MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva az expozékat, ez indított a hozzászólásra, hiszen számos olyan mondat hangzott el, ami mindenféleképpen vitára alkalmas. Legelőször azt érdemes leszögezni, hogy a részünkről is abszolút támogatandó az a cél, amiről államtitkár úr beszélt, nevezetesen, hogy egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kell. Az mindig határozottan jó, ha egy kormány olyan célt tűz ki maga elé, hogy megkönnyíti a fogyasztók vagy a gazdasági szereplők életét azáltal, hogy az adminisztrációt csökkenti. Itt egy dologra érdemes odafigyelni, és ez talán a korlát az egyszerűsítésben, hogy az ne okozzon olyan problémákat, hogy onnantól kezdve értelmét veszti maga a szabályozás is, hiszen könnyebben kijátszhatóvá válik. Nem mondom, hogy itt erről szól a történet, de a cél mindenféleképpen helyes, hogy egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kell.
Az való igaz, és erről a kollégáim is beszéltek, sőt a többi ellenzéki képviselő is, hogy korlátosan sikerült ez az egyszerűsítés, hiszen jómagam is gondoltam, hogy így, laikusként beleolvasok, megnézem a törvény szabályozását. Hát, tényleg ember legyen a talpán, aki érti ezeket a szabályokat! Ahogy Heringes Anita fogalmazott, ez jóval bonyolultabb lett az egyszerűsítés után, mint korábban volt. És az is látszik, hogy nem kellően átgondolt ez a folyamat a különböző, ilyen-olyan munkacsoportokban, hiszen most már másodszor kell változtatni ezen a szabályon. Éppen ezért azt azért engedjék meg, hogy a kormány figyelmébe ajánljam, talán nem volt a legjobb megoldás a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetése, hiszen akkor egy helyütt, egy államigazgatási szerv keretében, amelynek ez a fő feladata, talán sokkal jobb szakmai javaslatokat lehetne megfogalmazni, mintsem amikor egy más, agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos tárca kénytelen ezzel foglalkozni.
De ezt kicsit zárójelbe téve, ha az ember csak azt üti be a telefonjába, hogy termékdíj, akkor a legelső találatok olyan cégeket hoznak ki, amelyek ennek az adminisztrációnak a bonyolításával foglalkoznak. Ezt csak arra akarom példaként hozni, hogy nagyon bonyolult még mindig ez a szabályozás, ez az újabb tovább fogja ezt még bonyolítani, így megint csak azok a cégek fognak nyerni ezen, amelyek segítenek más cégeknek, hogy ezt a szabályozást egyáltalán megértsék, és aztán bonyolítani tudják a különböző jogszabályi kötelmeiket.
Éppen ezért azt javasolnám a kormányzat számára, bár lehet, hogy már csinálják, és akkor elnézést kérek, mert nincs róla információm, hogy érdemes volna az ilyen jogszabály-módosításoknál információt adni, tehát képzéseket, oktatásokat szervezni a cégek számára, akár a kamara segédletével vagy számos más civil szervezet bevonásával. Hiszen akkor hamarabb tudják értelmezni, és nem csak gazdasági vállalkozások tudnak profitálni abból, hogy feldolgozzák ezeket és aztán kiajánlják komoly pénzekért.
Ha már a civileket szóba hoztam, ez nem cél nélkül volt. Egyre szűkülnek azok a források, amiket a civilek fel tudnak használni ezen a területen. Ebben szintén azt a javaslatot ajánlanám államtitkár úr figyelmébe, hogy érdemes lenne a civilek támogatását emelni, és akár az információáramlásba, akár pedig a különböző javaslatok megtárgyalásába jobban bevonni az ő tudásukat és tapasztalatukat.
A másik ilyen fontos pillér, amiről talán jobbikos képviselőtársam beszélt és Anita is említette, a termékdíj pénzbehajtás jellege. Látható módon nem a környezetvédelmi cél az első számú prioritás, hanem sokkal inkább az, hogyan tud a költségvetés forrásokhoz jutni könnyen és gyorsan. Egy 60 milliárd fölötti összeg szerepel az anyagban, miközben ezeket a forrásokat nem környezetvédelemre, nem a megelőzésre fordítják.
