DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt európai parlamenti Képviselők! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Örvendetes tény, hogy a Magyar Országgyűlésben ma az egyik legfontosabb aktuális európai uniós kérdésről zajlik vitanap, és nemcsak a bizottsági üléseken hangzik el erre vonatkozó vélemény. Megjegyzem, hogy az Európai ügyek bizottságában az elmúlt féléves ciklusban már tárgyaltuk, Mikola István államtitkár úr számolt be az ügyek állásáról. Valamint üdvözlöm azt is, hogy ebben a vitában az Európai Bizottság magyar tagja is részt vesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amint Szijjártó Péter miniszter úr expozéjában említette, Magyarország a kezdetektől támogatója az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásoknak, amely a nyitott magyar gazdaságnak, úgy véljük, komoly előnyöket nyújthat - amennyiben: amennyiben érdekeinket kellő módon tudjuk képviselni a tárgyalások során. Azonban a XXI. század egyik lehetséges legfontosabb megállapodását jelenleg számos bizonytalansági tényező jellemzi, ahogy az elmúlt vitában is hallottuk. Tisztelt Elnök Úr! Most ezek közül csak néhányra szeretnék röviden rávilágítani, hogy előbbre vigyük a parlamenti vitát.
Az első: a nemzeti parlamentek szerepéről szeretnék szólni. Tisztelt Elnök Úr! A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások eddig számos uniós szintű interparlamentáris tanácskozás napirendjén szerepeltek, például, talán ez volt számunkra a legfontosabb, az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok tavaly júniusi görög plenáris ülése során. A holland parlament kezdeményezésére 23 tagállami parlamenti bizottság elnöke, közöttük jómagam is közös írásos véleményt juttatunk el az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős akkori tagjának. Levelünkben elsősorban a tárgyalásokra vonatkozó információk, az átláthatóság hiányát sérelmeztük, továbbá annak a meggyőződésünknek adtunk hangot, hogy az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást, valamint a kialakítás alatt álló EU-USA-megállapodást úgynevezett vegyes megállapodásnak kell tekinteni, mivel számos rendelkezése tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is érint. Vagyis a tagállami parlamenti ratifikációk elkerülhetetlenek lesznek.
Nos, ahogy Balczó képviselő úr említette, az Európai Bizottság tavaly októberben válaszolt, eszerint a megállapodás jellege csak a tárgyalások lezárása után, a végleges rendelkezések fényében ítélhető meg. Ugyanakkor azt is szeretném említeni Balczó képviselő úrnak, hogy a Bizottság mindehhez hozzátette, hogy a TTIP előreláthatóan úgynevezett vegyes megállapodás lesz. Ez is benne foglaltatik a levélben.
Tisztelt Elnök Úr! Meglátásom szerint lényeges, hogy a tagállami kormányok folyamatosan jelezzék azt a tárgyalási mandátummal rendelkező Európai Bizottságnak, hogy az Európai Parlament hozzájárulásán kívül a tagállami parlamenti megerősítésekre is szükség van. Így tehát, tisztelt képviselőtársaim, a nemzeti parlamentek ratifikálása nélkül nincs TTIP, és a magyar parlament ratifikálása nélkül sincs megállapodás.
(12.40)
Úgy vélem, hogy ezért fontos, hogy a Ház keretei között erről vitát kezdeményeztek és vitát folytatunk.
Másodszor, az információk hiányáról szeretnék szólni. Ami az átláthatóságot és az információk megosztását illeti, én úgy érzem, hogy az ősz folyamán némi elmozdulás volt megfigyelhető az Európai Unió térfelén. A tárgyalási folyamat átláthatóságának növelése érdekében az EU Tanácsa tehát, ahogy elhangzott, 2014. október 9-én egyhangúlag döntött a Bizottság számára jóváhagyott tárgyalási irányelvek közzétételéről, továbbá üdvözlendő az új Európai Bizottságnak a hozzáállása is. Így tehát a tárgyalási mandátummal rendelkező testület kereskedelempolitikáért felelős tagja 2014. november 1-jei kinevezése óta néhány intézkedés született az információk elérhetősége terén, ami egy előremutató mozzanat. Például a 2015. február második hetében lezajlott nyolcadik tárgyalási fordulót követően a testület - ahogy Mikola államtitkár úr említette - közzé-tette a megállapodás egyik lényeges eleméről szóló, a szabályozási együttműködési fejezetről az USA-nak a megelőző héten átadott írásos uniós álláspontot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hasonló, az átláthatóságot növelő további lépések mindenképpen szükségesek a folyamat áttekintése érdekében, hiszen a tagállami kormányzati képviselők sokszor nem jutnak hozzá a kulcsfontosságú anyagokhoz - ez is az igazsághoz tartozik. Ugyanakkor arra is égetően szükség volna, hogy az Egyesült Államokban is hozzák nyilvánosságra az egyes kérdésekben képviselt álláspontokat.
