DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2009. július 27-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat folytasson Mongóliával. A tárgyalások 2010 januárjában kezdődtek meg Ulánbátorban, és kevesebb mint egy év alatt, 2010 októberében le is zárultak. Miután az Ázsia-Óceánia munkacsoport jóváhagyta a tárgyalások eredményeit, 2010. december 20-án Ulánbátorban mindkét fél parafálta a partnerségi és együttműködési megállapodást. A Mongóliával kötendő megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és Mongólia között 1993-ban létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás által biztosított hatályos keret helyébe lép, és az Európai Unió kelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében jelent további előrelépést.
Ahogy azt Szabó államtitkár úr is már kiemelte, ezen megállapodás stratégiai fejezetet nyit az Európai Unió és Mongólia közötti kapcsolatokban, hiszen tartalmazza az emberi jogokra, a nemzetközi büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikákat. A keretmegállapodás négy együttműködési területre terjed ki: az alapelvek, szabályok, normák; fenntartható fejlődés, beleértve a környezeti és társadalmi fejlődést; kereskedelem, befektetések, különös tekintettel a nyersanyagokra; és végül az igazságügy és szabadság, ideértve a migráció kérdését. Tehát olyan területeket ölel föl, mint például az egészségügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás, energiaügy, oktatás, kultúra, foglalkoztatási, szociális kérdések, tudomány, technológia és a közlekedésügy. Kiterjed ezenfelül továbbá a jogi együttműködésre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és a korrupcióra. A megállapodás ötéves időtartamra szól, amely automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben bármely későbbi egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik fél sem jelenti be a másik félnek írásban, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.
Tisztelt Ház! Ahogy az Európai Parlamentben az Európai Unió és Mongólia kapcsolatáról szóló vitában is elhangzott, a világ 19. legnagyobb országaként Mongólia stratégiai keresztutat foglal el Kína és Oroszország gyorsan növekvő piacai között.
(17.50)
Mongólia kérésére az Európai Unió kész megosztani tapasztalatait, különösen az európai alapelvek, normák és szabályok átvételét és közvetítését illetően. A Közép-Ázsiával és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttség vezetője a hozzászólásában kiemelte, Mongóliát a többpárti parlamentáris rendszer, a hatalmi ágak szétválasztása és viszonylag szabad közvélemény jellemzi. Az emberi jogok védelmének szintje kiemelkedő a térség többi más országához képest.
Az ország számos problémával is küzd, ilyen a nehéz környezetvédelmi helyzet és a folyamatos elsivatagosodás. Ugyanakkor nagyon gazdag ásványi erőforrásokban, mint például réz, szén, volfrám, ón, arany, urán, amelyek viszont jelentős mértékű tőkebeáramlást vonzhatnak.
Egyértelműen pozitív, hogy jó néhány éve a mongol kormány a törvény segítségével próbál a korrupció ellen küzdeni, és 2010-ben moratóriumot vezetett be a halálbüntetésre. Ennek ellenére az ország lakosságának - amely ebben a nagy kiterjedésű és szélsőséges éghajlati viszonyokkal rendelkező országban él - meg kell küzdenie a jelenleg is zajló átalakulási folyamat következményeivel. A kereskedelem volumene meglehetősen alacsony. Kulturális téren például az Erasmushoz hasonló programok kiterjesztése erre a térségre szintén elősegítené az együttműködés például diákcserékkel kapcsolatos területének működését.
A keretegyezmény apropóján érdemes egy nagyon rövid kitérőt tennünk a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseire is. A keleti nyitás kormányzati koncepciójának megfelelően ezek a kapcsolatok az elmúlt időszakban kiteljesedtek, külpolitikai, stratégiai prioritást élveztek. Elég, ha csak felidézzük, hogy a mongol államfő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mongolisz-tikai kutatóközpontot avatott föl, a Magyar Nemzeti Kereskedőház pedig irodát nyitott Ulánbátorban. A kormányzati döntésnek megfelelően hamarosan újranyílik a magyar nagykövetség is.
Nagyon reméljük, hogy a kormányzati elképzelések és törekvések után hamarosan az eredmények is láthatók lesznek, hiszen egy fejlődő, reményteli országgal sikerült a kapcsolatainkat megerősíteni. Maga a Magyar Nemzeti Kereskedőház közleménye ismeri el, hogy Mongólia lakossága 50 százalékának új lakásra lenne szüksége, illetve évek óta megoldásra vár egyebek között a vízellátás, a központi fűtés és a csatornázás kérdése is. A magyar külképviselet újranyitásával pedig velünk együtt immár ötre fog emelkedni azon európai uniós tagországok száma, amelyek nagykövetséget tartanak fenn Ulánbátorban.