Ez azért nehezen értelmezhető számomra, mert korábban a chipsadó bevezetésénél vagy egyéb más ilyen adónál az volt a kormányzat érvelése, hogy így fogalmazzak, hogy miért kell ilyen új adókat bevezetni, vagy legalábbis az egyik érvelése az volt, hogy azért kell bevezetni, hogy az egészségügy területén a megelőzésre, az egészséges táplálkozásra kényszerítse, szorítsa a fogyasztókat, és ezáltal is egy ilyen fontos társadalmi célt szolgáljon. Hát, ennél a termékdíjnál adná magát az a gondolkodás, hogy akkor ezeket a forrásokat az utolsó fillérig a környezetvédelmi rendszer fejlesztésére, a megelőzésre, új technológiák kifejlesztésére kellene fordítani, hogy ezáltal is azokat a célokat, amikről egyébként Bartos Mónika képviselőtársam beszélt, tudja szolgálni a kormányzat, amelyek a környezetvédelmi céljaink megvalósításához nélkülözhetetlenek.
Ez azért is fontos, és itt visszautalnék egy pillanat erejéig fideszes képviselőtársam mondataira, mert nemcsak fogyasztóvédelmi, nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos az, hogy a kormány hogyan tekint erre a környezetvédelmi kérdése, hogy ez egy mostohagyerek a minisztériumon belül, vagy pedig ez egy nagyon fontos, fő prioritás vagy zászlóshajó a kormányzat számára.
Én azt látom, hogy a környezetvédelmet egy kicsit mostohagyerekként kezelik a minisztériumban, miközben a zöldgazdaságban, a környezetvédelem témájában rendkívül nagy lehetőség rejlik, nemcsak fogyasztóvédelmi, nemcsak éghajlati okokból, hanem bizony a gazdaság szempontjából is. Éppen ezért nekünk volt egy korábbi javaslatunk, ami az energiahatékonysággal függött össze, ez az önök rezsicsökkentéséhez kötődött. A
mi javaslatunk arról szólt, hogy igazságosabbá és fenntarthatóvá kell tenni ezt a rezsicsökkentést, aminek pont az lett volna a lényege, hogy a nyílászárócserék, a fűtésrendszerek korszerűsítése, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam beszélt, hogy a modernebb fűtésberendezések támogatottsága nőjön, hogy adott esetben nőjön ezáltal az energiahatékonyság, és ezáltal a családok rezsikiadásai csökkenjenek. Természetesen, ha egy nyílászárót cseréltek, vagy fűtésrendszert korszerűsítettek, akkor az adott család ingatlanának értéke is magasabb lesz, tehát minden szempontból hasznos és üdvözítő egy ilyen program elindítása.
Azt látom, hogy valami történt ebben az ügyben, de talán nem olyan mértékben, ami üdvözítő lenne. Arról nem is beszélve egyébként, hogy pont az a kis- és középvállalkozói szektor tudna profitálni egy ilyen kormányzati programból, amit a kormány, legalábbis a szavak szintjén, folyamatosan támogatásáról biztosít, hiszen egy ilyen programban, ami a különböző lakóházak korszerűsítését jelenti fűtés és szigetelés szempontjából, szinte kizárólag a magyar kis- és középvállalkozók tudnának részt venni.
(11.10)
Tehát nemcsak hogy hasznos és jó volna a családok számára, hanem bizony még akár egy iparágat, többféle iparágat is tudna támogatni és ezáltal magyar munkahelyeket és bevételt biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak.
Tehát összességében én is azt szerettem volna csak a figyelmükbe ajánlani, hogy érdemes lenne meggondolni azt, hogy ezen a kormányzati struktúrán változtassanak, vagy legalábbis a minisztériumon belül komolyabb képviselete legyen a környezetvédelemnek, a környezetvédelem ügyének. Hiszen amióta Illés Zoltán kikerült a kormányból, azóta valódi képviselete ennek a témakörnek nincsen a Fidesz-frakcióban vagy legalábbis a kormányzatban egészen biztosan. Úgyhogy érdemes lenne átgondolni azt, hogy mégiscsak létre kellene hozni, úgyis most a miniszterelnök gondolkodik kormányzati kérdéseken, hogy akár létrehozni a környezetvédelmi minisztériumot, hogy ne ilyen, szakmailag nem teljesen átgondolt anyagok kerüljenek ki a minisztérium kezéből, mint amilyen ez a mostani előterjesztés.
Ezért csak ismételném azt, amit a kollégáim is mondtak, ilyen formában, még ha a céllal egyet is értünk, a Magyar Szocialista Párt frakciója nem tudja támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
