DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslattal kapcsolatosan el kell mondjam először is, amit egyébként Bárándy Gergely képviselőtársam már - megelőzve engem - elmondott, hogy a szakmai egyeztetéseket hiányoljuk, hiányoljuk, mert hozzánk, ellenzéki képviselőkhöz viszont eljutottak azok a hírek, és így, gondolom, a kormány is tudott ezekről, hogy illett volna nemcsak hogy a szakszervezetekkel egyeztetni - de azt már megszoktuk, hogy a szakszervezetekkel kimarad az egyeztetés -, de az önök által létrehozott Magyar Rendvédelmi Karral sem történt meg az egyeztetés, hogyha információim nem csalnak. Illene, és ezekben a témákban is jó lett volna őket legalább meginvitálni, és a véleményüket kikérni; hogy aztán mennyire hallgatják meg ezeket a véleményeket, az más. És tudom, hogy sokszor technikai módosításról van szó, de higgyék el, és az államtitkár úr ezt a kormány felé is továbbmondhatja, vagy kérem, hogy adja is át az információt vagy az üzenetet, hogy nemcsak arról van szó egy ilyen egyeztetés során, hogy mibe lehet belekötni, vagy esetleg mit tudnak módosítani - persze az is jó, hogyha megfogadják azokat a jobbító szándékú megjegyzéseket -, hanem partnernek tekintik a szakszervezeteket vagy akár az önök által létrehozott Magyar Rendvédelmi Kart. Ezt csak egy felvezetőnek szerettem volna elmondani, és mindaddig el fogjuk ezt mondani, amíg ennek hiányosságát érezzük.
Én a törvényjavaslatról beszélnék, mert ki lehetne térni nagyon sok területre, amelyet ez érint, de legtöbb esetben technikai módosításokat látunk. Én el fogom mondani, hogy mi az, ami jó benne, és mi az, amit kritikával illetünk.
(13.40)
A 4. pontban, amikor bizonyos indítványoknak elektronikus úton való előterjesztését teremtik meg a védők számára, ez egy jó irány, és tovább kell bővíteni az elektronikus úton történő beadványozási és indítványtételi jogot, ezzel nemcsak környezetvédelmi szempontokat tudunk előtérbe helyezni, hanem egy hatékonyabb és sok esetben gyorsabb elbírálásban is lehet része az indítványozónak. Tehát itt az irány mindenképpen jó, és a jövőben is követendő lehet.
Az 5. pontnál az elektronikus adat ideiglenes elérhetetlenné, hozzáférhetetlenné tétele bővül ki, egyrészről amit maximálisan támogatunk mi is, a kábítószer elleni bűncselekmények esetkörével. Tehát hogyha egy honlapon, mondjuk, egy külföldi honlapon kábítószert vagy olyan anyagot árulnak, ami esetleg kábító hatású anyagnak minősül, akkor amíg az eljárás lezajlik, addig is lehessen ideiglenesen hozzáférhetetlenné tenni. Ez abszolút érthető, és a terrorizmus finanszírozása kapcsán is bekerül a törvénybe, tehát itt is működhet az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel. Bár én nem látom azokat az esetköröket, hogy ez Magyarországon túl gyakran megtörténne, de önmagában annak, hogy ezt beemelik a törvénybe, nem mondom azt, hogy ne kerüljön be, de gyakorlati haszna egyelőre még kevés van.
