POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a vízgazdálkodásról szóló, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény, továbbá az egyes közszolgáltatások ellátásával és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény módosítását tartalmazza.
A vízgadálkodásról szóló törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy valamennyi állami tulajdonban lévő vízfolyás és csatorna a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerüljön, és így a vízi létesítmények üzemeltetése során egységes vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízszolgáltatási követelmények valósuljanak meg. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis azoknak az állami vízfolyásoknak és csatornáknak a vízügyi igazgatóság általi vagyonkezelésbe vételére nem kerülhetett sor, ahol a vízi társulat ugyan üzemeltetést végzett, de a vagyonkezelő például a fővárosi vagy megyei kormányhivatal volt, vagy a tulajdoni lapon egyáltalán nem szerepelt egyetlen állami szerv vagyonkezelői joga sem.
A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a tulajdoni kérdések rendezhetőek, és a korábban a vízi társulat által harmadik személlyel a vízi létesítmények használatára, üzemeltetésére kötött szerződéseknél a törvény erejénél fogva a vízügyi igazgatóság lesz a szerződéses partner. Ezzel egyidejűleg a módosítás arra is lehetőséget ad, hogy az öntözővíz továbbítását akadályozó, a nem állami tulajdonban lévő csatornaszakaszokat a vízügyi igazgatóság hatósági döntés alapján üzemeltetésre átvegye, így is biztosítva az öntözővíz eljuttatását a mezőgazdasági termelőkhöz.
A törvényjavaslat továbbá a belterületi csapadékvízgazdálkodás vonatkozásában a jelenlegi szabályozást egyértelműsíti azzal, hogy az országos közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízi létesítmények fenntartásáról a közút, illetve a vasút fenntartója köteles gondoskodni; az egyéb, a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok fenntartása pedig a települési önkormányzat feladata, amely erről a településüzemeltetés keretében gondoskodik.
A XXI. században kiemelt prioritásként kezeljük az öntözéses gazdálkodás bővítésének, egyben a vízkészletek védelmének ügyét. Ezért a közterületre hulló vagy odavezetett csapadékkal nem lehet az egyetlen cél az, hogy azt elvezessük, hanem lehetőséget kell adni a belterületi vízvisszatartásra is. A vízgazdálkodásról szóló törvény tárgyi módosítása megteremti a települési önkormányzatok számára a lehetőséget, hogy a csapadékvizekkel felelősen gazdálkodjanak, és az elvezetési kötelezettség helyett más, a helyi körülményektől függő fenntarthatóbb megoldást alkalmazhassanak, a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás figyelembevételével.
A javaslat módosítja a közműves vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi vízelvezetési célból létrejövő víziközmű-társulatok feletti állami ellenőrzés szabályait is. A jogalkalmazási tapasztalatok rámutattak arra, hogy a víziközmű-társulatoknál a vízügyi igazgatóságok részéről szakmai tanácsadásra, ellenőrzésre van szükség, nem pedig törvényességi vizsgálatra, amelyet a cégbíróság már jelenleg is végez. A törvénymódosítás a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatóságokhoz. Egyben, ha a víziközmű-társulat a jogsértést vagy a hibás gyakorlatot a felhívás ellenére sem szünteti meg, a vízügyi igazgatóság kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi, megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását. Ilyen eset lehet például, amikor vízjogi létesítési engedélyezés nélkül elkezdték a vízi közmű létesítését. Ekkor hatósági eljárás kötelezettsége a vízügyi hatóságnak van, vagy ha a szükséges környezetvédelmi, ingatlanügyi hatósági eljárás lefolytatására nem kerül sor, ilyenkor a hatáskörrel rendelkező fővárosi, megyei kormányhivatalhoz kell fordulni a vízügyi igazgatóságnak.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása keretében egyúttal pontosításra kerül az elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény és a saját célú vízi létesítmények definíciója, valamint új fogalomként kerül bevezetésre az árvízi lefolyási sáv, összhangban az erdőgazdálkodásnál alkalmazott szabályokkal.
A törvényjavaslat másik része tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény módosítását is. A tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalma újradefiniálásra kerül, a vonatkozó európai parlamenti és Európa tanácsi rendelet figyelembevétel, egyúttal ezzel összefüggésben meghatározzuk a tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmát is.
2013. július 1-jéig minden tűzoltótechnikai termék tűzvédelmi megfelelőségét tanúsítvány vagy forgalmazási engedély igazolhatta, azonban 2013. július 1-jét követően azon tűzoltótechnikai termékek esetén, melyek építési terméknek minősülnek, már csak a teljesítménynyilatkozattal igazolható a megfelelősége. Ugyanakkor a törvény kétéves moratóriumot is meghatározott erre. A magyarországi gyártók és forgalmazók visszajelzései alapján indokolt ezt a türelmi időt két évről három évre meghosszabbítani annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a beruházások leállása, illetve a létesítmények használatbavételének elhúzódása.
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat módosítása úgy rendelkezik, hogy a közszolgáltatás ideiglenes ellátásának maximális időtartamát kormányrendelet határozza meg.
(17.00)
Az ideiglenes ellátás természetesen emellett akkor is megszűnik, ha az önkormányzat a közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt. A jelenlegi törvényi szintű szabályozás szerint az ideiglenes ellátás maximált időtartama 21 hónap lehet, amelyet első alkalommal 9 hónapra, majd ezt követően 3 havi időtartamokra lehet megállapítani. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a folyamatos felülvizsgálat bonyolult, nem működőképes helyzetet teremthet, bizonytalanságban tartva az ideiglenes ellátást végző szolgáltatót, ezért az ideiglenes ellátás részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet módosítása, kiegészítése indokolt.
Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben ismertetett módosítási javaslatok mindegyike a gyakorlati tapasztalatok alapján került megfogalmazásra, bizonyítva a közigazgatási jogalkalmazás és a törvényalkotás közötti szoros kapcsolatot.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat segíti a hatékonyabb mezőgazdasági vízszolgáltatást, a fenntarthatóság követelményeinek érvényesülését a belterületi vízgazdálkodásban, továbbá azt is, hogy olyan vízi közművek kerüljenek megvalósításra, amelyek azt követően gazdaságosan üzemeltethetőek is.
A tűzvédelmi előírások az ágazati uniós rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítják meg. A közszolgáltatások ellátásáról szóló törvény módosítása pedig a hulladékszállítás folyamatos biztosítását szolgálja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kérem az Országgyűlés támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