Tisztelt Ház! Több alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a külgazdasági szempontok előtérbe helyezését a diplomáciában nem tartjuk ördögtől valónak. Ma már jogos elvárás lehet a külképviseletek felé, hogy ilyen irányú kapcsolataikat is megerősítsék. Ezt számos ország példája igazolja, de tegyük hozzá, hogy nem a többi rovására. Tehát nem lehet a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit félresöpörni, kidobni, hanem csak azokra építve lehet sikeres külgazdasági stratégiát végrehajtani.
Ugyancsak támogatható lenne a keleti nyitás politikája, amennyiben ez kézzelfogható és egyértelmű gazdasági eredményekkel járna, azaz ilyen irányú törekvéseit alá tudná támasztani a kormányzat például a kereskedelmi forgalom növekedésével; de itt is alá kell húznom, hogy nem a többi reláció rovására.
A keleti nyitással kapcsolatban mindenképpen érdemes kiemelni: elnéztük az elmúlt időszakban a kapcsolatok építését és mélyülését például Törökországgal, Oroszországgal, és felmerülhetett bennünk egy olyan gondolat, hogy esetleg ideológiai és politikai vezetési példát keres magának az Orbán-kormány, ami nem egy jó jel, és nem tartom jó iránynak. Viszont úgy néz ki, hogy ez a meglátás sem helyes, és sokkal rosszabb helyzetről van szó, és sokkal inkább valószínűsíthető egy olyan forgatókönyv - s talán ez rajzolódhat ki -, hogy a nagyon szigorúan ellenőrzött európai uniós források helyett megpróbálhat a kormány ezektől az országoktól és az ő révükön olyan forrásokat találni, amiket úgymond az Orbán-kormány által szokásos rugalmas módon tud felhasználni. Ezt most zárójelbe teszem.
De visszatérve: 2014 júliusában Navracsics külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. A külügyminiszteri ígéret ellenére a mongóliai és az ecuadori külképviselet nyitásával szinte párhuzamosan a kormány bezárta két európai uniós tagországban lévő külképviseletünket, a ciprusi és az észtországi magyar nagykövetséget. Pedig Észtország nem csak az EU-tagsága miatt lenne fontos. Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke által is hangoztatott biztonságpolitikai tényezők mellett egy másik érvet is meg kell említenünk Észtország mellett, egy olyan érvet, amelyet a jelenlegi, csak külgazdaság-orientált külügyminisztériumi vezetés is megért, mégpedig azt, hogy Észtországgal meglehetősen magas volt 2012-ben a külkereskedelmi forgalmunk.
A magyar-mongol üzleti kapcsolatok súlyát jelzi, hogy a Mongóliába érkező magyar termékek forgalma 2012-ben például alig haladta meg a másfél milliárd forintot. A Mongóliából hazánkba érkező termékek forgalma pedig még ennyire sem jelentős, nevezett évben mindössze 1,1 millió forint - jól hallják képviselőtársaim, 1,1 millió forint -, ami kevesebb, mint egy magyarországi miniszteri fizetés. Ennek fényében sem lehetünk tehát felhőtlenül boldogok, hogy a magyar külképviseleti hálózatot egy másik, rendkívül fontos külképviselet bezárásának az árán fejleszti a magyar kormány.
Tisztelt Ház! Visszatérve az Európai Unió és Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra: a Magyar Szocialista Párt fontosnak tartja, hogy az ország fejlődésének e kulcsfontosságú szakaszában jelezzük, hogy támogatjuk Mongóliát, és elősegítjük a demokrácia, a jogállamiság fejlődését. Bátorítanunk kell Mongóliát azon szándékában, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval, annak tagországaival, és ösztönöznünk kell arra, hogy átvegye az európai normákat. Segítenünk kell a piacgazdaság kiépítésében és a sokkal szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakításában, amire csak akkor van lehetőség, ha jogbiztonság van és a jogállamiság fejlődik. Meggyőződésem, hogy az együttműködési és partnerségi megállapodásnak meghatározó szerepe lesz ezekben a kérdésekben is.
A megállapodásban foglaltakkal messzemenőkig egyetértünk, a törvényjavaslat elfogadását természetesen támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