A felfüggesztett szabadságvesztés esetében az utólagos bírósági mentesítés is egy megfelelő és a bíróság számára egy pluszjogosítványt adó lehetőség. Ezekkel nem is lenne gond. Van egy másik passzus, és itt már átugrottam a javaslat 9. pontjára, amely tulajdonképpen egyrészt a rendfokozatokról szól, a fegyveres szervek rendfokozatairól, és csak beépíti a már meglévő szabályokat a büntetőeljárás szabályai közé. Hozzáteszem - és itt nem szeretnék hosszú vitát folytatni, hogy jó-e az irány -, arról van szó, hogy az új szabályok alapján a jövőben a besoroláshoz és a fizetési osztályhoz fognak a rendfokozatok igazodni. Ennek lehet előnye is, de a hátránya mindenképpen az, hogy ha valakit mondjuk, más beosztásba helyeznek, akkor az a rendfokozatban is visszább kerül. Ez nem biztos, hogy feltétlenül az életpályát segíti elő. De itt azért nem nyitnám meg a vitát, mert ez itt csak egy átültetés a büntetőeljárási szabályokhoz, de természetesen azért ezekben a témákban is jó lett volna kikérni a Rendvédelmi Kar véleményét, és ezt ebben az esetben is megismerhettük volna.
A 19. pontnál, ami viszont már egy érdemi javaslat, ahogy egyébként Vejkey képviselőtársam is elmondta, egy jogi bizonytalanságot igyekeznek tisztázni, szerintem nem jó irányba. Ugyanis az erőszakos, többszörös visszaesővel szemben az önök javaslata alapján akkor lehet majd életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni, hogyha csak az erőszakos többszörös visszaesői minőség miatt megnövelt tétel lépi át a 20 évet, és hogyha esetleg halmazatban más bűncselekményeket is elbírálnak, akkor ez nem kerül beszámításra, mármint hogy az életfogytiglani kötelező kiszabadandó szabadságvesztésnél a halmazati tételek miatti emelést nem fogják számításba venni.
Ez nem feltétlenül jó, hiszen enyhébb szabályokat eredményez. Eddig azért a bírósági gyakorlat mindkettőt figyelembe vette, tehát hogyha valaki egy erőszakos többszörös visszaeső volt, és még halmazatban több bűncselekményt elkövetett, akkor a végső tétel kiszámolása után állapították meg, hogy az ér-e egy életfogytiglant vagy nem, hogy pestiesen fejezzem ki magam. Most ezek után már a halmazatot kiveszik ebből, és ez pont egyébként olyan bűnözők esetében, akik már elég sok mindent elkövettek, hogyha erőszakos, többszörös visszaesőnek minősülnek, enyhébb büntetéseket eredményezhet. Tehát itt a joggyakorlat bizonytalanságait nem jó irányba dönti el véleményünk szerint a jogalkotó.
Nem vagyunk ellene önmagában a reintegrációs őrizetnek, hogyha ez megfelelően ellenőrizve van, egy olcsóbb végrehajtási módot tesz lehetővé, és tudom, hogy nem most vezetjük be, tehát itt is ez a szabályoknak a kiigazítása, illetve pontosabban, bizonyos esetekben fogolyszökésként minősítése. Ezzel abszolút egyet tudunk érteni, hogy aki viszont ezeket a szabályokat megszegi, az fogolyszökést követ el. Az LMP nyilván ezzel nem fog egyetérteni, Schiffer András felszisszenéséből hallhatóan ezt meg tudom előlegezni, de úgy gondoljuk, hogy a szabályokat mindenkinek be kell tartani, és hogyha egy enyhébb fokozatba kerül a reintegrációs őrizetben valaki, akkor viszont szigorúbban meg is kell felelni ezeknek, és szankcionálnunk kell, hogyha megszegi ezeket a szabályokat.
Azt is üdvözölni tudjuk, hogy új elkövetési magatartás, hogyha valaki olyan korrupciós bűncselekményt követ el, hogy egy magát hivatalos személynek kiadó személyt korrumpál, illetve a részére, rá tekintettel másnak jogtalan előnyt kér vagy ígér. Ez valóban egy hiányosság volt, hogy ez ebben a formában nem volt büntetendő.
Hozzáteszem - és erről Szilágyi György képviselőtársam fog részletesebben beszélni -, hogy a korrupciós bűncselekményeknek még így is nagyon nagy a látenciája, és Magyarországon nem a szabályok hiánya a probléma, hanem főleg a politikával összefonódott korrupciós bűncselekményeket egészen egyszerűen nagyon nehéz tetten érni, vagy hogyha tetten érjük, akkor a politika legfelsőbb szintjeihez az igazságszolgáltatás nem jut el.
