DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Immáron sokadik alkalommal tárgyalunk energetikai tárgyú törvényeket és azoknak a módosítását. Jelen esetben is, ahogy elhangzott, hat jogszabály módosítására kerül sor egy úgynevezett salátatörvényben. Arról is hallottunk már, hogy melyek ezek a törvények: a bányászatról szóló, az atomenergiáról szóló, a távhőszolgáltatásról szóló, a villamos energiáról szóló, a földgázellátásról szóló és az energiahatékonyságról szóló törvények módosítása az, amiről most beszélünk.
A bányászatról szóló és az atomenergiáról szóló jogszabályok tartalmát az államtitkár úr is és Németh képviselőtársam is részletesen ismertette, a többi törvényt is, ezért én azokat a rendelkezéseket szeretném kiemelni, amelyekről esetleg nem esett szó, vagy más véleménye van az MSZP-frakciónak.
A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása során itt csak érintőlegesen került megemlítésre, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető minisztert is tájékoztatnia kell az energiahivatalnak. Itt többször a viták során már felvetettem, hogy jó lenne, ha a kormányzat már eldöntené, hogy valójában ki felel a magyar energiapolitikáért. Itt a színfalak mögött látjuk Seszták Miklós és Lázár János küzdelmeit, de a legnagyobb probléma az, hogy ez inkább gátja az energiapolitika jó irányba terelésének, mint hogy hasznára válna, tehát ez a jogszabály-módosítás is tulajdonképpen egy ilyen presztízsharcot jelent, hogy most már a Miniszterelnökséget vezető minisztert is kell különböző adatokról értesíteni. Jó lenne, ha egy minisztérium felelne ezért a nagyon fontos nemzetstratégiai politikáért.
Szó esett a villamos energiáról szóló törvény módosításáról is.
(13.50)
Itt egyebek mellett a kapacitásfelosztás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló EU bizottsági rendelet végrehajtásáról van szó, és amiatt szükséges a magyar törvényt is módosítani. Szó esett a másnapi és a napon belüli piacokra, piacszervezésre és a rövid távú kapacitásszámításra vonatkozó előírásokról, a KÁT-rendszer, a villamos energia kötelező átvételéhez kapcsolódó elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételéről, továbbá hogy a szerzett villamos-energia-piacon a közeljövőben várhatóan bevezetésre kerülő napon belüli kereskedelem adta lehetőségekre fel lehessen készülni.
Nagyon érintőlegesen esett szó arról, hogy bizonyos összegek, illetve olyan árképzési tételek változnak, amelyek most a villanyszámlákban szerepelnek. Itt beszéltünk a szénfillérről, ami növekszik, 0,21 forint/kilowattóráról 0,25 forint/kilowattórára. Viszont a korábbi villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes áramár-támogatása, az úgynevezett C-tarifa 0,13 forint/kilowattóráról 0,07 forint/kilowattórára, azaz talán a felére csökken ez a támogatás. De megjelenik az úgynevezett távhőfillér csökkentése is, ez 2,08 forint/kilowattóráról 1,75 forint/kilowattórára csökken.
Itt azért mégiscsak felmerül egy kérdés, legalábbis a távhőfillérrel kapcsolatban, hogy ez megjelenik-e majd a számlákban is, megjelenik-e majd az árképzésben. Igazából kérdésként felmerül, hogy mi ennek az oka, hogy most ezt az összeget lehet csökkenteni. Tán nem az véletlenül, hogy a távhő-szolgáltatók olcsóbban jutnak hozzá a gázhoz mint energiaforráshoz a nemzetközi piacokon tapasztalható árcsökkenés miatt, és most már nem szükséges úgymond ilyen magasan tartani ezt az összeget? Tehát mód és lehetőség van ennek csökkentésére, vagyis nem termelődik a távhőszolgáltatóknál olyan veszteség, amit kompenzálni kell például a nemzetközi piacon tapasztalható gázárcsökkenés miatt.
A földgázellátásról szóló törvény módosítása kapcsán is hallhattuk, államtitkár úr elmondta, hogy milyen rendelkezéseket tartalmaz. Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításának célja, hogy elősegítse a törvény energetikai auditálással kapcsolatos szabályainak egységes értelmezését. Itt tulajdonképpen tehermentesít bizonyos szereplőket ez alól a kötelezettség alól. Azért várjuk, hogy mi a végkifutása ennek az auditálási folyamatnak. A piaci szereplők közül sokan azért ennek annyira nem örültek, mert olyan adatok birtokába is jut a magyar kormányzat, illetve az állam, ami azért akár a piaci működésben fontos adat egy-egy cégnek, miközben a magyar állam tulajdonosa lett egy nemzeti közműszolgáltatónak. Bízom benne, hogy nem arra használja majd ezeket az adatokat, információkat az állam mint tulajdonos, hogy akár visszaéljen a versenytársaival szemben ezzel.
Nos, mindezek alapján, a sok törvénymódosítás alapján azért szeretnék kérdéseket megfogalmazni államtitkár úr felé. Nagyon bízom benne, hogy legalább a vita végén kapok majd rájuk választ. Ugye, szó esett arról, hogy az atomenergiáról szóló jogszabály célja a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával kapcsolatos törvény módosítása, és hallhattuk a híradásokban, amint Lázár János el is ismerte azt a tényt, hogy az Európai Bizottság kifogásolja a Paksi Atomerőmű kivitelezőjének kiválasztási folyamatát, és úgymond leállította az összes erőmű-kapacitásfenntartással kapcsolatos beszerzéseit.
