GIRICZ VERA
GIRICZ VERA
GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Честованый пан Предсїдатель! Честованї парламентарії!
Дякуву за можность выступити на языкови Александра Духновича- русинського просвітителя, день родженя котрого празднуєме кунцём апріля.
Köszönöm szépen, hogy üdvözölhetem önöket a ruszin felvilágosodás atya, Duchnovics Alexander nyelvén, akinek születésnapját április végén ünnepeli közösségünk.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2015. március 16-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján megvitatta - vitához kapcsolódó bizottságként – „az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki.
A bizottság az Igazságügyi bizottsághoz hasonlóan támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását.
A beszámoló szerkezete is alátámasztja, hogy az alapvető jogok biztosának feladatai összetettek, átölelik a társadalmi élet majd’ minden problémás területét. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - egyebek mellett - megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény XXVII. cikkében meghatározott nemzetiségi jogok védelmére. A jogszabály több helyen is garanciákat nyújt ennek biztosítására, így a 40. § (2) bekezdése előírja, hogy az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban tájékoztatni köteles az Országgyűlést az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetben bemutatva a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében tett lépéseit.
A nemzetiségi jogok védelme alapvető feladatként megjelenik az ombudsman munkájában, mivel tevékenysége a jogvédelem más területeit is érinti a jelenlegi struktúrában.
A beszámolóból kitűnik, hogy az alapvető jogok biztosa jogvédelmi feladatainak a nemzetiségi terület átfogó jellegű monitorozása mellett a hivatalból indított eljárások lefolytatásával is eleget tett. A jogi szabályozás változásai terén történt alapjogi biztosi tevékenységet és annak eredményeit jónak értékelhetjük.
Egyetértünk az ombudsmani véleménnyel, hogy a köznevelési intézmények szmsz-ének, valamint a pedagógiai programjainak jóváhagyásához kapcsolódó egyetértési jog megszüntetése nem volt indokolt.
A nemzetiségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban osztjuk az ombudsman megállapítását, amely szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. Megállapítjuk, hogy a gyakorlatban nem érvényesül az a közjogi alapelv, hogy a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú félként jelenjen meg.
Egyetértünk az ombudsmannak a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatos megállapításaival. Továbbra is vitatjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának alapja a népszámlálás során a nem kötelezően megválaszolandó nemzetiséghez tartozás legyen.
Egyetértünk azzal, hogy a nemzetiségi önigazgatáshoz biztosítani kell a gazdasági alapokat is.
Közös véleményként fogalmazhatjuk meg, hogy a nemzetiségi lét jövője a nemzetiségi nevelés-oktatás hatékonyságától függ.
A nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése viszont a közéletben továbbra is nagyon vegyes képet mutat.
A nemzetiségi jogok védelme nem képzelhető el megfelelő jogintézmények nélkül. Az Alaptörvény szerint a nemzetiségi jogok biztosának helyettese látja el a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. A további részletszabályokat, a biztoshelyettes mozgásterét az Alaptörvény 30. cikkének rendelkezései mellett az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 3. § (2) bekezdése határozza meg részletesen. A szabályozásból kitűnik, hogy a feladat ellátása feltételezi az alapvető jogok biztosának és a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettesnek a szoros együttműködését.
A vizsgált időszakról megállapítható, hogy ez nem teljesen valósult meg. A jogintézmény 2012. évi megreformálása nem segítette a jogvédelem kiteljesítését, mivel a jogalkotó a személyi kérdéseket nem rendezte teljeskörűen.
Nemzetiségi közösségeink részéről reméljük, hogy az új szervezeti és működési szabályzat megfelelő kereteket biztosít majd az ombudsman új helyettesének feladatai ellátásához.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága „az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet! - Дякуву за позур! (Taps.)
