DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat módosítási indítványai elsősorban négy fő törvény köré csoportosíthatók. Ez a négy fő törvény: az atomenergiáról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint az energiahatékonyságról szóló törvény. Mivel a felsorolt törvények mind az energetika tárgykörébe tartoznak, így indokolt volt a törvények egy törvényjavaslatba történő foglalása.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat céljai és módosításának szükségessége az egyes energetikai szakterületeken a következők: az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő, hatáskörátvételhez szükséges törvényi szintű módosítási javaslatot tartalmazza.
Jövő év január 1-jétől a sugárvédelemmel kapcsolatos, jelenleg az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala és az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervének részeként működő regionális sugáregészségügyi decentrumok hatáskörébe tartozó hatósági eljárások és feladatok átkerülnek az Országos Atomenergia Hivatalhoz, ily módon a korábbi osztott rendszer helyett egy egységes sugárvédelmi hatóság jön létre.
A törvényjavaslat a hatáskörök változásával összefüggő kiegészítő módosításokat tartalmazza, úgymint az országos személyi dozimetriai nyilvántartásra vonatkozó szabályok, a sugárvédelmi szakértőkre vonatkozó rendelkezések, a sugárvédelmi képzettségre és annak nyilvántartására vonatkozó szabályok, valamint a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyaggal kapcsolatos módosítások. A sugárvédelemmel összefüggő hatósági feladatok Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülése létszám-, eszköz- és ezekhez kapcsolódó forrásátcsoportosítást nem von maga után, a hivatal számára a szükséges erőforrásokat korábban az Országos Atomenergia Hivatal hatósági feladatellátását biztosító anyagi és humán erőforrások rendelkezésére állásához szükséges intézkedésekről szóló 1850/2014-es kormányhatározat biztosítja. Megjegyzem, hogy a Magyarország 2016. évi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvényben meghatározottak szerint ettől függetlenül a fővárosi és megyei kormányhivatalok költségvetése - a sugárvédelmi feladatkörök átadása ellenére - továbbra is növekedett, tehát január 1-jével növekedni fog ezeknek az intézményeknek a költségvetése.
A módosítások következő csoportja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénnyel összefüggésben foglalható össze. A javasolt módosítások között szükségesnek tartom kiemelni elsősorban a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló európai bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezések megállapítását, amellyel Magyarország teljesíti a vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségét.
A bizottsági rendelet a piacműködést szabályozza azáltal, hogy a másnapi és napon belüli piacokra, a piacszervezésre és a rövid távú kapacitásszámításra vonatkozó előírásokat tartalmazza, növelve ezáltal az európai villamosenergia-piacok összekapcsolásának hatékonyságát, a szervezett villamosenergia-piac feladatainak részletesebb meghatározásával működésük egyértelműbb, hatékonyabb szabályozását.
(13.30)
A bizottsági rendeletnek megfelelően bővül a hivatal feladatköre, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal feladatköre. A hivatal látja el ezentúl az EU-rendelettel kapcsolatos hatósági feladatokat és kötelezettségeket, így dönt többek között a kapcsolódó módszertanok, szabályzatok elfogadásáról vagy a másnapi és napon belüli kereskedelmet ellátó piaci szereplő tevékenységének felfüggesztéséről vagy kijelölésének visszavonásáról.
A hivatalnak az egyes szolgáltatások minimális követelményeit tartalmazó úgynevezett garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos szankcionálási jogköréhez kapcsolódóan pontosító rendelkezés kerül beiktatásra a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényben egyaránt. A hivatal a szabályozás szerint a garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén az egyedi felhasználók részére teljesítendő kötbérfizetési kötelezettséget ír elő a közigazgatási határozataiban. A módosítás értelmében a jogkör megerősítése vált céllá, eszerint a szankció alkalmazásának eredményességét növeli a módosítás oly módon, hogy a felhasználók igényérvényesítése, kérése nélkül is kötelesek legyenek a szolgáltatók megfizetni a számukra kiszabott kötbért. A módosítás tehát a felhasználók érdekének védelmét és az engedélyesek magas színvonalú szolgáltatás nyújtására történő ösztönzését biztosítja.
