DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012-ben az új büntető törvénykönyv megalkotásával egy átfogó büntető igazságszolgáltatási reform vette kezdetét. E folyamat második állomásaként 2013-ban elfogadásra került a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény, amely 2015. január 1-jétől váltotta fel a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet.
Az új büntetés-végrehajtási kódex a társadalom, az emberek védelme érdekében a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyez az elítéltek nevelésére, a társadalomba való újbóli beilleszkedés elősegítésére. Ennek érdekében 2015. április 1-jével egy új jogintézménnyel, a reintegrációs őrizettel bővült a büntetés-végrehajtási szervezet eszköztára, amelynek révén a társadalmi visszailleszkedés lépcsőzetesen valósulhat meg, tekintettel arra, hogy a teljes szabadságelvonás és a felelős önálló életvezetés közé belép egy, az állami szervek által felügyelt életszakasz, amely legfeljebb hat hónapig tarthat.
Nagymértékben szolgálja a reszocializációt, hogy ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. Így nagyban csökken annak a veszélye, hogy az elítélt visszaessen. Emellett vitathatatlan előnye a reintegrációs őrizetnek, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények leterheltségét is csökkenti, anélkül azonban, hogy az elítélt elkerülje méltó büntetését.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja, hogy ezen új jogintézménnyel szorosan összefüggő törvényi szabályokkal a teljes összhangot megteremtse, a rendszer megfelelő és eredményes működéséhez szükséges feltételeket biztosítsa. Ugyanakkor a javaslat megalkotásának hátterében meghúzódó másik ok legalább ilyen lényegesnek tekinthető. A már említett büntető igazságszolgáltatási reform keretében széles körű konzultáció kezdődött a jogalkalmazó szervekkel, amelynek keretében a joggyakorlat részéről észlelt problémák megoldására is javaslatok születtek.
A törvényjavaslat törekszik az igazságszolgáltatás résztvevői által tett észrevételek alapján a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölésére, az eljárások gyorsítását és a hatékonyság fokozását szolgáló módosítások átvezetésére.
Végül nem elhanyagolható feladata jelen törvényjavaslatnak, hogy a nemzetközi kötelezettségeinknek való megfelelést, valamint az uniós joggal való maradéktalan összhangot biztosítsa, és ennek érdekében elvégezze a szükséges változtatásokat a hatályos büntetőjogi tárgyú törvényeken.
(12.50)
Először a büntető törvénykönyvet érintő főbb módosító rendelkezéseket szeretném bemutatni önöknek.
A büntető törvénykönyvnek a fogolyszökést szankcionáló tényállása a reintegrációs őrizethez kapcsolódóan kiegészül. Az új szabályozás szerint fogolyszökést követ el az is, aki a reintegrációs őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet vagy a számára meghatározott, napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát. Világossá kell tenni az elítélt számára, hogy a reintegráció nem kegy, nem is kegyelem, hanem a büntetés-végrehajtás része, és a szabályaival való szembehelyezkedés szigorú következményekkel jár.
A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések, ha ezek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik.
A Btk. hatályos rendelkezései csak a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés tekintetében szabályozzák az ítélet kihirdetését követő utólagos bírósági mentesítést. Figyelemmel arra, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaidejének tartama akár öt év is lehet, és ennyi idő alatt az elítélt tanúsíthat olyan magatartást, amelynek alapján a bírósági mentesítése indokolt lehet akkor is, ha előzetes mentesítésben nem részesült, a módosítás megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén lehetőség legyen az előzetes bírósági mentesítés mellett az utólagos bírósági mentesítésre is.
A törvényjavaslat kiegészíti és pontosítja a korrupciós bűncselekmények tényállását. Így a korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia jegyében a hivatalos személyek számára a vesztegetés feljelentésének elmulasztása immár valamennyi - és nem csak a legsúlyosabb -korrupciós bűncselekmények esetében büntetendővé válik. A korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia, így a felderítési hatékonyság növelése érdekében a módosítás értelmében a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tekintetében is lehetőség lesz a korlátlan enyhítésre. Ez nagyban fogja segíteni azt a célt, hogy a korrupció miatt a nagyhalak se maradjanak büntetlenül. (Dr. Staudt Gábor: Kíváncsi leszek!)
A tiltott szerencsejáték szervezése körében manapság egyre gyakoribb az online szerencsejáték informatikai eszköz, hírközlő berendezés rendelkezésre bocsátása útján történő hozzáférhetővé tétele. Mivel a jelenleg hatályos szabályozás alapján e tevékenység legfeljebb bűnsegélyként értékelhető, a módosítással bevezetésre kerülő szigorítás kiterjeszti a tiltott szerencsejáték szervezése tényállásának sui generis elkövetési magatartását az eszköz rendelkezésre bocsátására is.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében új életpályamodellt alakít ki, amelynek egyik újdonsága, hogy a rendfokozat szerepe a hatálybalépést követően jelentősen megváltozik. A rendfokozatokat érintő új előmeneteli rendszer kiépítéséhez kapcsolódóan szükség volt a Btk. kiegészítésére és kisebb módosítására is.