Gondoljunk csak arra, hogy itt voltak vagyonnyilatkozatok, vagyonbevallások, megnövekedett lakásterületek, és hogyha kiszámoltuk, hogy az adott képviselőknek az elmúlt 15 évben a legális jövedelme nem tette ki csak a lakásának értékét, és ez sem a NAV-ot, sem az ügyészséget nem zavarta, akkor elég rossz irányba haladunk, mert teljesen nyilvánvaló… Ja, és mondjuk, a hasonló képviselőtársainknak, főleg kormánypárti képviselőtársainknak, korábban nyilván ezt az MSZP-ről el lehetetett mondani, csak most már tőlük a tőke egy kicsit elpártolt, tehát nehezebb feltőkésíteni magukat, mindig a kormányzó pártokhoz pártolnak a korrupt gazdasági körök; nos, tehát bizonyos képviselőtársainknak egyébként a belvárosban tapasztalható költéseit, mivel Budapest nem egy olyan nagy város, hogy ezeket ne lehessen különböző ismeretségek alapján, ismerős ismerőse, hallomásból tudni, hogy kik azok, akik naponta milliós szinten költenek életvitelük során is, ezt meg tudná a NAV vagy az ügyészség gátolni, de nem teszi. Olyan egyértelmű esetekben is, amikor köszönő viszonyban sincs, akár még a hivatalosan valakinek a nevén lévő vagyon a legális jövedelmével, eljárásokra nem kerül sor, de ebbe majd Szilágyi képviselőtársam részletesen bele fog menni, ahogy mondtam.
A szabálysértési érték-egybefoglalással nagyon egyet tudunk érteni, államtitkár úr. Ez eddig is egy nagy hiányosság volt. Itt arról van szó, hogy ha valaki a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó módon, mondjuk, tulajdon elleni bűncselekményeket követ el, vagy akár a szerzői jogokat is idesorolhatjuk, tehát kisebb, de gyakori módon ezeket megszegi, az iparjogvédelmi, rossz minőségű termék, nagyon fontos, ez is bekerül ebbe a körbe; tehát hogyha ezeket többször, ugyanazon személy, egy éven belül elköveti, akkor együttesen kell elbírálni, és hogyha az 50 ezer forintos értékhatárt, ami már így is nagyon magasan lett meghúzva, átlépi, akkor bűncselekményként kell az ő cselekményét elbírálni.
Itt egyébként sokszor kritizáltuk azt, hogy az 50 ezer forint magas. Itt persze lehet statisztikákat javítani, illetőleg akkor ezt is el kell mondanom itt, az Országgyűlés előtt, hogy sok esetben - és ez gyakorlat, higgye el, államtitkár úr, a rendőrségnél, ügyészségnél - pont 49 ezer forintban állapítják meg azt az értékhatárt, ami a sértetteket ért. Mondjuk, ha egy mobiltelefont ellopnak valakitől, akkor legyen az egy drágább mobiltelefon, aminek mondjuk, az új értéke nyilvánvalóan, mondjuk, a 100 ezer forintot meghaladja, és mondjuk, két hete volt nála, az 49 900 forintnál akkor sem lesz több a rendőrség szerint, akármi történik. Ugyanez igaz mondjuk, egy biciklire is, ami mondjuk, sokszor többet ér. Tehát ez sajnos egy rossz gyakorlat, és a statisztikáknak a kozmetikázása, de ennek örülünk, hogy az egybefoglalás legalább itt szóba került.
