DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzés átalakítása időszerű és szükséges volt, ami jelenti a 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a szakképzési törvényt és a 2013. évi LXXVII. törvényt, amely a felnőttképzésről szól. A szakképzés megújítása jelenti a tartalmi képzés megváltoztatását egy jobb irányba - ez a gyakorlatorientált képzés -, és azt is, hogy a szakképzés specialitására is oda lehet jobban figyelni, így például a hiányszakmák képzésére is nagyobb tér, nagyobb lehetőség nyílik.
Az irányítás megújítása is szerepel a törvénymódosításban. Egy rugalmas, hatékony, a szakképző centrumok létrehozásával egy olyan irányítási rendszer alakul ki, amely területi alapon az iskolákkal, tagintézményekkel együtt egy szimbiózist alkot. Rendkívül erős a törvényjavaslat és a módosítók második esélyt biztosító jellege, a szakképzettséghez juttatás erélyes támogatása. Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, mindannyiunk számára fontos, hogy minél több szakképzett munkaerő legyen Magyarországon, hiszen hogyha a szakképzettséget javítani tudjuk, akkor az munkahelyet jelent, nemcsak egyszerű szakmunkás-bizonyítványt, hanem használható tudást, munkahelyet jelent, és annak a családnak, annak a személynek biztos megélhetést.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a módosító javaslatokra a háttérpontok alapján néhány olyan fénytörést vagy néhány olyan pontot mondjak el, amelyek a lényegét jelentik ennek a módosító javaslatnak.
Az egyik ilyen a szakképzési Híd-program, erről egy kicsit részletesebben kell szólni, hiszen a program számos újdonságot tartalmaz a korábbi, az eredeti változathoz képest is. Általánosan kétéves lesz, minden eredményesen tanuló fiatalnak alapfokú végzettséget biztosít és részszakképesítést ad, ez második esélyként hozzásegítheti a fiatalokat magasabb igényű, keresettebb szakmák elsajátításához. Újdonság, hogy keresztfélévesen is indítható, így csökkenthető lesz a végzettség, képzettség nélkül csellengő fiatalok száma.
Újdonság a programban a nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső határának felemelése 25. életévre - ez 21, korábban 23 volt -, mert így, hogy felemeltük, vagy maga a törvény felemeli 25. életévre a képzésben, azzal egyidejűleg a szakképzési Híd-programba nemcsak az léphet be, aki 15-16 éves korára nem fejezte be az általános iskola 7. osztályát sem, hanem minden, a középfokú oktatást végzettség, képzettség nélkül elhagyó fiatal is. Igen, hiszen hogyha 23 évesen, mondjuk, a fiatal belátja, vagy van ráutaló magatartás, hogy alapfokú, középfokú végzettség és szakma nélkül nem boldogulhat, még visszatérhet a szakképzési Híd-programba, hogy tanulási képessége és munkára való alkalmasságának fejlesztése mellett végzettséget s legalább részszakképesítést szerezzen.
A szakképzési Híd-program kétéves, s azt jelenti, hogy a követelmények tekintetében egy egység, ami kellő rugalmasságot biztosít a fiatalnak a hiányok pótlásához, a felzárkózáshoz.
(20.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak egy olyan fontos újdonságról, a szakképzési Híd-program újdonságáról, hogy a fiatalokat ösztöndíjjal motiválja a programban való részvételre, a követelmények teljesítésére. E követelmények közül az egyik legfontosabb, hogy folyamatosan részt vegyenek a személyiségfejlesztést jelentő vagy célzó programban, mert csak akkor érhetnek el eredményt. A javaslat biztosítja az ezekkel a fiatalokkal foglalkozó pedagógusok munkájának pótlékkal való elismerését.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kimondja - és szerintem ez nagy vívmány, nagy eredmény - a második szakképzés ingyenességét. Mint emlékezetes, ezt a szocialista kormányzás idején törölték el. A második esély szempontjából ez nagyon fontos azok számára, akik olyan szakképzettséggel rendelkeznek, amely nem bizonyul piacképesnek. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy ez az ingyenesség hány tanévre vonatkozik.
Szerintem, tisztelt Ház, a módosító javaslat 47. háttérpontja szintén fontos felhatalmazó rendelkezést emel be a kormány számára rendeletalkotás címén, a tanulói ösztöndíjra és pedagóguspótlékra vonatkozóan. Ugyancsak módosítás emeli be az oktatásért és felzárkóztatásért felelős miniszter egyetértési jogát a szakképzési Híd-program egyes szabályozási területein. Ez lehetővé teszi, hogy a szakképzési szempontok mellett pedagógiai, szociális szempontok is érvényre jussanak.
Több pont, a 27., 31., 50. háttérpont fontos változás a törvényjavaslathoz képest, hogy a szakmai, elméleti, gyakorlati tárgyak oktatására olyan felsőfokú végzettségű is foglalkoztatható, aki nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, ha ilyen végzettségűvel az állás nem tölthető be. Ennek mi a lényege? Enyhít a szakoktatóhiányon. A módosítás lehetővé teszi a felnőttoktatásban is tanulószerződés kötését, és szabályozza ennek mértékét.
Beszélhetnék még a pályakövetési rendszer új szabályáról, a fiatalok iskolai szakmaválasztási döntéseinek megalapozásáról, ami a későbbi sikeresség záloga lehet, de nem teszem, hanem röviden összegezve az összegző módosítókat: a törvényjavaslat a módosítókkal együtt megújítja a szakképzés tartalmi képzését, gyakorlatorientált képzést valósít meg; a kamarán keresztül bekapcsolódnak a piaci szereplők ebbe a képzésbe, idézőjelben; átalakítja - véleményem szerint, jó irányba - az irányítási struktúrát; területi alapon szakképző centrumokat hoz létre, és idetartoznak a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák; ingyenesen biztosítja a második szakképzést, csökkentve ezáltal a hiányszakmák számát; erősíti a duális képzést; és a szakképzési Híd-program pedig véleményünk szerint elősegíti a felzárkóztatást és csökkenti a lemorzsolódást.
Szerintem jó az irány, a törvényjavaslatot támogatjuk ilyen módon elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