A törvényjavaslat megteremti az érték-egybe-foglalás átfogó büntetőjogi szabályozását, igazodva a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseihez. Az érték-egybefoglalás szabályait a tulajdon elleni szabálysértések mellett a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére, az iparjogvédelmi jogok megsértésére, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára és versenytárs utánzására, valamint vámszabálysértésekre is kiterjeszti. Ez a szigorítás azt jelenti, hogy ha valaki több ilyen jellegű szabálysértést követ el, de ezek elkövetési összértéke meghaladja a bűncselekményi értékhatárt, akkor immár nem szabálysértés, hanem bűncselekmény miatt kell felelnie.
A büntetőeljárásról szóló törvényt érintő változtatások közül a következőket érdemes kiemelni. Az utóbbi időben a kábítószer-kereskedelem és a terrorcselekmények finanszírozása tekintetében is egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy a cselekményeket a világháló felhasználásával, internetes úton hajtják végre. E jogellenes magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedésnek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendelését lehetővé tevő rendelkezést a javaslat kiegészíti az említett bűncselekményekkel. Tekintettel arra, hogy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajthatóságának kérdése rendszeres problémát okoz a bírói gyakorlatban, a törvényjavaslat egyértelműen törvényi szinten rendezi a büntetőeljárás során kiszabott rendbírság elévülési szabályait.
A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint az előzetes letartóztatást megalapozó iratokat a vádemelést megelőzően nemcsak a kényszerintézkedés elrendelésekor, hanem annak meghosszabbításakor is a terhelt és a védő rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi bírói döntést követően a kényszerintézkedés szempontjából jelentőséggel bíró, az újabb ügyészi indítványt megalapozó bármilyen irat keletkezett. E követelménynek való megfelelés érdekében módosítja a törvényjavaslat a Be. hatályos szabályait.
A törvényjavaslat az előbbieken túl további pontosításokat, illetve technikai jellegű módosításokat is eszközöl a büntetőeljárási törvényben.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben a reintegrációs őrizettel kapcsolatos több módosításra, kiegészítésre is sor kerül a törvényjavaslat alapján. A javaslat a reintegrációs őrizet során lefolytatandó büntetés-végrehajtási bírói eljárásokra az általánostól eltérő illetékességi szabályokat határoz meg. Ennek oka, hogy a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt a számára kijelölt lakásban tartózkodik, amelyet csak meghatározott célból hagyhat el, ezért az illetékességet a lakás elhelyezkedésére kell alapítani.
Rögzíti a javaslat, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizettel kapcsolatos magatartási szabályok ellenőrzésében is részt vesz. A törvényjavaslat értelmében a büntetés-végrehajtási pártfogó kezelheti a végrehajtásra kijelölendő lakás felmérése, a környezettanulmány elkészítése, valamint az ellenőrzés során a birtokába jutott személyes adatokat.
Jelenleg a büntetés-végrehajtási kódex a jogkövetkezmények tekintetében nem számol azzal a lehetőséggel, ha a reintegrációs őrizet elrendelését kizáró ok a kijelölt lakás tekintetében utóbb következne be. Tekintettel arra, hogy ezen ok bekövetkezése kívül eshet az elítélt magatartása által befolyásolható körülményeken, ezért lehetőséget biztosít a szabályozás arra, hogy a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként új lakás kijelölésére sor kerülhessen.
A módosítás egyértelművé teszi azt, hogy a büntetés-végrehajtási bíró abban az esetben, ha úgy dönt, hogy az elítéltet nem engedi feltételes szabadságra, ezzel egyidejűleg megszüntetni a reintegrációs őrizetet.
A törvényjavaslat a tájékoztatási irányelvnek való teljes megfelelés érdekében pontosan meghatározza a tájékoztatás tartalmát, illetve egyértelműen kijelöli a tájékoztatással érintettek körét.
Nem indokolt, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati eljárás során meghallgatás alapján döntsön a bírósági felülvizsgálati kérelem elkésettség, törvény által kizártság vagy nem jogosulttól származás miatti elutasításáról, hiszen ilyen esetekben önmagában a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható a hiányosság.
Az iratok alapján való eljárás lehetősége mellett a törvényjavaslat - a büntetés-végrehajtási bírók ügyterhére figyelemmel - annak is megteremti a jogszabályi hátterét, hogy ilyen ügyekben a bírósági titkárok is eljárhassanak.
A büntetés-végrehajtási kódex hatályos szabályozásából olyan értelmezés is levezethető, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívásokat a többszörös visszaesők, valamint az öt évig vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében soron kívül kell kibocsátani, de nem kell az elítélteket a szabadságvesztés soron kívüli időpontban történő megkezdésre felhívnia.
(13.00)
E félreértés megszüntetése érdekében a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a többszörös visszaesők, valamint az ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltése megkezdésének is minél előbb meg kell történnie.