A harmadik dolog, amiről szólni kívánok, a befektető és állam közti vitarendezés kérdése. A TTIP egyik legvitatottabb területe a befektető és állam közötti vitarendezés kérdése, ezt is hallottuk már. Az is ismert, hogy a témakörben az Európai Bizottság tavaly egy nyilvános konzultációt kezdeményezett, amelyre rekordszámú, mintegy 150 ezer válasz érkezett. Ez a konzultáció információim szerint arra keresett választ, hogy a javasolt uniós megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt-e a beruházás védelme, illetve az EU és tagállamai közérdekből történő szabályozáshoz való jogának és képességének a megőrzése között. Szeretném hozzátenni, hogy a beruházó és állam közötti, nemzetközi választottbíróság általi vitarendezés nem az ördögtől való, ez nem egy újdonság ebben a tekintetben, az uniós tagállamok már 1400 hasonló kétoldalú megállapodást kötöttek, amelyek a ’60-as, ’70-es és ’80-as évekre nyúlnak vissza. Az EU által javasolt megközelítés lényegesen különbözik a fent említett korábbi, hagyományos rendelkezéseket tartalmazó megállapodásban szereplő megközelítéstől. További lényeges tényező, hogy a beruházásvédelem és a beruházó és az állam közötti vitarendezés tekintetében például a Szingapúrral 2012 decemberében kötött, valamint a Kanadával 2014 szeptemberében lezárult tárgyalásokat követően az EU a legmagasabb szintű szabványokat határozta meg az átláthatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság tekintetében.
Nos, tisztelt elnök úr, ezért is üdvözlendő, hogy a nyilvános konzultáció eredményeire való tekintettel a TTIP keretében történő beruházásvédelemről szóló tárgyalásokat felfüggesztették, és csak akkor kezdődhetnek újra, ha a Bizottság úgy értékeli, hogy az új javaslatai biztosítják többek között azt, hogy az uniós tagállamok bíróságainak joghatóságát nem korlátozza a beruházó és állam közti vitarendezés esetében irányadó különös szabályozás. Mindez egyébként egybecseng a kereskedelempolitikáért felelős új biztos, Cecilia Malmström asszony azon kijelentésével, idézem: „Sokkal fontosabb egy jó megállapodás, mint egy elsietett.” Úgy hiszem, hogy ez összhangban van a magyar kormány törekvéseivel.
Továbbá számomra az is beszédes tényező, hogy Franciaország és Németország idén januárban szorgalmazta a TTIP keretében történő beruházás védelméről szóló tárgyalási pozíció felülvizsgálatát. Láthatjuk tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a korszerű vitarendezési mechanizmus vonatkozásában jelentős bizonytalanság tapasztalható. Meglátásom szerint kulcsfontosságú, hogy a tárgyalások során európai szempontból kiegyensúlyozott rendelkezéseket sikerüljön elérni egyrészt a TTIP beruházási fejezetében, másrészt a TTIP-megállapodás egészében, vagyis lehetőség szerint ne legyen szükség a külföldi beruházók és a fogadó államok közt egy speciális vitarendezési mechanizmusra. Az uniós tárgyalási mandátum 22. pontja szerint e vonatkozásban két feltételnek kellene teljesülnie: 1. előzetes konzultáció a tagállamokkal, 2. az EU-szerződésnek való megfelelés.
Tisztelt Elnök Úr! Mindezekre való tekintettel úgy vélem, hogy támogatandó a kormány álláspontja, mely szerint azon országok között, ahol a jogszolgálati rendszer kellően kiforrott és stabil, a külföldi befektető és a fogadó állam közötti esetleges jogviták rendezésére a nemzeti bíróságok igénybevétele megfelelő lehetőséget ad, tehát nincs szükség a nemzetközi választottbírósághoz fordulás lehetőségének a kikötésére. Bízom benne, hogy az Európai Bizottság beruházásvédelemre vonatkozó új javaslatai összhangban lesznek a kormányzati állásponttal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem, hogy támogassák ezt a szerződést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
