DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Mélyen a hatása alatt állok Szilágyi képviselő úr utolsó felszólalásának, ezért azzal kezdem, hogy ha a Jobbik a korrupció ellen akar harcolni, és úgy gondolja, hogy véget kell vetni a következmények nélküli országnak, akkor mondassa le Kovács Béla európai parlamenti képviselőjüket, aki nem egyenesen korrupció vádjába keveredett, hanem a haza elárulásának vádjával gyanúsítja őt (Dr. Lukács László György: Az ártatlanság vélelme?) Magyarország ügyészsége. Látom, megvédik azt a képviselőjüket, látom, megvédik, és itt ebben az Országgyűlésben is büszkén kiállnak a mellett az ember mellett, akiről a magyar vádhatóság azt állítja - meglehetősen kitartóan és immáron az Európai Parlament közvéleménye előtt -, hogy elárulta többek között az Európai Uniót. Ez persze lehet, hogy az önök számára nem lenne bűn, azonban nem utolsó szempont az, hogy milyen motivációból tette ezt. Hátha esetleg a motivációt így mutathatnám be (Ujjai összeérintésével a pénzre utal.), hogy mivel motiválhatják az ilyen képviselőket.
Nos, tisztelt Ház, mielőtt komolyan vennénk a Jobbik harcát a bűnözés és a korrupció ellen, előtte azért mégiscsak azt szeretném önöknek javasolni, hogy az előterjesztésre térjünk vissza, hiszen nagyon sok minden elhangzott, aminek vajmi kevés köze volt az előterjesztéshez. (Szilágyi György: Ennyi volt a visszavágás?) Természetesen köszönöm mindazoknak, akik az előterjesztést támogatásukról biztosították, hiszen ez a javaslat, ahogyan elmondtam, számos ponton a jogalkalmazók észrevételeit tartalmazza. A jogalkalmazók kérték, hogy javítsák a jogalkotók ezeket a jogszabályokat.
A büntetés-végrehajtással kapcsolatban azt kell hogy mondjam, hogy számos félinformáció hangzott el. Többek között szó volt itt arról, hogy a vallási részlegek hogyan működnének. Nos, természetesen bármely vallási közösség kezdeményezheti ilyen vallási részleg létrehozását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával megállapodva működtethet ilyen vallási részleget. Eddig is volt már ilyen megállapodás, de ennek törvényi alapja, jogi szabályozása hiányzott, és jelenleg is a fokozattól függetlenül történik a drogprevenciós, gyógyító terápiás, pszichoszociális részlegen az elhelyezés. Tehát nem kér mást a kormány ebben a törvényjavaslatban, mint hogy a hasonló terápiás részlegek mellé most már a vallási részlegek is bekerülhessenek a törvénybe.
Ami az egyeztetésekkel kapcsolatos kérdést illeti, az egyeztetések megtörténtek a legfőbb ügyésszel, a Legfőbb Ügyészséggel, az Országos Bírósági Hivatallal. A Rendvédelmi Karral valóban nem történt egyeztetés, legalábbis a Belügyminisztériumtól nem kaptunk ilyen tájékoztatást, azonban a mi megállapításunk szerint ez nem jogállási törvény, hanem a büntető jogszabályok olyan pontokon módosulnak, amelyeket a Rendvédelmi Karnak ugyanúgy, mint mondjuk, az állampolgároknak végre kell hajtaniuk. Tehát, mondjuk, a büntető törvénykönyv módosítását is vagy a büntetés-végrehajtási törvényeknek a módosítását is a büntetés-végrehajtással kell elsősorban egyeztetni.
Ebben az esetben azért is furcsa lenne, mert maga a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága javasolta a legtöbb módosítást, tehát tulajdonképpen a Rendvédelmi Karnak a büntetés-végrehajtási véleménye a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától megérkezett. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint nem a rendvédelmi szolgálatban állók jogállását érinti ez a törvényjavaslat, ezért nem volt szükség a Rendvédelmi Karral egyeztetni. Ez a mi álláspontunk.
Természetesen ezt lehet vitatni, azonban magukkal az érintettekkel, tehát a rendvédelmi szervezeteket irányító büntetés-végrehaj-tással vagy a Belügyminisztériummal természetesen folyamatos egyeztetés történt a javaslat során.
Nem szeretném itt hosszasan a halmazati büntetéssel kapcsolatos problémákat felsorolni. Volt egy alkotmánybírósági határozat is a halmazati büntetés szabályozásában az úgynevezett három csapással összefüggésben, ezért szükséges az, hogy most megteremtsük az összhangot az összes halmazati szabályra vonatkozóan.
Volt egy felvetés, amely a büntetés-végrehajtás során lévő munkavégzésre vonatkozott, illetve azzal kapcsolatos fizetett szabadságra. Ez egyrészt nemzetközi előírás, hogy természetesen a büntetés-végrehajtás keretein belül is a munkajog, a munkavégzés alapvető szabályai érvényesüljenek, másrészt pedig az, hogy szabadságra megy valaki a munkavégzés közben, az nem azt jelenti, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből távozik szabadságra, csak azt, hogy nem dolgozik. Tehát ezt így kell értelmezni. Egy kicsit félrevezető volt az az állítás, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből távozik szabadságra. Természetesen vannak olyan lehetőségek, amelyek kifejezetten jutalomként vagy a reszocializációs célokat szolgálva a kimaradás vagy egy rövid tartamú eltávozás lehetőségét biztosítják az elítéltek számára. Ez egyébként valóban része annak a reintegrációs programnak, amit ilyenkor egy elítélt esetén folytatnak.
Azt nem egészen értem, hogy ha a Jobbik felszólalója azt mondta, hogy egyébként egyetértenek a reintegrációs őrizettel - ami hat hónapig a szabadságvesztés helyett a házi őrizethez hasonló körülmények között zajlik -, akkor a rövid távú eltávozással mi a problémájuk.
(14.30)
Hogyha egyetértenek azzal, hogy vannak olyan szempontok, ami alapján akár hat hónapra is házi őrizetbe távozhat valaki, akkor természetesen hétvégi vagy egy rövid távú eltávozásra is lehetőséget kell biztosítani. Ezekkel az eszközökkel tudják a nevelők a büntetés-végrehajtásban fegyelmezni és motiválni az elítélteket. Ezek nagyon fontos eszközök.
Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindazoknak a felszólalóknak a felszólalását, akik a javaslathoz támogatólag viszonyultak. Köszönöm az egyéb észrevételeket is, és örülök annak, hogy elbeszélgethettünk a korrupcióról. Bár ez nem volt tárgya a törvényjavaslatnak, mégis köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
