KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat lényegéről, az abban foglalt szakpolitikai intézkedésekről már valamennyi előttem felszólaló képviselőtársam, illetve államtitkár úr is beszélt. Engedjék meg, hogy érintőlegesen én is beszéljek ezekről a részben jogtechnikai, részben valóban szakmai, szakpolitikai módosításokról. Több törvényt módosítunk most egyetlen törvénycsomagban. Talán ami a legkisebb vagy legkevésbé jelentős módosítás, az a bányászatról szóló törvény módosítása, amely mindössze egy jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz.
Ennél talán egy fokkal jelentősebb az, amely az atomenergiáról szóló törvény módosításában foglaltakat illeti. Itt részben a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvény alapján vált szükségessé a módosítás, illetve a sugárvédelmi hatáskörökkel kapcsolatos kérdések rendezése miatt, amely az Országos Atomenergia Hivatalhoz rendezi ezeket a hatásköröket. Itt az országos dozimetriai nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket volt szükséges törvényi szinten pontosítani, és ehhez kapcsolódóan, illetve ettől részben függetlenül is a sugárvédelmi szakértői tevékenységre és a sugárvédelmi képzettségre, annak a törvényi nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezek is olyan adminisztratív jellegű és szabályozó, talán koherenciazavart csökkentő intézkedések, amelyek természetesen támogathatók részünkről, hiszen segítenek átláthatóbbá és nyilvánvalóbbá tenni ezeket az adatbázisokat, valamint az országos dozimetriai nyilvántartás helyzetét is rendezni.
Természetesen nincs kifogásunk a talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó szabályzat korszerűsítése ellen sem. Azt gondolom, a mindenkori kormánynak és szaktárcának vannak olyan feladatai, amelyek azokra a korszerűsítésekre és aktualizálásokra vonatkoznak, amelyek a kormány adott szakpolitikai hozzáállásán érdemben nem módosítanak. Azt hiszem, hogy ez is ezek közé az intézkedések közé tartozik.
Már szó esett arról, Tóth Bertalan képviselőtársam is említette - ha már az atomenergiáról szóló törvényről beszélünk -, hogy egy érdekes kérdés merült fel a sajtóban az utóbbi időben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap sorsával kapcsolatban. Én is várom államtitkár úr erre vonatkozó válaszát. Bár tudom, hogy nem tartozik szorosan véve ehhez a törvényjavaslathoz, de mégiscsak energetikai tárgyú törvényekről beszélünk, s a legnagyobb hazai villamosenergia-termelő létesítmény, a Paksi Atomerőmű sorsa talán ilyen szempontból is összefügg az energetikai tárgyú törvényekkel.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
Hiszékeny Dezső elfoglalja a jegyzői széket.)
Ha valóban eltekint a kormány a Paksi Atomerőmű befizetésétől a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, azzal a jelen meglévő összegnél nyilván befagyasztja a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befolyó összeget, hiszen a legnagyobb rész mégiscsak a Paksi Atomerőmű befizetéseiből folyt be ebbe az alapba, bár tudom, hogy vannak más források is. S itt nyilván nukleáris biztonsági kérdések is szóba kerülnek, hogy mennyiben befolyásolja ez hazánk nukleáris biztonsággal kapcsolatos megítélését a nemzetközi atomenergetikai szervezetek részéről.
Másrészt pedig felmerül annak a kérdése, hogy meddig lehet elmenni a villamos áram önköltségi árának csökkentéséért vívott harcban, amihez nyilván köze van a rezsicsökkentésnek vagy a rezsicsökkentés Brüsszel általi rosszallásának, hiszen valahogyan fenn kell tartani a villamosenergia-árszintet, és az önköltségi ár egy jelentős részét Paks esetében a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés tette ki. Egy-két kisebb módosítással tudnak még ezen faragni, de talán ez a legjelentősebb, amire most ráakadtak, és amivel előállt a kormány, és kiszivárgott információk alapján ezt Németh Lászlóné is megerősítette egy sajtónyilatkozatban. Erre mindenképpen szeretnénk választ kapni.
