SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): Köszönöm szépen. Akik az erőszak mindenféle formája miatt aggódnak, azoknak azt ajánlom, hogy üljenek be néha egy ilyen anonim segélyvonalnak a végére, és hallgassák meg, hogy mi jön be - azt fogják tapasztalni, hogy ugyanazok a történetek mindig. Tehát amikor az isztambuli egyezmény készült, akkor statisztikai adatok és elképesztő tapasztalati adat, experimentális adat állt rendelkezésre ahhoz, hogy kidolgozzák azokat az intézményeket, nem csak a törvényeket, a mögötte lévő intézményeket, támogató, védő intézményeket, amelyek ezeknek a helyzeteknek az érdemi megváltoztatásához szükségesek, ugyanis a nők történetei teljesen ugyanazok, mintázatokra épülnek fel. Aki alaposan foglalkozott ezzel a kérdéssel, az pontosan tudja ezt. Ha férfiak érintettek, akkor is ugyanaz a minta; azok többnyire egyébként idős férfiak, akik végül is valamilyen értelemben kisebbségi helyzetben vannak. Nagy, erős férjek nem szoktak erőszak áldozatai lenni a családon belül. Ezt higgyék el nekem, ez egyszerűen tapasztalati tény. Tehát amikor a nemek között, csak azért, hogy tisztázzuk…
Nem véletlen, hogy ez az egyezmény ezt a címet viseli, nem véletlen, hogy azok a javaslatok vannak benne, amelyek benne vannak. Senkinek nem kell aggódnia, hogy az isztambuli egyezmény a férfiakat nem látja el, hogyha ők vannak bajban; ellátja őket, mert ez az intézményrendszer, amit ez az egyezmény ajánl, generális, és lehetőséget ad az erőszak áldozatai férfiaknak is, hogyha ez életbe lép, ha tudnak róla, ha hozzájuk is eljutnak a kampányok, hiszen az erőszak mindig a gyengébbeket hozza áldozati szerepbe. Ez mindig így van, akármilyen szemüveggel, akármilyen oldalról nézzük meg. Ezt Gúr Nándornak is a figyelmébe ajánlom.
Ez egy bonyolult dolog, nem lehet az utcáról beleszólni (Az elnök csenget.), szakembereknek kell ebben az ügyben lépni, ezt pedig a kormánynak kell megszerveznie. (Taps az LMP soraiban.)
