POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormányzat célja, azt gondolom, mindenki számára egyértelmű, és ebben talán még önnel is egyetértünk, ugyanis az a célunk, hogy minden olyan ember, aki dolgozni akar és erre alkalmas, az dolgozhasson is. Nyilván az a célunk, hogy lehetőség szerint mindenki az elsődleges munkaerőpiacon találjon helyet. Ugyanakkor egyfelől a gazdasági adottságok miatt, másfelől, azt gondolom, érdemes lenne megnézni azt is, mindenki alkalmas-e arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedjen, de a lényeg az, jelen pillanatban nincs még lehetőség arra, hogy mindenki közmunka nélkül is munkához juthasson.
Meggyőződésem szerint nagy eredményt értünk el azáltal, hogy a közmunkarendszerrel az emberek számára lehetőséget biztosítottunk arra, hogy ne segélyből éljenek, lehetőséget biztosítottunk arra, hogy egy rendszeres munkavégzésben adott esetben a helyi közösség hasznos tagjának érezhetik magukat, és a helyi közösség is elismeri azt a munkát, amit végeznek. A kormányzatnak egyértelműen nem célja az, hogy bármiféle munkahely szűnjön meg azért, hogy azt közfoglalkoztatásban foglalkoztatottal pótolja ki. A jogszabályok egyébként ezt önmagában alapvetően még csak nem is tiltanák, de a támogatási hatósági szerződésekben valóban egyértelműen kikötjük azt, hogy olyan munkahelyre, amely 90 napnál korábban szűnt meg, közfoglalkoztatottat nem foglalkoztathatnak.
(15.00)
Az ön által felvetett kérdésre végzett vizsgálatban valóban az jelent meg, hogy 2303 olyan személy volt a foglalkoztatási regiszterekben, akiknél valószínűsíthető volt az, hogy adott esetben akár visszafoglalkoztatás gyanúja fennállt volna. A szóba jöhető esetek kivizsgálására felkértük a kormányhivatalokat, és a kormányhivatalok a 2303 esetet egyenként vizsgálták meg, a NAV-adatbázisból, a fizetési formákból állapították meg, hogy hol állt fenn valójában a visszafoglalkoztatás.
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy jó néhány esetben a jogviszonyok bejelentése pontatlan volt, ugyanis tévesen normál munkaviszonyként jeleztek olyan munkaviszonyokat is, amelyek valójában már azt megelőzően is közfoglalkoztatotti jogviszonyok voltak, illetve előfordult jó néhány esetben, hogy határozott idejű szerződésekkel adott esetben projektmunkára szerződtetettek szerződésének lejártát követően vettek fel közfoglalkoztatottat, ami szintén nem minősül visszafoglalkoztatásnak.
Az egyedi vizsgálat során, amikor egyenként, tételesen megvizsgálták a munkavállalókat, megállapítást nyert, hogy 375 fő esetében valóban ez az el nem fogadható gyakorlat - nem is gyakorlat ez, hanem el nem fogadható megoldás - született, amikor ilyen értelemben visszafoglalkoztatás történt. A Belügyminisztérium felhívta a kormányhivatalokat, hogy ezt a gyakorlatot mindenképpen szüntesse meg, és utasítottuk őket, hogy vizsgálják ki az összes hasonló jelenséget már akkor, ha ilyen felmerül.
A Belügyminisztérium kezdeményezte a kormányhivataloknál, hogy a közfoglalkoztatásba vonáskor vizsgálják meg azt is, hogy fennállnak-e a visszafoglalkoztatásra vonatkozó feltételek. Tájékoztatom önt arról, hogy a Belügyminisztérium tevékenysége arra terjed ki, hogy közfoglalkoztatási programokat szervezzen, illetve a közfoglalkoztatás rendszerét szervezze meg, és biztosítsa lehetőség szerint mindenkinek, hogy mielőbb az elsődleges munkaerőpiacra visszakerüljön. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
