FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét gondot jelent az Alföldön a belvíz, leginkább a Dél-Alföld és a Tisza mente szenved a mostani helyzettől, de a saját választókörzetemben, Cegléd, Abony, Nagykőrös környékén is érzékelhető, hogy van probléma. A Kötivizig területén öt település, köztük Cegléd és Újszilvás másodfokú készültséget tart fenn, Jászkarajenő pedig első fokozatban védekezik. Bár tapasztalható, hogy az utóbbi időben csökkent a belvízzel borított területek nagysága, az előrejelzések szerint márciusban az átlagosnál nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani, ami újra megnehezíti a helyzetet.
A tavalyi év vége viszonylag csapadékos volt, a talaj sok helyen telített. Az alacsony hőmérséklet miatt a párolgás nem tud segíteni a kialakult helyzeten, a fölösleges víz csak elvezetés útján tud távozni a földekről. Ilyenkor lép működésbe az ország mintegy százezer kilométernél is nagyobb csatornahálózata. De ha igazán hatékonyan működne, ennyire talán nem is válhatna komollyá a helyzet. Tény, hogy a hálózat részben állami, részben önkormányzati, egy harmadik jelentős részben pedig magánfenntartásban van. Ráadásul a tulajdonviszonyok is vegyesek, ami megnehezíti a hálózat üzemeltetését, ám ilyenkor látszik, hogy a csatornák tisztítása, karbantartása nem szenvedhet hátrányt a tulajdonosi vagy fenntartói környezet kuszasága miatt.
Kérdezem ezért tehát tisztelt államtitkár urat, hogyan zajlik a belvíz elleni védekezés az Alföldön. Hány szakember dolgozik az elhárításban? Kézben tartható-e a helyzet? Vannak-e már becslések arra vonatkozóan, hogy mekkora károk keletkeztek a belvíz miatt? Számíthatnak-e kártalanításra a kárt szenvedett gazdák? Tisztelettel várom válaszát.