Szeretném megemlíteni továbbá, hogy a korábbi évek gyakorlatával összhangban az árelőkészítő hatóság, azaz a hivatal javaslata alapján az úgynevezett villamos energia „külön kezelt pénzeszközök” 2016. évi mértékét is szabályozni kívánja az előterjesztés. Ezek a pénzeszközök a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, a villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes árú villamosenergia-ellátásának támogatása és a kapcsolt termékszerkezet-átalakítás támogatását foglalják magukba. A pénzeszközök mértékére vonatkozó módosítás eredményeképpen a nem lakossági fogyasztók által fizetendő terhek kismértékben, de csökkenni fognak 2016-ban. Megjegyzem, hogy a rezsicsökkentés óta ezek a terhek a lakossági fogyasztókat nem érintették, és nem is fogják érinteni a jövőben sem.
Ezen túlmenően a villamosenergia-törvényt módosító javaslatok részét képezi a megújuló energiaforrásból és a hulladékból származó villamos energia kötelező átvételéhez kapcsolódó elszámolási rendszer, az úgynevezett KÁT-rendszer módosítása, amelynek eredményeképpen a szereplők bürokratikus terhei, valamint a rendszer egészének működtetési költségei is csökkenthetők.
2016. április 1-jétől a teljes KÁT-os energiamennyiség a szervezett energiapiacon kerül értékesítésre - ez a HUPX nevű energiapiac -, illetve megtörténik a felkészülés a HUPX napon belüli szekciójának bevezetésére.
A KÁT-rendszerben jelenleg a termelőktől a Mavir veszi át a megújuló energiából és hulladékból származó áramot, és ennek időben egyenletes - zsinór - részét a mérlegkörfelelősökre, általában a kereskedőkre allokálta egy hónappal előre, az időben változó részét pedig naponta a HUPX-en keresztül értékesíti. A KÁT-rendszer működtetésének bevételekkel nem fedezett költségét a mérlegkörfelelősök, kereskedők fizetik meg az átvett villamos energia árában, ami mintegy 50 forint/kilowattóra.
A kereskedők jelenleg egy hónappal látják csak előre, hogy milyen áron és milyen mennyiségben kell a megújuló energiából és hulladékból származó villanyt átvenniük, azonban a fogyasztókkal jellemzően éves szerződésekkel vannak kapcsolatban. A kereskedők ezt a bizonytalanságot kockázati felárként érvényesítik a fogyasztóik felé, amelynek mértékére, egyébként erre a kockázati felár mértékére szabályozás nincs.
A módosítás elfogadását követően a Mavir a megújuló energiából és hulladékból származó áram egészét - mind a zsinór-, mind pedig a változó áram egészét - a HUPX-en keresztül fogja értékesíteni, és csupán az értékesítéssel nem fedezett költségeket osztja szét a kereskedők között. Így pontosan meghatározhatók a költségek, amit a kereskedők a fogyasztók számára is egyértelműen fel tudnak tüntetni a számlákon. Ezzel eltűnik a kereskedői kockázati felár, és a fogyasztó számára is átlátható lesz a helyzet. Így tehát az adminisztráció egyszerűsítéséről és az átláthatóság növeléséről beszélhetünk a módosítás kapcsán.
Emellett a módosítási javaslat felkészül a HUPX-en történő, napon belüli értékesítés bevezetésére is. Ez is pénzügyi megtakarítást fog hozni a rendszer működésében. A megtakarítás oka, hogy a HUPX-értékesítés és a valós időhöz még közelebbi időpont - egy nap helyett órákról beszélünk - a KÁT-os termelés pontosabb megbecsülhetőségét vonja maga után, az értékesítés ehhez a megbecsült összeghez igazítható és a kiegyenlítő energiaigény is csökkenthető. Az előzetes szakmai becslések értelmében akár évi 1,5 milliárd forintos megtakarítás is elérhető a KÁT-rendszer alkalmazása során.
Érdemes ebben a kérdésben kitekintenünk a németországi gyakorlatra is. A vonatkozó németországi rendszer a Bizottság iránymutatása alapján abba az irányba változott. A kötelezően átvett villamos energiát tőzsdén értékesíti a rendszerirányító, ugyanakkor egyre inkább áttérnek a németek a prémium típusú támogatásra, amikor a termelő saját maga értékesíti a villamos energiát, és ehhez árkiegészítést, úgynevezett prémiumot kap. Tehát a németeknél is van egyfajta pénzügyi allokáció. A német szabályozás másik fő iránya a tenderek bevezetése a megújulós termelők támogatásának meghatározására, szintén a bizottsági iránymutatással összhangban történik.
