központi hatóságokat, meghatározza a jogsegélykérelem teljesítésének, megtagadásának és halasztásának feltételeit, a megkeresés formáját és tartalmát. Emellett speciális szabályokat is tartalmaz az alábbi jogsegélyekkel kapcsolatban: személyek és tárgyak felkutatása és azonosítása, idézések és iratok kézbesítése, bizonyítás felvétele a megkeresett, illetve a megkereső fél területén, a videokonferencia útján történő meghallgatás, a fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása tanúként való megjelenés céljából, hivatalos vagy nyilvános dokumentumok rendelkezésre bocsátása, házkutatás, lefoglalás és biztosítási intézkedések, banki és pénzügyi információk beazonosítása.
A felek az egyezményeket határozatlan időre kötik, illetve bármikor felmondhatják a másik fél részére diplomáciai úton megküldött írásbeli felmondással. A felmondás a kézhezvétel napjától számított 180 nap elteltével lép hatálya. Az egyezmények hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. A törvények végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter fog gondoskodni.
Az egyezmény egyes cikkelyei megítélésünk szerint is megfelelnek a modern bűnügyi jogsegélyegyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak is, éppen ezért az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az előterjesztést.
De ahogy az előbbi előterjesztésnél is megemlítettem, ez az előterjesztés is alkalmat ad arra, hogy ennek apropóján egy kicsit az értékválasztásról és a kazah-magyar kapcsolatokról is beszéljünk a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban. A Magyar Szocialista Párt fontosnak tartotta és tartja a magyar-kazah kapcsolatok elsősorban gazdasági, oktatási és tudományos kapcsolatainak fejlesztését. De a miniszterelnöktől eltérően soha nem éreztük és nem is érezzük inkább otthon magunkat Kazahsztánban, mint például az Európai Unióban.
Ha a magyar kormányfő otthonosabban érzi magát Kazahsztánban, mint az Európai Unióban, az csupán annak köszönhető, hogy az ottani vendéglátói nem fogják számon kérni rajta a demokratikus jogállami normák magyarországi érvényesülését. Számára nyilvánvalóan az is rokonszenves, hogy a kazah államfő az eddigi választásokon mindig 95 százalék körüli eredménnyel győzött, és immár törvényben foglalt joga, hogy mindig újraindulhat az államfői tisztségért, sőt saját utódját is ő jelölheti ki.
Ezen nyilatkozatokat látva félő, hogy a Brüsszeltől ódzkodó, de a közép-ázsiai ország államfőjének negyedszázados uralmát megirigyelő magyar miniszterelnök megfeledkezett arról, hogy Magyarország népszavazással megerősített csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tudatos értékválasztás és felelősségvállalás alapján történt. Ezek az értékek pedig elsődlegesen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség vé-delme. Ezek mentén Magyarország tudatosan vállalt szerepet és felelősséget az azonos értékrendet valló országok közösségében, szövetségi rendszerében.
A magyar-kazah együttműködést, illetve az előttünk fekvő három előterjesztést is megítélésem szerint az értékek és az érdekek mentén tudjuk megítélni, azaz Magyarország az azonos értékrendet valló országok közösségével való szövetségi rendszerben, a kölcsönös gazdasági előnyökhöz fűződő közös érdekek mentén pedig partneri viszonyban fejlesztheti együttműködését más országokkal, így például Kazahsztánnal vagy akár éppen Oroszországgal. Ennek megfelelően egyetértünk és támogatjuk a magyar-kazah elsősorban gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos kapcsolatok erősítését és elmélyítését. Közép-Ázsia legjelentősebb nemzetgazdaságú országába az elmúlt két évtizedben ugyanis már összesen 160 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett.
(9.40)
Emellett továbbra is lelkesen csábítja a külföldi befektetőket, az ország hároméves, 24 milliárd dollár értékű fejlesztési és iparosítási-beruházási programot indított; összeállították a második privatizációs csomagot, amelyben az értékesítendő objektumokat sorolták fel. A jelen bűnügyi megállapodások mellett ugyanis a magyar gazdaság számára fontos a MOL kazahsztáni együttműködése, a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtése, a nukleáris együttműködés terén a mérnöki szolgáltatások kihasználása, a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindítása, a kétoldalú szakképzési együttműködés vagy akár a kétszáz kazah diáknak biztosított ösztöndíj-lehetőség.
A jelenleg működő vegyesvállalatok lefedik az együttműködés húzóágazatait a gyógyszergyártásban, az elektromos gépek, alkatrészek nagykereskedelmében, az élelmiszeriparban, a gépgyártásban és a vegyiparban. Kazahsztán ugyanakkor szinte minden területen hatalmas lendülettel fogott bele a fejlesztésekbe, ezek végrehajtásához örömmel fogadják a magyar szakértelmet, szakembereket.