Erről kérdezném államtitkár urat, hogy mi az igazság, és mivel készül a magyar kormányzat, hogy ezt az úgymond „akadályt” elhárítsa a beruházás elől. Hiszen a kapacitásfenntartással kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalásakor folyamatosan a mi frakciónk is jelezte, hogy problémát okoz, ha nem nyílt versenyben kerül kiválasztásra a kivitelező, hanem egy 1966-os - már Németh Szilárd elvtársozásáról is eszembe jut, egy 1966-os -, a Szovjetunióval megkötött szerződés alapján került sor ennek a beruházásnak az elindítására.
A másik, amit már említettem kérdésként, hogy az áramtarifában előirányzott, összesen 35 filléres csökkenés megjelenik-e majd a számlákban és az árakban. Itt szeretném feltenni azt a kérdést, hogy ha ennek az az oka, hogy a nemzetközi piacon csökkenő gázár miatt a távhőszolgáltatók már nem szorulnak rá olyan mértékű állami támogatásra, akkor miért nem jelenik meg ez a gázárcsökkenés, a nemzetközi piacon tapasztalható energiaár-csökkenés a magyar lakossági árakban. Miért tartalékolja a kormányzat ezeket az összegeket? Miért nem juttatja el a magyar fogyasztókhoz?
A következő kérdésem, hogy a megújuló energiaforrások új támogatási rendszere hol van, és mikor tudunk majd erről tárgyalni. A jelenlegi rendszer csiszolgatása nem jelent ösztönzést az új beruházások irányába. A kormány 2011 óta ígéri folyamatosan az új KÁT-rendszert, az úgynevezett METÁR-rendszert, de ennek egyelőre nincs nyoma. 2010 óta a pécsi biomassza-erőmű kivételével gyakorlatilag nem épült komolyabb megújuló energiaforrást használó erőmű, és a kormány 2010 óta, tudatosan vagy nem szándékosan, de mégiscsak akadályozza a megújuló energiaforrások magyarországi hasznosításának nagyobb térnyerését, bizonytalan, kiszámíthatatlan szabályozási környezetet teremtett, és a korábbi szélerőműtendert is leállította.
Kérdés még, ha már energetikánál és atomenergiánál tartunk, hogy igazak-e azok az újságban megjelent hírek, bár itt Németh Lászlóné államtitkár asszony utalt rá, illetve Lázár János miniszter úr egy kérdésemre utalt rá, de mégis szeretném itt államtitkár úrtól megkérdezni, hogy ténylegesen le akarja-e állítani a kormány a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetéseket, amelyek célja a Paksi Atomerőmű leszerelési költségeinek biztosítása lenne.
Bár a 2015. évi őszi törvényalkotási program alapján be kellett volna nyújtani az EU III. szabályozási csomagjának nemteljesítéséből eredő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése érdekében a szükséges szabályváltozásokat, ezt most ebben a törvényjavaslatban nem látjuk. Szeretném kérdezni, hogy mi ennek az oka, és amit itt már említettem, hogy a sajtóban megjelent egy miniszterelnökségi vitaanyag, hogy a kormányzat gyakorlatilag számos ponton elismeri, hogy tudatosan sértettek uniós jogot, de nyilván ezzel valamit tenni kell.
Szeretném megkérdezni, ha már államtitkár úr itt van, bízom benne, hogy válaszol is rá, hogy valóban igaz-e, hogy közel ezermilliárd forintot kívánnak fordítani állami energetikaicég-vásárlásokra. Ez is a miniszterelnöki vitaanyagból kiderült, és a Miniszterelnökség államtitkára itt a parlamentben is és egy konferencián is megismételte. Nekem igazából az a kérdésem, hogy nem lenne-e célszerűbb ezermilliárd forintot inkább energetikai, energiahatékonysági beruházásokra fordítani. Nem lenne-e célszerűbb például ebből az ezermilliárd forintból elindítani egy olyan hosszú távú felújítási programot, amiről az előző napirend keretében sokat beszéltünk, szigetelés, nyílászárócsere, épületgépészet felújítása, ami fenntartható árcsökkenést tudna biztosítani a magyar családoknak? És nemcsak panelre gondolok, hanem családi házakra, társasházakra.
A Magyar Tudományos Akadémiának volt egy konferenciája, amelyen volt szerencsém részt venni. Ott a tudósok, egyetemi oktatók felvázoltak egy hosszú távú, 40 éves projektet, programot, ami állami támogatást is, önerővállalást is, vagy akár valamiféle hitelkonstrukciót is feltételezve azt mutatta, hogy 30-40 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználása egy-egy háztartásnak, ha átesik egy ilyen felújítási programon.
(14.00)
Azért ezermilliárd forintból, akár lakossági szerepvállalásból, vagy ha a nemzeti közműszolgáltató teljeskörűen elkezdi a munkáját, akkor a megtakarítás egy részéből nagyon nagy eredményeket lehetne elérni, és ez közvetlenül megjelenne a lakosságnál mint megtakarítás. És el is hangzott itt az előző vita során, Mesterházy képviselőtársam is elmondta, hogy a legolcsóbb energia mégiscsak az el nem fogyasztott energia. Szeretném, ha államtitkár úr válaszolna ezekre a kérdésekre, hogy ön is osztja-e Lázár Jánosnak azt az álláspontját, hogy az európai uniós támogatás nem használható fel hazai lakossági energiahatékonysági program finanszírozására.
Bízom benne, hogy kapok választ a kérdéseimre, mindennek ellenére szeretném bejelenteni, hogy a szocialista frakció nem támogatja az előterjesztést, mivel a törvényjavaslat nem teljeskörűen tárgyalja a jogharmonizációs kötelezettségeket, nem tartalmazza a megújuló energiaforrások magyarországi hasznosítására vonatkozó ösztönzőket, nem gondoskodik a megfeleződött olaj- és gázárak lakossági energiaárakban történő érvényesítéséről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
