WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fekszik most előttünk. A Gazdasági bizottság T/4287/3. számon bizottsági módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, amit a Törvényalkotási bizottság április 23-ai ülésén kiegészített, és így született meg a T/4287/6. szám alatt az az összegző módosító javaslat, amelynek tartalmát most röviden ismertetném önökkel.
Mielőtt rátérnék a módosításokra, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, a javaslat célja az volt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Erre azért van szükség, mert azok adott esetben az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat nagy számban érinthetik. Emellett cél az is, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre. A törvényjavaslat ezenkívül hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti, elkerülve ezzel a gyakorlatban esetleg kialakuló értelmezési nehézségeket.
Most pedig röviden szólnék a Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány egyes pontjairól. Az 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 11. pontok pusztán kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak, így azokra külön nem térnék ki.
A 2. pont rögzíti, hogy ki az, aki az elszámolást tartalmazó dokumentumról készült másolatra jogosultak közül vitathatja az elszámolást, továbbá, hogy a másolatra jogosult milyen határidő alatt kérheti a másolat kiadását. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az elszámoláson címzettként megjelölt számára kézbesítettnek tekintendő.
Ezzel a javaslat tisztázza azt, hogy a másolat kiadásának ténye és időpontja nem módosítja a panasz benyújtásának határidejét. Ez alól csupán egy esetben van kivétel, amit az előbb már Salacz László képviselőtársam említett, és amit a 10. pont szerinti átmeneti rendelkezés egyébként tartalmaz is. A 8. és 9. pontok alatti módosítás indoka, hogy a családi csődvédelem várható szabályozására tekintettel indokolt mindenféleképpen szűkíteni a rendelkezést a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződésekre.
Az összegző módosító javaslat 9. pontja alatti módosítások a Gazdasági bizottság által elfogadott, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 9. pontjának pontosítására szolgálnak. A törvényjavaslat 43/A. §-a az elszámolási törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 19. alcímét egészíti ki. Az alcím a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkalmazásáról rendelkezik, és ennek megfelelően a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott ezen eljárásra utal. Minderre figyelemmel az e törvényben szabályozott eljárásokra vonatkoznak a speciális rendelkezések, és nem a végrehajtási eljárásokra.
A 10. pont átmeneti rendelkezést iktat be az elszámolási törvénybe arra tekintettel, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy esetében a 30 napos határidő a törvény hatálybalépésének időpontjában már vagy megkezdődött, vagy akár le is telt. Az új szabályozásra tekintettel ezért ebben az esetben is biztosítani kell, hogy az elszámoláson címzettként nem szerepelt, elszámolás vitatására jogosult személy is élhessen a panasz előterjesztésének lehetőségével.
Végül a 12. pontban a forintosítási törvény módosítására azért van szükség, mert az nem deklarálja, hogy a benne foglalt intézkedések, mint például a devizanem-módosulás folyamata vagy a szerződések előkészítésének részletszabályai fogyasztóvédelmi intézkedésnek minősülnek. Ezért erősíti meg a javaslat a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti, fogyasztóvédelmi, ellenőrzési jogkörét is. Ez a pont továbbá módosítja a pénzügyi intézmények kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket is a kölcsönszerződés hátralévő futamidejére vonatkozóan.
(18.10)
A változtatás kimondja, hogy a szerződés módosítását nem kell új közjegyzői okiratba foglalni, hanem a módosult szerződésből eredő követelések végrehajtásával kapcsolatos intézkedések a korábbi közjegyzői okiratok alapján, de csakis a módosult futamidő figyelembevételével foganatosíthatók.
A javaslat ezenfelül rögzíti, hogy az árfolyam-gáttörvényben foglalt kedvezményes időszak alatt a fogyasztó által kezdeményezett kölcsönszerződés módosítása után a kedvezményes időszakot követő szerződésmódosulásra nem kerül sor. A forintosítási törvény az elszámolási törvényben foglalt felülvizsgálati eljárást alkalmazza a felmerülő vitás kérdések esetében. Az elszámolási törvényhez hasonlóan a forintosítási törvényben foglalt felülvizsgálat esetén is szükséges felhatalmazó rendelkezést adni a polgári nemperes eljárásban alkalmazandó űrlapokra vonatkozóan.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti észrevételekre tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a bizottsági jelentést és a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
