DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a képviselő urak és a képviselő asszony részvételét a vitában. Meg kell mondanom, hogy e vita kicsengése a tárcám számára pozitív volt, mert érdemben az előterjesztés szakmai tartalmát senki nem vitatta. Más okok vezettek arra, hogy az MSZP frakciója az előterjesztést a támogatásáról nem biztosította. Köszönöm a Jobbik frakciójának, hogy hasonlóan a Fideszhez, támogatja az előterjesztett törvényjavaslatot.
A vita során számtalan leágazása volt ennek a törvényjavaslatnak, amelynek legfőbb mondandója az, hogy önmagában véve amit előterjesztettünk, az szakmailag indokolt, azzal szemben jogi, érdemi és stratégiai kifogás nem merül föl, ellenben természetesen az energetika egy nagyon szenzitív és nagyon szerteágazó terület, amelynek rengeteg olyan leágazása van, amelyben bizonyos folyamatok elindultak. Bizonyos folyamatok nem abba az irányba mennek, ahogy az ellenzék gondolja, mert ők úgy gondolják, hogy vannak azok az irányok, amiket ők gondolnak, hogy az egy helyes irány, mi meg úgy gondoljuk, hogy amit mi gyakorolunk energiapolitikában, az a helyes irány, és szerintünk helyesebb irány is, de ez így van rendjén. Az a fontos, hogy a magyar energiastratégia és a magyar energiapolitika eleget tegyen a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség elveinek.
(14.30)
Úgy látom, hogy tekintettel a rezsicsökkentésre és az előterjesztésből is következő változásokra, ez az irány biztosított a ma hatályos energiapolitika szempontjai alapján is. Ahogy említettem az expozémban is, vannak olyan intézkedések, amelyek bevezetésével például pont a megújuló energiáknak az alkalmazhatósága válik egyre versenyképesebbé, és mindez oly módon, hogy nem kell olyan mértékű, az emberek pénztárcáját terhelő állami támogatási rendszert alkalmazni, amelyek mondjuk, elvinnék a rezsicsökkentés előnyeit, eredményeit, és megakasztaná azt a folyamatot, amely például a kintlévőségek számában és a késedelembe esett fogyasztók számában az elmúlt három év alatt bekövetkezett.
Csak mondok egypár adatot: 2012. május 31-én, tehát a rezsicsökkentés előtti időszakban mindösszesen 1,4 milliárd forint kintlévőség volt, 2015 májusában ez nem érte el az egymilliárd forintot. De ugyanez vonatkozhat az érintett fogyasztók számára is, több mint 3 millió fogyasztót érintett a hátralékban levés 2012. május végén, ma ez 1,8 millió embert érint, tehát jóval kevesebbet. Ez is mutatja, hogy az a vita, hogy valóban több pénz maradt-e az embereknél a rezsicsökkentés által, ez mindenféleképpen az adatok alapján nyilvánvaló bizonyítást nyert.
A kérdésekre válaszolva: én megmondom őszintén, hogy egy kis pontosítást eszközlök Tóth Bertalan képviselő úrhoz. Ez a törvényjavaslat nem a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával kapcsolatos projekttörvényt módosítja, hanem az atomenergiáról szóló törvényt, az egységes sugárvédelmi feladatoknak a rögzítésével.
S amit az előbb is mondtam, hogy nagy vita van - és ezt Mesterházy képviselő úr is említette, Tóth Bertalan képviselő úr is -, hogy mi van a megújuló forrásból származó energiatermeléssel, mi annak a jövője. Én nagyon biztatónak látom a jövőt, és a jelenlegi helyzetet is biztatónak látom, ugyanis ha a 2020-as EU-s célunkat nézzük, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon megtermelt energia 14,65 százaléka kell hogy származzon megújuló forrásból, ebben a részben az időarányos teljesítéssel jól állunk. Biztos vagyok benne, hogy azok a beruházások, azok a műveletek, amiket a KÁT-nak az előbb említett átalakítására és a megújuló forrásból származó energia versenyképessé tételéért teszünk, ez biztosítani fogja ezt a részarányt, és a 2020-as vállalásunkat teljesíteni fogjuk.
