TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió közösségének tagjaként érvényesíteni kell azt, hogy az Unióban a polgár bárhol is vásárol, biztos legyen abban, hogy hatékony védelemben fog részesülni. Fontos, hogy a fogyasztói jogok egyfajta beépülése, tudatosabb érvényesülése történjen meg a polgári gondolkodásmódban, és fontos az, hogy a fogyasztói jogalkalmazás dimenziója szélesedjen, hiszen Magyarország minden állampolgára a maga módján fogyasztó, ezért megilleti őket a védelem, az információ és az ehhez kapcsolódó eljárásokban való részvétel.
A tagállamoknak, így Magyarországnak is olyan fogyasztóvédelmi politikát kell követnie, amely révén erősödik a fogyasztók pozíciója. Ezt az elvi fontosságú alapelvet a közösségi politika nevesítetten is, a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása révén, a fogyasztói érdekek hatékonyabb képviselete által kívánja elérni. Ennek szolgálatában működnek a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett a békéltető testületek.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján a békéltető testületek 1999. január 1-jétől kezdhették meg működésüket. A testület eljárásának az alapvető célja és funkciója a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, amennyiben ez nem lehetséges, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése.
A hazai békéltető testület ingyenesen vehető igénybe, és az ország egész területén mintegy húsz helyen hozzáférhető. Hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. Ebből is látható, hogy a fogyasztóvédelem egyik legfontosabb pillérét képviselik a békéltető testületek.
A most már több mint 16 éves szakmai tapasztalattal rendelkező testületek munkája elengedhetetlen. Az uniós csatlakozással alternatív vitarendezési formákat vettünk át, és a kormány által már korábban hangoztatott programba is illeszkedik, mely szerint az alternatív vitarendezés, az alternatív megoldások keresése támogatást és elsőbbséget élvez. Teszi ezt azért, mert a fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív vitarendezési fórum gyors, hatékony, egyszerű és olcsó, illetve mindenki számára hozzáférhető.
A kamarák mellett működő, 10-30 főből álló független testületben egyenlő arányban vesznek részt a kamarák és a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek képviselői is. Ez biztosítja a szakmaiságukat. Az általuk képviselt közvetítés olyan speciális vitarendezési mód, amelynek lényege, hogy a független harmadik személy vagy a független eljáró tanács segít a felek közötti konfliktust feloldani oly módon, hogy megpróbálja rávezetni a feleket az érdekeik felismerésére. Az ellenérdekű fél indítékainak mérlegelésénél a kölcsönös előnyök elvárására mutat rá.
A békéltető testületekhez érkező ügyek jellemzően alacsony perértékűek, alapvetően 20-30 ezer forint nagyságúak, és rossz, hibás fogyasztási cikkekről szólnak. A békéltető testületek munkája hasznos és elengedhetetlen. Ehhez azonban irodát kell bérelni, infrastruktúrát kell fizetni, fenntartani, és mindehhez elegendő forrást kell biztosítani számukra.
Az előttünk lévő törvényjavaslat célja egy európai uniós irányelv 2015. július 9-ig történő átültetése. Ennek értelmében meg kell teremteni az alternatív vitarendezési fórumok működésének jogi kereteit, ezzel együtt új követelményeket állapítanak meg a békéltető testületekre és a vállalkozásokra vonatkozóan.
A javaslat összhangban van Magyarország Alaptörvényének M) cikkével a tekintetben, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. A törvényjavaslat alapján több eszköz került meghatározásra az együttműködési kötelezettség előmozdítása érdekében. A vállalkozásoknak korábban nem volt kötelező ezeken a fórumokon megjelenniük, tízből nyolc vállalkozó azonban ennek ellenére is eljött, mert felismerték, hogy érdemes visszatérő ügyfélkörre építeni, fogyasztóbarátnak lenni.
Az előttünk álló törvényjavaslat egyértelműsíti a válasziratküldésre vonatkozó kötelezettséget a vállalkozások tekintetében. A fogyasztói jogvitával érintett cég köteles a továbbiakban a békéltetőtestületi eljárásban válasziratot küldeni a fogyasztó álláspontjának megalapozottságára és az ügy érdemére vonatkozóan. A vállalkozásnak a törvényjavaslat elfogadását követően biztosítania kell a meghallgatáson olyan személy részvételét is, akit feljogosított egyezségkötésre az eljárásban. Ez egyúttal igazodik az eljárás céljához.
Szigorú szabályozást, bírósági úton kikényszeríthető együttműködési kötelezettséget vezet be a vállalkozásoknak.