Egyes bv-intézetek vallási részleget működtetnek, amelynek törvényi alapjait szükséges megteremteni. Ezzel egyidejűleg annak kimondása is indokolt, hogy a többi speciális részleghez hasonlóan a végrehajtási fokozattól függetlenül együttesen kerülhetnek az elítéltek elhelyezésre, továbbá a befogadási és fogvatartási bizottság feladatai között is meg kell jeleníteni az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A javaslat meghatározza a vallási részlegre helyezés feltételeit, illetve az ilyen elhelyezés megszüntetésének az esetköreit. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a rendőrség elfogatóparancs alapján elfogott elzárásra ítéltet, szabálysértési elzárással sújtott elkövetőt szándékozik az elzárás vagy szabálysértési elzárás letöltésére hivatali munkaidőn kívül bv-intézetbe előállítani vagy elővezetni, ez azonban meghiúsul, mert a bv-intézet a jelzett személyeket a jelenlegi szabályozás szerint hivatali időn kívül nem fogadhatja be. A törvényjavaslat orvosolja ezt a problémát.
Ugyancsak a gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján megállapítható, hogy olykor nehézséget okoz a kódex azon rendelkezése, amely szerint a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az előzetes letartóztatás végrehajtása vonatkozásában az ügyész gyakorolja a rendelkezési jogot. A tapasztalatok alapján egyes esetekben célszerű lenne e jogot a nyomozó hatóságra átruházni. A javaslat e lehetőséget is megteremti.
A törvényjavaslat az elítéltek tartáshoz való hozzájárulásával kapcsolatos változtatásokat hajt végre. Az oktatásban való részvétel iránti motivációt korlátozza annak előírása, hogy az ösztöndíjból a tartáshoz hozzá kell járulnia a fiatalkorúnak, éppen ezért a javaslat kimondja, hogy a fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik. A tartáshoz való hozzájárulás elszámolása esetén problémát okoz, hogy a fogva tartottak egy része nem 8 órában, hanem részmunkaidőben dolgozik, ezért a jogbiztonság érdekében az alapmunkadíjat és a tartási költséghez való hozzájárulás összegének csökkentését törvényi szinten kell rendezni.
A javaslat által előirányzott, technikai szempontú, illetve az egységes jogértelmezést segítő egyéb módosításokat terjedelmi korlátok miatt nem részletezném. E helyütt csak annyit kívánok megjegyezni, hogy e javítások a jogalkalmazók bevonásával, a gyakorlati igények maximális kielégítése céljából kerültek kidolgozásra.
Végül: a törvényjavaslat egyéb törvényeken is végrehajt kisebb korrekciókat. A jogszabályok koherenciájának biztosítása érdekében módosítja a javaslat a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A Btk. korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó rendelkezéseinek módosítása tette indokolttá a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsoló törvénymódosításokról szóló törvényben, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben szereplő hivatkozások pontosítását.
A szabálysértési jogsegélyről szóló törvény mellékleteinek módosítását részben a szabálysértésekről szóló törvény időközben bekövetkező változásai, részben pedig az az igény indokolta, hogy a szabálysértési jogsegély a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése szabálysértés tekintetében is alkalmazható legyen.
Tekintettel arra, hogy a javaslat megvalósítja az érték-egybefoglalás átfogó büntetőjogi szabályozását, szükségessé vált a szabálysértésekről szóló törvény egyes tényállásainak az érték-egybefoglalást elrendelő szabállyal való kiegészítése is.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A főbb módosítások rövid bemutatása alapján reményeim szerint az önök számára is láthatóvá vált, hogy a gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján megalkotott törvényjavaslat a jogalkalmazók munkáját hatékonyan képes segíteni. A javaslatban tervezett változtatások - szolgálják azok akár a belső joganyag koherenciáját, fejlődését vagy akár a nemzetközi jognak való megfelelést, esetleg a szigorítást - egytől egyig fontos szerepet játszanak abban, hogy a büntetőjogi rendszerünk eredményesebben, gyorsabban és egységesebben tudjon működni.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályok, különösen pedig a nagyobb terjedelmű kódexek előnyei és hátrányai, esetleges hiányosságai csak a hatálybalépés utáni gyakorlati tapasztalatok fényében vizsgálhatók, az igazságszolgáltatás részvevőinek észrevételeit a jogalkotónak mindig figyelemmel kell kísérnie.
Jelen törvényjavaslat számos rendelkezése ezen észrevételek megvitatásának és az érintettekkel történő közös munkának az eredménye. Emellett hasonlóan széles körű konzultációt követően kerültek be a javaslatba az új jogintézményekkel, így elsősorban a reintegrációs őrizettel összefüggő rendelkezések, továbbá a nemzetközi kötelezettségeink teljesítését szolgáló szabályok is.
A nyitóbeszédem elején kiemelt törekvések a jogrendszer gördülékenyebb működését szolgálják, e célok pedig csak a törvényjavaslat elfogadása útján érhetők el. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