A másik, hogy az energiahatékonyság növelése Magyarországon hogyan áll? Kérem tisztelettel, ezzel kapcsolatban is azt tudom mondani, hogy időarányosan jól állunk, bár természetes az, hogy nem lehetünk elégedettek, nem dőlhetünk hátra. De azt azért el kell mondani, hogy Magyarországon az elmúlt években az energiafelhasználási igény, tehát hogy milyen mennyiségű energiát használtak fel az országban, bizony jelentősen csökkent, például a gázfelhasználás is közel 30 százalékkal csökkent a 2010-es évhez képest. Ez is azt mutatja, hogy az energiahatékonysági beruházások, amelyek nemcsak a lakosságot érintik, hanem igen nagy szerepet vállal ebből a magyar ipar is, jól teljesített, tehát az energiahatékonysági beruházások következtében az energiafüggésünk az energiafelhasználási igény szempontjából jelentősen csökkent. Úgy gondolom, hogy ez is mutatja, hogy az az irány, amit a magyar kormány, a Fidesz-KDNP-kormány energiapolitikában követ, ilyen eredményeket hoz, ilyen eredményekre lehetünk büszkék, illetve ha nem is büszkék, de biztatást kaphatunk, hogy az a cél, hogy minél kevesebb, minél alacsonyabb legyen az energiafelhasználás Magyarországon, ez teljesülni tud, és ezáltal ténylegesen az energiamegtakarításból származó jövedelmeket az emberek fogyasztásra tudják majd fordítani.
Kérdés érkezett a tekintetben, hogy mi a helyzet az energiahatékonysági beruházások támogatásával a lakosság irányában. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szocialista kormányok idején ez nem volt annyira központi kérdés, hogy a családi házak támogatását is biztosítsák, kizárólag a panelprogramokban jeleskedtek, azt is úgy, hogy sok vita folyt, és sok baráti cég gazdagodott meg ezen. De hozzá kell tennem, az kétségtelen tény, hogy a mostani európai uniós támogatási rendszerben magánszemélyek részére közvetlen támogatást nem lehet nyújtani, de mindettől függetlenül a magyar kormány eltökélt abban, hogy mintegy százmilliárd forintnyi visszatérítendő támogatást fog biztosítani erre a célra, és ehhez megfelelő, nulla százalékos kamatot, azaz kamatmentes hitellehetőséget is fog biztosítani, amelynek értelmében a magánépületek, tehát a magántulajdonban lévő házak támogatása is biztosított. De emellett azért meg kell említenem, hogy az „Otthon melege” programnak mintegy 80 százalékát magánszemélyek használták fel lakóházak fűtés- és épületenergetikai korszerűsítésére. Tehát ez az „Otthon melege” program és a korábbi hasonló projektek is benne vannak abban, hogy Magyarországon érzékelhető módon csökkent az energiafelhasználás a lakossági oldalon is. A KNPA-val kapcsolatban én annyit tudok mondani, hogy ez egy vitaanyag, nem kormányzati álláspont; majd vitatkozzunk akkor, amikor ez a vitaanyag minősítést nyert, és esetleg ebben kormányzati döntés lesz. Készen állok erre a vitára a későbbiekben, de úgy gondolom, hogy ennek a tárgyalása jelen pillanatban igen erősen idő előtti.
Úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre, amelyek felmerültek jelen pillanatban a vita során, én igyekeztem, ha nem is olyan részletességgel, ahogy egyébként más szakmai fórumokon erről lehet nyíltan és őszintén beszélgetni, de átfogó módon igyekeztem válaszolni. Még egy dolog: azt elfelejtettem említeni, illetve nem vette figyelembe Tóth Bertalan képviselő úr sem ezeknek az indokolt költségeknek az alakulásával kapcsolatban, hogy az eddig sem hatott az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők, azaz a lakossági fogyasztók által fizetendő árra. Tehát a csökkenés fő oka például a távhőtermelők esetében a hivatal által megvizsgált indokolt költségek alakulása, azaz az indokolt költségek csökkenése, de ez nem minősül állami támogatásnak, mert ez egy árszabályozási elem mindössze. Úgy gondolom, illetve remélem, hogy a szocialista képviselők is meggondolják, és szakmai alapon állnak hozzá ehhez az előterjesztéshez, és ők is fogják tudni támogatni szavazatukkal a törvényjavaslat törvényként történő elfogadását. Köszönöm figyelmüket, és várom jobbító módosító indítványaikat, ha van. Köszönöm.