Az iránymutatás alapján és az említett gyakorlatot is figyelembe véve a jövőben Magyarországon is tenderezést és prémium típusú támogatást kell majd bevezetni, legalábbis az új belépők vonatkozásában. A módosítás szerint tisztán pénzügyi allokáció bevezetése tehát ily módon az új, prémium típusú támogatási rendszer felé tett lépést is jelenti egyben.
A törvényjavaslat harmadik fő pillérét a földgázellátási 2008. évi XL. törvényt érintő módosítások képezik, amelyek alapját a mindennapi jogalkalmazás kapcsán felmerült gyakorlati tapasztalatok adják. A módosítások egyrészt a kereskedelmi platform működtetéséhez kapcsolódó együttműködést kezelik és pontosítják, remélhetőleg jobban támogatják, és az együttműködési kötelezettséget erősítik meg a kereskedelmi platform üzemeltetője, a szállítási rendszerüzemeltető és a szervezett piaci engedélyes között.
A módosítások egy másik része az egyetemes szolgáltatók kivonulásához kapcsolódó eljárásra vonatkozik. Ez pedig kifejezetten a csoportos beszedési megbízásokhoz kapcsolódik, ugyanis a korábbi szolgáltató által megkötött vagy létrehozott csoportos beszedési megbízások automatikusan átkerülnek az új szolgáltató érdekkörébe, tehát ezáltal a kedvezményezett személyében történő jogutódlás esetén a teljesítésre az új megbízás esetén is a régi beszedési megbízások keretei között kerülhet sor. Ez a rendszer egyrészt csökkenti a bürokráciát, biztosítja a jogbiztonságot a fogyasztók részére, és a felhasználók, valamint az új belépő szolgáltató adminisztratív terheit is csökkenteni fogja.
A további módosítási javaslat a kivonuló szolgáltató helyettesítésével kapcsolatban az a kiegészítő szabálytervezet, mely szerint bizonyos okok esetén a hivatal az új szolgáltató engedélyét visszavonhatja az új szolgáltató határozatával kapcsolatban. Ez a körülmények lényeges megváltozása esetén történhet meg, így azonban megfelelően biztosítható az esetlegesen előre nem látható változások esetén is a fogyasztók megfelelő ellátása.
A törvényjavaslat negyedik és egyben utolsó fő pillére az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása, amely az energetikai auditálással kapcsolatos szabályokat értelmezi egységesen. A módosítás következtében az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok köréből kivételre kerülnek a legalább 25 százalékban önkormányzati és kormányzati tulajdonban levő vállalkozások, amelyek alkalmazotti létszámuk és bevételük szerint önmagukban nem minősülnének nagyvállalatnak. Hangsúlyozom, itt a nagyvállalatokat továbbra is terheli az energetikai auditálási kötelezettség, függetlenül attól, hogy kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban van.
(13.40)
Ez a mentesség csak azokra a legalább 25 százalékban önkormányzati és kormányzati tulajdonban lévő vállalatokra, gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyek nem minősülnek nagyvállalatoknak. A többnyire kis létszámú, alacsony bevételű önkormányzati cégek számára anyagilag megterhelő és szakmailag is indokolatlan az energetikai auditálásra való kötelezés.
Végezetül a jelen törvényjavaslattal az említett négy fő törvény módosításain túlmenően módosításra kerül a távhőszolgáltatásról szóló törvény is, amely ismételten fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szerint a hivatalnak az engedményes-sel szemben kiszabott bírsága nem jelentkezhet az árképzésnél költségnövelő tényezőként, ezáltal rög-zítésre kerül, hogy az engedélyes a jogellenes működéséből származó többletköltséget, azaz a szankciós jelleggel kiszabott bírságot nem háríthatja át a fogyasztóra, azaz az ügyfélre. A fentieken túlmenően a jogszabálycsomag a bányászatról szóló törvényre vonatkozóan tartalmaz igencsak abszolút jogtechnikai jellegű pontosító rendelkezéseket, és remélhetőleg ezek a jogtechnikai pontosító rendelkezések a bányászati célú tevékenységet jobban tudják majd szolgálni.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján, az elmondottak alapján kérem, hogy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