Ami a távhőszolgáltatással kapcsolatos 2005. évi törvény módosítását illeti: talán törvénybe foglalás nélkül is evidens volna az ember számára, de ezt nyilván jogilag is rendezni kell, hogy a szolgáltató a rá kiszabott bírságot teherként a fogyasztóra nem háríthatja tovább. Azt hiszem, ez egy elég evidens dolog, de úgy tűnik, hogy hazánkban ez jelen pillanatban mégsem az, ezért ezt törvényi szinten is rögzíteni szükséges. Az egy dolog, hogy az energiahivatal által kiszabott bírság a fogyasztói ár kalkulálása során nem tüntethető fel árképző tényezőként, az viszont más kérdés, hogy más módon, a kiskapukat kihasználva tudja-e ezt az árban érvényesíteni, vagy pedig teljes egészében az ő saját profitjából és hasznából kell hogy megfizesse. Ez mindenesetre egy pozitív lépés afelé, hogy a fogyasztóknak ne kelljen átvállalniuk az esetlegesen kiszabott bírságot, vagy ne kelljen a távhő árában megfizetniük.
Ha már a távhőnél tartunk: megkaptuk az Állami Számvevőszék jelentését a távhőszolgáltató társaságok ellenőrzési tapasztalatairól. Itt a távhőárakkal kapcsolatban megfogalmazásra került, hogy elég nagy eltérések voltak a díjkalkulációban, nyilván részben annak köszönhetően is, ami a mostani törvényben szabályozásra kerül, hogy bírságot vagy más egyéb tényezőt árképző tényezőként tüntettek fel. A 2008-14-es időszakot vizsgálva a legnagyobb eltérés még 100 százalékos volt, ami az időszak végére 63 százalékosra csökkent az egyes távhőszolgáltató cégek között.
Az árképzésben voltak hibák, és a jogalkotó ezt is igyekszik orvosolni. Ez ugyan most csak egyetlenegy hiba tekintetében történik meg ebben a törvényjavaslatban, nevezetesen, hogy a bírságot mint árképző tényezőt nem építhetik be, de nyilván vannak más olyan típushibák is, amelyek ebben a számvevőszéki vizsgálatban feltüntetésre kerültek. De ehhez a részletes tanulmányt, amely az interneten is hozzáférhető, kell tanulmányozni.
Ami a kintlévőségeket illeti: egy mondattal kitérnék még a számvevőszéki jelentésre. Mindenképpen árulkodó, hogy 2008 és 2014 között a követelésállomány nőtt, és nőttek a kintlévőségek is, s ezen belül nőtt a hosszú távon nem behajtható követelések, díjhátralékok állománya. A vizsgálat szerint ennek a díjhátralékok nem megfelelő kezelése az oka, tehát a határidőn túli, a lejárt követelések nem megfelelő kezelése.
(14.10)
De egyáltalán már az, hogy ezeknek az állománya nőtt, ez egyben azt feltételezi, hogy egyre kevesebb ember tudja Magyarországon - a 2008 és ’14 közötti időszakot figyelembe véve - időben kifizetni a távhő- és a rezsiszámláját. Érdekes volna megnézni, hogy a rezsicsökkentés utáni időszakban ez hogyan változott. Erre külön ez a jelentés nem tér ki, hogy ez javult-e vagy stagnált, vagy esetleg, ne adj’ isten, romlott. Mindenesetre a probléma jelenleg is fennáll, tehát akár a távhő tekintetében vagy más rezsidíjak tekintetében az emberek nem tudják ezeket a kötelezettségeiket időben teljesíteni.
