DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-frakció üdvözli Magyarország csatlakozását teljes jogú tagként az Európai Űrügynökséghez. Szeretném hozzátenni, hogy együttműködő tagként már 2003 óta tag volt Magyarország, az Európai Űrügynökség együttműködő állama volt, így részt vett az Európai Űrügynökség programjaiban. Ez volt az előzménye annak az imponáló, hogy mondjam, szakmai eredménynek, amiről államtitkár úr is beszámolt.
Én azért megkérdezném, hogy végül is milyen mérföldkőnek tekinthető a 2014-es összegzés. Tehát hogy értékeli államtitkár úr Magyarország részvételét 2003-tól az Európai Űrügynökségben és ennek eredményeit? Sajnos nem derül ki az előterjesztésből - amit hangsúlyozom, az MSZP-frakció támogat -, hogy mekkora lesz Magyarország hozzájárulása a tevékenység és a programok költségeihez. Van-e ennek taxatív része? Van-e tervezett része az önkéntes programokhoz történő csatlakozásnak?
Tekintettel arra, hogy teljes jogú féllé válik Magyarország, a hozzájáruláson kívül egyszeri belépési díjat is köteles fizetni az űrügynökség vagyontárgyainak aktuális értékével összefüggésben. Ennek az egyszeri belépési díjnak a nagyságát a tagállamok képviselőiből álló tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével. Történtek-e erre vonatkozóan tárgyalások vagy tájékozódás a kormány részéről, hogy milyen nagyságrendű lesz ez az említett egyszeri hozzájárulás, lényegében ez a belépési díj?
Szeretném még kérdezni államtitkár urat, hogy azon túl, hogy az alapokmány szerint a szerződés megkötésekor az űrügynökség előnyben részesíti a tagállamok iparát és szervezeteit, illetve az önkéntes programokon belül elsőbbséget kell biztosítania a részt vevő országok iparának és szervezeteinek, mit kalkulálnak, milyen konkrét nemzetgazdasági előnyökkel jár, járhat a teljes jogú magyar részvétel.
Az űrügynökség működésének alapvető céljai szerencsére kiderülnek az előterjesztésből is. Az űrügynökség célja, hogy kizárólag békés célra biztosítsa és elősegítse az európai államok közötti együttműködést az űrkutatás, az űrtechnológia és az űralkalmazások területén azzal a szándékkal, hogy azok felhasználása tudományos célból és üzemszerűen működő - tehát lényegében üzleti hasznot is hozó - űralkalmazási rendszerekhez történjék a következő szempontok révén: hosszú távú európai űrpolitika kidolgozása és megvalósítása, ezzel végül is a három meglévő űrhatalom, Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Kína mellé az európai, majdnem azt mondtam, egyesült államok; de az Európai Unió e tekintetben már úgy működik, mint egy egyesült államok, az Európai Űrügynökség lényegében ezen a speciális szakterületen egy meglehetősen magas szintű integrációt képvisel, ami nagyon helyes, és ez mutatja, hogy végül is a vén Európának vannak olyan úttörő eredményei, amelyekhez most Magyarország is fel tud teljes jogú tagként zárkózni, ha megéri.
Ehhez szeretnék majd valami támpontot kapni, hogy mennyire éri meg, bár azt mondják, hogy a tudás és a tudás élvonalában való részvétel igazából megfizethetetlen, mert ezzel lehet olyan versenyelőnyöket szerezni, amivel Magyarország hozzáadott értéke lényegesen meghaladhatja a szokásos összeszerelő-ipari hozzáadott értéket. Ez a csatlakozás lényegét tekintve ellentmond annak, amit az önök miniszterelnöke hirdet, hogy Magyarországon egy munkaalapú társadalmat kell építeni. Ez a XIX. század ipari forradalmának jelszava volt, amikor a fizikai munka révén lehetett nagyobb gazdasági értéket előállítani.
A XXI. században a tudással lehet nagyobb értéket előállítani, tehát én sokkal jobban örülnék, ha Magyarország tudásalapú társadalmat kívánna építeni. Természetesen én tudom, hogy ezzel önök azt akarták kifejezni, hogy mindenkinek dolgozni kell, mert a kapitalizmus történelmi érdeme, hogy általánossá teszi a serénységet, tehát készteti az embereket, a szabad polgárokat, hogy serények legyenek, mert akkor előbbre juthatnak.
A hátsó sorokban ülő szakértőnek mondom, hogy ő még biztos emlékszik, hogy hol lehet ezeket a sorokat olvasni; alapvető filozófiai munkáról van szó, természetesen.
Visszatérve az Európai Űrügynökségre, illetve az információvédelmi klauzulára, természetesen ezek támogathatóak. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az Európai Űrügynökség szintjén megfelelő körültekintéssel lett kidolgozva. Ugyanakkor hallva az elmúlt időszak lehallgatási botrányait, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek még a német kancellárt is a saját telefonján keresztül hallgatják le, kérdéses, hogy ez az információvédelem mennyire tud hatékony lenni, és egyáltalán mi értelme van. Lehet, hogy egy világméretű együttműködésnek is értelme lenne, amit természetesen ez az egyezmény ki is fejez, gondolok itt a Szojuz hordozórakéták bekerülésére, tehát a világ keleti fele, amerre most Magyarország nyit a keleti nyitás jegyében, már bekerült a hordozórakéta-megállapodás nyilatkozati szintjén.
Végezetül szeretném azon óhajomat, a frakcióm azon óhaját kifejezni, hogy a megállapodás révén tovább erősödjön Magyarország részvétele, illetve a magyar tudás erősödjön, ami az űrtechnológia területén eddig is nagyon-nagyon szép eredményeket ért el.
(19.20)
E tekintetben azt is szeretném, ha bizonyos beszámolási vagy számadási kötelezettséget vállalna a kormány, tekintettel arra, hogy itt azért van egy elég jelentős belépési díj, ami közpénz; van egy nem elhanyagolható tagsági díj, ami szintén közpénz, hogy ezzel összefüggésben azért legalább kétévente számot adjon a parlamentnek, hogy a teljes jogú tagság keretében milyen eredményeket ér el Magyarország, hogy ami eddig a társult tagság keretében megtörtént, az hogyan bontakozik ki és ez a közpénz hogyan hasznosul.
Tehát szeretném ilyen értelemben - legalábbis egy vállalás szintjén -, ha kiegészülhetne ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