A kapcsolatok bővítésének fontos pontja lehet a magyar vállalatok részvétele a kazah mezőgazdaság és feldolgozóipar modernizációjában, valamint a gyógyszer- és egészségipari fejlesztésekben is. A magyar cégeknek kínált lehetőségek mellett érdemes figyelembe venni Kazahsztán regionális elhelyezkedését, amely ideális kiindulóponttá teszi a további kapcsolatok építéséhez a térségben. Az ország szorosan együttműködik Moszkvával, az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítója, illetve ott van az Oroszország és Kína által dominált katona- és biztonságpolitika terén is szövetkező Sanghaji Együttműködési Szervezetben is.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat tekintve ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a FÁK-országok vonatkozásában a legfontosabb relációkban - Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország vagy éppen Kazahsztán - a teljes 2014. évre vonatkozó adatok a kormányzati sikerpropaganda ellenére még mindig nem vagy alig érik el a 2008-as szintet. Valószínűleg Bartos Mónika is ezért beszélt a 2013-as adatokról.
Még rosszabb a helyzet, ha ezeket a számokat csak Kazahsztán esetében vetjük össze. Míg 2008-ban a magyar export 403 millió dollárt tett ki, 2014-ben alig haladta meg a 167 millió dollárt; az import esetében 2008-ban 111 millió dollárt, 2014-ben pedig közel 40 millió dollárt ért el. A számok tükrében felvetődik a kérdés, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközeként létrehozott gazdasági együttműködési kormányközi bizottság vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012 májusában megalakult magyar-kazah tagozata, illetve a kazah-magyar üzleti tanács mennyire sikeresen és hatékonyan látja el a rábízott feladatokat.
A kétoldalú kapcsolatok és együttműködés stratégiai jellegét hangsúlyozandó nemrég a két ország között stratégiai tanács felállításáról is döntöttek. Kérdés, hogy a két ország közötti csökkenő volumenű gazdasági kapcsolatok stratégiáját fogják-e tárgyalni? Úgy tűnik, sok bizottság kevés eredménnyel működik.
A két ország közötti relációban potenciális együttműködés lehet a turizmus is. Hazánk közkedvelt célpont történelmi-kulturális emlékei, természeti kincsei, rekreációs lehetőségei miatt is. Úgy tűnik azonban, hogy ennek a lehetőségnek a kiaknázását sem siette el a magyar kormány, hiszen információink szerint a 2017-es expón kívánják Magyarországot bemutatni Kazahsztánban. Kormányzati körök szintén az expó nyújtotta lehetőségként számolnak a műszaki, szellemi együttműködés fejlesztésével a természetvédelem, a zöldgazdaság kialakítása, az infrastrukturális fejlesztések és a vízgazdálkodás területén.
Feltehetően Magyarország sokat tud nyújtani a kazah gazdasági résztvevőknek az említett területeken a know-how-transzfer, a további vegyesvállalatok létrehozása, illetve a szakmai kapcsolatok és az együttműködés révén is. Csupán az a kérdés, miért kell ezzel 2017-ig várni. Ha a jelen előterjesztésben szereplő, az elítéltek átszállításáról szóló egyezményt és a kiadatási egyezményt, illetve a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt alá tudtuk ilyen gyorsan írni, akkor a fenti együttműködési területeken miért nem tudunk hatékonyabban előrelépni? Felvetődik a kérdés, hogy miért nem segít a világon harmadikként, 2013-ban megnyitott asztanai magyar nemzeti kereskedőház sem.
Hogyha már a kereskedőháznál tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy az elérhetőségeiről - posta- vagy e-mail-cím, telefonszám, honlap, munkatársai, működési elvei, tulajdonosi háttere, eredményei, esetleges problémái - semmilyen adat nem áll rendelkezésre, még a szervezet honlapján sem. Egy Kazahsztánba befektetni kívánó magyar cég vagy egy magyar piac iránt érdeklődő kazah vállalkozó vajon hogyan találja meg azt a szervezetet, amelyet elvileg épp azért hoztak létre, hogy elősegítse a befektetéseket a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében?
A kétoldalú kapcsolatok esetében nem véletlenül említettem meg az oktatási együttműködés lehetőségét, hiszen a kazah diákok számára biztosított magyar ösztöndíj-lehetőség mellett érdemes lenne megvizsgálni a kazahsztáni felsőoktatási reform eredményeit is, hiszen annak következtében több kazah egyetem is bekerült a világ ötszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé. Az állam 9,5-szer többet költ oktatásra, mint a kilencvenes évek végén, miközben a felsőoktatásban jelentős eredmények látszanak: nyugati sztenderdekhez közelítő PhD-képzés, több egyetem jó helyezése a nemzetközi ranglistákon, aktív külföldi kapcsolatrendszer és a többi.
Végezetül utalva Orbán Viktor nyilatkozatára, miszerint meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek Keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát, ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy mi EU- és NATO-tagok vagyunk Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében érezzük otthon magunkat, de a magyar gazdaság érdekében örömmel támogatjuk a magyar cégek kazahsztáni szerepvállalását. A gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében pedig támogatjuk mindazon megállapodások megkötését, amelyek elősegítik a két ország közötti jogi együttműködést is.
Ennek megfelelően tehát ismétlem, az MSZP támogatja az elítéltek átszállításáról szóló egyezményt, a kiadatási egyezményt, illetve a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat is, sőt a Fidesz Kunszövetségben végzett munkáját is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
