BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Az optimista lehetőséget lát minden vészhelyzetben, a pesszimista veszélyt lát minden lehetőségben.” Ha Churchill szavait idézzük, akkor, azt gondolom, a mai parlamenti vitára is tökéletesen leképezhető ez a legendás mondás, hiszen jól láthatóan a parlamenti pártok is ennek a szellemében állnak ehhez a nagyon fontos kezdeményezéshez.
Nagyon fontos, hogy egy ilyen kérdésről a magyar parlamentben vitatkozhatunk, hiszen ahogy azt már az előttem szóló hozzászólásokban rögzítették akár ellenzéki, akár kormányoldalról egyaránt elismerőleg, ez egy rendkívüli jelentőségű megállapodás, ami az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülődik. Egy olyan szabadkereskedelmi megállapodásról van szó, amely ha úgy kerül elfogadásra, hogy az az Európai Unió és azon belül Magyarország számára előnyöket jelenthet - márpedig elfogadni csak abban az esetben van értelme, hogyha a megállapodás végére egy ilyen keret körvonalazódik -, amely a világ legjelentősebb kapcsolatrendszeréből aknázhatja ki a lehetőségeket, hiszen ne felejtsük el, hogy a transzatlanti kapcsolatok a világ GDP-jének közel a felét, 46,7 százalékát adják, a forgalom, a kereskedelmi forgalom pedig megközelíti az 1000 milliárd amerikai dollárt éves szinten, tehát egy ilyen piacról, egy ilyen lehetőségről nem szabad lemaradnia Magyarországnak sem.
Azt gondolom, hogy a kormány maga sem érvelne amellett, hogy vizsgáljuk meg a kapcsolódás, az ebben az egyezségben való részvétel feltételrendszerét, ha nem lenne Magyarország számára reális esély az, hogy ebből jól, hasznosan és eredményesen jöjjünk ki; ha a magyar gazdaság nem lenne olyan állapotban, mint amilyen állapotban ma van, miszerint az európai uniós növekedési átlagnak közel a dupláját tudja évek óta, és fenntartható gazdasági növekedést jelent a következő időszakban is, ami nemcsak azt jelenti, hogy a magyar államháztartás bevételei fognak növekedni folyamatosan évről évre ennek köszönhetően, hanem hogy a magyar piac szereplői megerősödnek, folyamatosan erősödnek, és ennek a folyamatos erősödésnek az a következménye, hogy a nemzetközi verseny szintjén is javul és erősödik a versenyképességünk.
Éppen ezért nagyon fontos, és nagyon bölcs volt a kormánynak az a döntése, miszerint az európai uniós forrásoknak a 60 százalékát csak és kizárólag a versenyképesség növelésére engedi fordítani a következő hétéves ciklusban, hiszen ezekkel az uniós forrásokkal megerősítve a magyar gazdaság szereplői még jobb esélyekkel, még hatékonyabban tudnak egy ilyen nemzetközi kereskedelmi rendszerben részt venni.
Lássuk azt, hogy Magyarországnak milyen konkrét előnyei lehetnek ebből a megállapodásból! Szintén elhangzott a kormány részéről, illetve Navracsics Tibor említette a felszólalásában, hogy nemcsak európai uniós szinten várható egyébként GDP-növekedés és a versenyképesség javulása ettől a megállapodástól, hanem Magyarország is nyertese lehet ennek az egyezménynek - fontos kijelenteni, és fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem rövid távon. Tehát ne várja azt senki, hogy amennyiben ezek a tárgyalások eredménnyel járnak, és elfogadásra kerül ez az együttműködési megállapodás, ez a szabadkereskedelmi megállapodás, nyilvánvalóan olyan feltételekkel, amelyek a magyar gazdasági szereplőknek előnyösek lehetnek, akkor ennek a pozitív hatása már egy-két éven belül érződjön, viszont közép- és hosszú távon az előzetes számítások szerint valóban 15-20 százalékos forgalomnövekedésre számíthat Magyarország, és bár - ahogy Mesterházy Attila fogalmazott - nem valószínű, hogy a magyar gazdaság szereplői, a kis- és középvállalkozások az Egyesült Államokban fognak telephelyet vagy éppen üzleteket nyitni, és ilyen módon fognak profitálni ebből az együttműködési lehetőségből, nyilvánvalóan közvetett módon van lehetősége arra a magyar kkv-szektornak, hogy egy ilyen keretmegállapodásból, egy szabadkereskedelmi megállapodásból előnyösen, növekedéssel, profitnövekedéssel tudjanak részesedni, mégpedig például az autógyártáson vagy a gépiparon, esetleg a vegyiparon keresztül.
Nyilvánvalóan vannak érzékeny területek, erre a kormány, illetve kormánypárti képviselőtársaim szintén felhívták a figyelmet. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a Magyarország számára fontos területek - lehet az az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vegyipar vagy éppen a gyógyszeripar - rosszul járjanak. Nem lehet olyan feltételrendszerrel elfogadni ezt az együttműködési megállapodást, amely rossz helyzetbe hozná a hazai vállalkozásokat. Nyilvánvalóan lesz lehetőségem itt az Országgyűlésben is, minden pártnak lesz lehetősége az Országgyűlésben is arra, hogy az elfogadás előtt, mielőtt valamennyien rábólintunk erre a szabadkereskedelmi megállapodásra, minden párt elmondhassa újra a véleményét, és egy olyan, reményeim szerint egyébként konszenzuson alapuló döntés születhet a magyar parlamentben, amely ennek a létfontosságú és a magyar gazdaság számára hosszú távon nagy előnyöket jelenthető megállapodásnak az elfogadásában minden fontos részletkérdést rögzíteni tud. Én azt gondolom, hogy a kormány kellő módon felkészült arra, hogy ezeket a tárgyalásokat a lehető legeredményesebben bonyolítsa le, azt gondolom, a miniszterelnök személye garancia arra, hogy olyan megállapodást az Európai Tanácsban nem fogad el Magyarország, amely a magyar vállalkozások vagy a magyar polgárok számára hátrányos lehet, tehát azt gondolom, ezek a félelmek nem megalapozottak.
Egy nagyon fontos idézettel szeretném zárni, hogyha már kollégáim vártak valamilyen sportos idézetet a végére tőlem: „Azoknak a lövéseknek a száz százalékát elrontod, amelyeket meg sem próbálsz.” - ezt mondta Wayne Gretzky, a világ valaha élt legjobb jégkorongozója. Úgyhogy azt gondolom, mindenképpen érdemes nekifutni ennek a területnek, és egy jó tárgyalássorozattal, felkészült tárgyalópartnerekkel jól tudunk kijönni ebből a nagyon fontos transzatlanti megállapodásból. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.20)