Aztán a 37. pontnál, hogyha már meg van nyitva az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a megfelelő pontja a Btk.-nak, akkor módosító javaslatot fogunk benyújtani, hogy ne csak 20 éves kortól lehessen kiszabni, hanem 18 éves kor fölött is. Nem tartjuk ezt indokoltnak… (Dr. Schiffer András: Nem csak a 20 éveseké a világ!) Nem csak a 20 éveseké a világ, ahogy Schiffer képviselőtársam mellettem itt nagyon helyesen megjegyezte, de hogy komolyra fordítsam a szót, most a kaposvári trafikrablásnál, gyilkosságnál is azt lehetett látni, hogy ott sem kaphat semmilyen esetben életfogytiglant az elkövető. Ha jól tudom, ő is 20 évnél fiatalabb, nem töltötte be, én nem tartom már indokoltnak a mai körülmények között, és amiatt, hogy milyen súlyú, milyen komoly bűncselekményeket követnek el akár a 18. életévüket betöltött, de a 20. életévet még be nem töltött elkövetők.
(13.50)
A következő pontban, a 48. pontban a többszörös visszaesők és az öt évnél nagyobb tétellel büntetett elkövetők esetében megpróbálják meggyorsítani azt, hogy legkorábban megkezdjék a börtönbüntetésüket. Ez sok esetben valóban probléma, és elég liberális a szabályozás, sokszor akiknek börtönben kellene lenniük, azok nincsenek ott. Ezt tehát üdvözölni tudjuk, de nem biztos, hogy elégséges, hogy a legkorábbi megkezdésre szólítják fel őket. De lehet, hogy ebben nem csak ezzel a módosítással van teendőnk.
Végül az 59. és 60. pont elég érdekesen szól. Az 59. pont esetében a fiatalkorú elkövetőknél, fogvatartottaknál úgy gondolják, hogy nem elég motiváló erő az ösztöndíj, ha abból a tartási kötelezettséget is levonják. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem feltétlenül jó irányba hat. Ha valaki fogvatartott, és bármilyen juttatásban részesül, abból igenis vonják le az ő tartási költségeit. Ahogy a munkából levonják, úgy az ösztöndíjból is le kell vonni. Még marad azért abból, és az egy elég motiváló erő, hogy legalább valamit tanulhat, és adott esetben nem kell dolgozni. Ezt nem tartjuk jónak egy intézményben. Igaz, hogy fiatalkorúakról beszélnünk, de a költségekhez nekik is hozzá kell járulniuk.
A 60. pont meg szerintem egészen elképesztő. Ez azt próbálja orvosolni, hogy akik börtönben vannak, dolgoznak, de szabadságra engedik őket - szerintem ez már eleve egy kicsit abszurd, a bv-törvény vitájában is kritizáltuk, hogy itt van szabadság, eltáv, meg mindenféle történet. Az LMP-vel ebben nyilván nem értünk egyet, de szerintünk az elkövetőnek alapvetően a börtönben van a helye, bizonyos kivételektől eltekintve. De hogy ez volt a legfontosabb problémájuk, tehát hogy nem elég az, hogy szabadságra engedjük az elkövetőt, de még fizetett szabadság is járjon neki, ha dolgozik - hát, ez egészen elképesztő és abszurd! Persze meg lehet magyarázni, de a társadalomnak szerintem elég nehéz azt mondani, államtitkár úr, hogy nemcsak hogy szabadságra engedjük az elkövetőt a börtönből - az embereknek már itt is kettéáll a szemük, higgye el, ha egy lakossági fórumon elmondjuk, hogy szabadság van a börtönmunka után, ami általában nem tud akkora hasznot termelni, az eltartási költségeket közel se tudja kitermelni -, de ezután még szabadságra engedjük, sőt még fizetünk is neki, ami az egy munkanapra járó munkadíja a szabadságon töltött napok összegével. Nagyon örülök neki, hogy ilyen fontos teendőik vannak, de én ezt egy rossz iránynak tartom.
Zárszóként: a javaslatban vannak nagyon támogatható javaslatok, vannak olyanok, amelyek kevésbé. Módosító javaslatokat be fogunk terjeszteni, és ehhez képest fogjuk eldönteni, hogy végül is támogatni tudjuk-e majd a zárószavazásnál. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