A villamos energiáról szóló törvény módosítására lépnék tovább, ami egy Európai Unión belüli harmonizációt elősegítő technikai módosítás. Ez a piac működését szabályozó rendelet átültetése miatt történt vagy történik folyamatosan, finomítások, újrahangolások meg aktualizálások is nyilván. Most jelen esetben a másnapi és a napon belüli piacokra, piacszervezésre és a rövid távú kapacitásszámításra vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Illetve a villamosenergia-törvénynek még a KÁT, a kötelező átvételi támogatáshoz kapcsolódó elszámolási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele és a szervezett villamosenergia-piacon a közeljövőben várhatóan bevezetésre kerülő napon belüli kereskedelem adta lehetőségekre való felkészülés is célja. Ahogy államtitkár úr is elmondta, megszűnik a fizikai allokáció, tehát a teljes KÁT-os energiamennyiség a HUPX-en keresztül kerül értékesítésre. Reméljük, hogy ténylegesen - ahogy az indokolásban szerepel, de reméljük, hogy valóságban is úgy lesz - megnöveli a kereskedők és a fogyasztók mozgásterét a portfóliójuk összeállításában ez az intézkedés, hiszen lehetővé teszi az utólagos elszámolást. A Mavir által kiszámított és közzétett KÁT-felár közvetlenül továbbhárítandó a fogyasztók felé, és így - az előbbiekhez kapcsolódóan - nem lesz szükség a kockázati felár beépítésére az árakba, ami az ellátást olcsóbbá teheti. Nagyon reméljük, hogy a várakozásokhoz képest valóban ez így fog alakulni. Tartalmaz még olyan részletet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal kapcsán, azon jogkörének a megerősítését, amely során a hivatal automatikus kötbérfizetési kötelezettséget írt elő a szolgáltatóknak vagy elosztóknak a garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén. A földgázellátásról szóló törvény kapcsán is elhangzott már itt a korábbiakban gyakorlatilag minden olyan érv, amit elmondhatnánk. Itt is főként technikai jellegű módosításokról van szó.
Én inkább néhány szót az energiahatékonysággal kapcsolatos törvény módosításáról ejtenék, hiszen az energiahatékonysági beruházások kapcsán ennek aktualitása is van: a közelmúltban napvilágot látott olyan sajtóhír, amely szerint energiahatékonysági beruházásokra a közeljövőben, a jövőben Magyarországon csak középületek esetében lesz vissza nem térítendő támogatásra lehetőség. Itt - becslések szerint - százmilliárdos nagyságrendű forrástól esnek el a hazai lakásállomány tulajdonosai, illetve azok a magyar emberek, akik ennek a vissza nem térítendő támogatásnak a felhasználásával szerették volna otthonaikat energetikailag korszerűsíteni és hatékonyabbá tenni.
Azt már számtalanszor elmondtuk itt, a Parlament falai között, hogy a hosszú távú, igazán tartós rezsicsökkentés feltétele az volna, hogyha ezek az energetikai korszerűsítések, energiahatékonysági beruházások minél nagyobb arányban megvalósulhatnának, és az emberek zsebében maradna az a pénz… - tehát úgy maradna az emberek zsebében, hogy ezeknek az energetikai beruházásoknak a nyomán már meg sem kellene termelni azt az energiát. A meg nem termelt energia a legolcsóbb energia - ez a közhely is elhangzott ma már itt talán többször is. Ha épületszigeteléssel, gépészeti korszerűsítéssel, nyílászárócserével az otthonok, főleg a családi házas, korábbi építésű, nem annyira modern, úgynevezett Kádár-kockák, amelyek talán a legnagyobb energiafalók Magyarországon, korszerűsítésre kerülnének, akkor jelentős energiamegtakarítás is elérhető volna. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy erre legalábbis vissza nem térítendő támogatás formájában nem lesz lehetőség. Reméljük, hogy a jövőben mégiscsak változni fog a kormányzat álláspontja ezzel kapcsolatban, hiszen az európai uniós támogatások esetében ez a lehetőség fennáll, ez hazai kormányzati döntés alapján került átcsoportosításra a középületek irányába, ami természetesen szintén egy szükséges dolog, de - még egyszer mondom - a rezsicsökkentés a magyar emberek zsebében akkor tudja megtartani hosszú távon a pénzt, hogyha olyan energiahatékonysági beruházásokkal párosul, amelyek ezt biztosítják az ő részükre hosszú távon is.
A módosítások alapvetően támogatandók a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója részéről is, bár mi sem tartjuk ezt teljes körű megoldásnak, de nyilván ennek a törvényjavaslatnak nem is az a célja, hanem hogy technikai módosításokat, aktualizálásokat vigyen be a jelenleg hatályos törvényjavaslatokba. Úgyhogy a zárószavazás során a támogatásunkról tudjuk biztosítani a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