(13.10)
Ha ezt az együttműködési kötelezettséget azonban megsérti, akkor a tervezet lehetőséget teremt a kötelező bírságkiszabásra, ami szerint 15 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatók azok a kis- és középvállalkozások, amelyek nem jelennek meg a békéltető testület előtt. Ez az összeg a multik esetében pedig az éves bevétel 2 százalékáig terjedhet.
A javaslat szabályozza továbbá, hogy a Fővárosi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület kizárólagos illetékességgel látja el a határon átnyúló adásvételi és szolgáltatási szerződéssel összefüggő online fogyasztói jogviták elbírálását. A javaslat kiterjed a békéltető testületek vonatkozásában számos többletkövetelmény rögzítésére is. Például a békéltető testületek kötelesek fenntartani internetes honlapot meghatározott adattartalommal, valamint a békéltető testületeknek a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett jegyzékbe kezdeményezniük kell felvételüket, amelyet az irányelv tartalmaz annak érdekében, hogy Európa-szerte egységesen magas minőséggel működjenek az alternatív vitarendezési fórumok. Tartalmazza még az irányelvnek, továbbá a békéltető testületek minőségi fejlődésének elősegítése érdekében a békéltetőtestületi tagok kötelező képzésére vonatkozó előírásokat is.
Tisztelt Országgyűlés! Érdemes megállnunk és összevetnünk, hogy a békéltető testületek ügyszáma és a rendelkezésre álló támogatás hogyan alakult az elmúlt öt évben. 2010-ben 7456 darab ügyszám volt, az előző kormány a feladatellátáshoz 375 millió forintot különített el a testületek működésére. 2011-ben 7874 darab ügyszámhoz a kormány 200 millió forintot írt elő, amit végül 300 millió forintra emelt. 2012-ben emelkedést mutatott az ügyszám, hisz 8388 darab volt, de a költségvetési forrás jelentősen lecsökkent, az eredeti tervek szerint 100 millió forintra. A jóval kevesebb költségvetési támogatást a békéltető testületek hatáskörének csökkenésével magyarázták.
Mint ismeretes, 2011. július 1-jétől a pénzügyi biztosítási jogvitákkal kapcsolatos ügytípus kikerült a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek hatásköréből, s áttették a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik ez ügyekben. A testületek heves tiltakozásának engedve a költségvetést 400 milliós támogatással fogadták el. 2013-ban az ügyszám 9026 darab, mellé az állami támogatás 360 millió forint volt. Ugyanekkora forrás állt rendelkezésre 2014-ben a 10 210 darab ügyszám mellé, 2015-ben 316,8 millió forint támogatást biztosított az állam.
A nemrég benyújtott jövő évi költségvetés 2016-ban csekély emelkedést mutat 330 millió forint összegben. Mint az ügyszámok is mutatják, senki nem vitatja, hogy a fogyasztóvédelemben rendkívül nagy szerep hárul a békéltető testületekre, mint sok esetben a fogyasztók utolsó, reális és kézzelfogható lehetőségére vitás ügyük, panaszuk megoldása érdekében.
Hazánk békéltető testületeinek a fogyasztóvédelemben betöltött szerepéhez nem férhet kétség. A békéltető testületek évről évre növekvő ügyszáma, valamint a békéltető testületek nagyobb presztízsének megteremtése érdekében az előző kormány számos intézkedést tett, sajnálattal vettük azonban tudomásul, hogy nem annyira szívügye ez jelenleg. Ahhoz azonban, hogy a békéltető testületek szerepüket valóban betölthessék, meg kell vizsgálni azt, hogyan és miként lehetséges hatékonyabb működésük elérése a fogyasztók érdekében.
A jól működő alternatív eljárások arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy megoldásokat keressenek a termékek vásárlásánál és a szolgáltatások igénybevételénél felmerülő problémákra. A törvényjavaslattal feltehetően elkerülhető lesz, hogy évente 3 ezer vásárló azért ne orvosolhassa rövid és olcsó úton a panaszát, mert a másik fél ebben nem partner.
A törvényjavaslattal az MSZP-frakció egyetért és támogatja, azonban lényeges megemlíteni, hogy míg korábban önálló bizottsága volt a fogyasztóvédelmi területnek, úgy a jelenlegi ciklusban - a kormány ígéretével ellentétben - nem kapott nagyobb hangsúlyt, pedig a javaslat is azt támasztja alá, hogy a fogyasztói társadalomban sokkal nagyobb szükség van a fogyasztó védelmére, mint korábban. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Demeter Márta tapsol.)
