DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban két olyan kérdést érintenék, amit képviselőtársaim is érintettek a felszólalásukban. Az egyik az irányítási struktúra átalakítása, egy új bevezetése, illetve a Híd-programok és a „második esély” vonatkozásában fejteném ki gondolataimat, észrevételeimet.
Az irányítási struktúra vonatkozásában, illetve az egész fenntartás kérdésének a vonatkozásában érdemes beszélni magáról a KLIK-ről. Most nem azokról a dolgokról szeretnék beszélni, amelyek önök előtt is köztudottak, hanem talán az egyik legfontosabb eleméről a KLIK-nek és az egész állami fenntartásba vételnek, ez pedig a különbségek kiegyenlítésének az igénye.
Amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejött, illetve állami fenntartásba kerültek az iskolák, akkor ennek egyik legfőbb legitimációs indoka volt, hogy csökkenjen a különbség az iskolák között, ami elsősorban az önkormányzatok finanszírozási lehetőségeiből adódik. Ezért kerültek állami fenntartásba, állami finanszírozásba az iskolák.
Ugyanakkor továbbra is látjuk azt, hogy az önkormányzatok továbbra is részt vállalnak az iskolák életében, akár finanszírozási segítséggel, és olyan lehetőségeket teremtenek az adott településre járó gyerekek számára, amit továbbra sem tudnak a szegényebb önkormányzatok biztosítani. Ilyen értelemben nem sikerült az, hogy felzárkózzanak a szegényebb településen lévő iskolák.
Nagyon fontos erről beszélni, hiszen a szakképzés esetében is egy hasonló struktúra fog kialakulni, szakképzési centrumoknak fogják most már nevezni az ottani tankerületeket, de az elvi alapállás és a logika ugyanaz. Az OFI által rendezett konferencián is elhangzott április végén, hogy a KLIK-ben valóban nem sikerült csökkenteni a különbségeket, hiszen most már egyrészt az önkormányzatok közötti különbség továbbra is fennmaradt és megmaradt az oktatás életében - ami egyébként, zárójelben mondom, ne értsék félre, nincs kifogásom az ellen, hogy egy önkormányzat segíti az oktatási intézményeibe járó gyerekeket, pedagógusokat, ez a dolga, és szerintem e mellé a segítség mellé jogosítványokat is kellett volna hagyni az önkormányzatok mellett, csak látni kell azt, hogy ez a rendszer ilyen módon nem alkalmas arra, hogy a finanszírozásból eredő különbségeket csökkentse.
Azért sem alkalmas önmagában a KLIK vagy az állami fenntartásba vétel arra, hogy csökkentse a különbségeket, mert csak egyetlen, igaz, hogy nagyon fontos szeletére, a finanszírozási szeletére ad megoldást vagy kínál egyfajta megoldást az oktatásnak, de attól még, hogy állami fenntartásba került egy Szabolcs megyei faluban az iskola, vagy egy budai kerületben, attól még nem lettek egyformák azok az iskolák, nem lettek egyformák azok a családok, ahonnan érkeznek a gyerekek az oktatási intézményekbe. Fontos tehát kimondani, hogy a különbségek, amelyek rendkívüli mértékben jelen vannak a szakképzésben is és a szakiskolák életében is, nem várható, hogy csökkenni fognak attól, hogy az NGM fenntartásába kerülnek ezek az intézmények.
Ráadásul a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy megyénként három szakképzési centrum létrehozására van lehetőség, illetve Budapesten tíz, és ez több megyében bizony további centralizációt fog eredményezni. Ezt is leszűrhették volna a KLIK eddigi működéséből tanulságként, hogy a centralizáció rossz irányba hat. És ezt ott már orvosolják is azzal, hogy a megyei, járási szintet erősítik meg, illetve kincstári kártyát adnak az intézményeknek.
Fontos lenne ugyanezt belátni a szakképzésben is, ahol ráadásul az általános iskolákhoz képest sokkal szerteágazóbb a képzési profilja az iskoláknak, tehát még differenciáltabban kellene kezelni a szakképző iskolákat, szakiskolákat, erre azonban ennek a struktúrának a kialakításával sajnos nem kerül sor.
Már most jutottak el hozzám olyan információk, hogy ezeket a szakképzési centrumokat, illetve ezek vezető tisztségeit, azt hallani néhány esetben, hogy volt fideszes politikusok nézték ki maguknak. Reméljük, hogy nem fog erre sor kerülni, és szakmai alapon fogják meghozni a döntéseket, de azért számos területen találkoztunk már régi jó ismerősökkel, tehát nem lepődnénk meg, ha itt is megjelennének levitézlett politikusok.
A „második esély” az, amiről szintén beszélni kell a szakképzés vonatkozásában leginkább. Ez az a képzési forma a szakképzés, a középiskolák vonatkozásában, ahol a legtöbb a hátrányos helyzetű gyerek, illetve az olyan gyerek, aki olyan családi háttérből érkezik, ahol a tanulást nem kezelik megfelelő értékként.
A Híd-programra vonatkozóan kell nyilvánvalóan elsődlegesen itt az észrevételeinket megtenni, hiszen amikor bevezették a Híd-programokat, akkor Hoffmann Rózsa akkori államtitkár asszony azt mondta, hogy ez a szakképzésbe vezető út lesz, és ez az, ami a lemorzsolódást mérsékelni, csökkenteni fogja, meg fogja állítani a szakképzés vonatkozásában.
A Híd-programok működésével kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordultam a KLIK vezetőjéhez, elnökéhez, Hanesz úrhoz, és rendkívül lesújtó adatokról tájékoztatott. Magában a Híd-programban nagyobb arányú ugyanis a lemorzsolódás, mint magában a szakképzésben, tehát a szakképzésbe vezető út, úgy látszik, hogy rögösebb a diákoknak, és erre nem az fog megoldást nyújtani, hogy most majd lesz keresztféléves képzés is - lehet, hogy ez mérsékelni fogja valamilyen mértékben -, vagy hogy 23 évesen is majd visszaülhetnek az iskolapadba, akár a Híd-programban a gyerekek, vagy hát akkor már nem gyerekek, de hogy 16 éves tankötelezettség esetén 23 évesen fog valakinek eszébe jutni, hogy mégis tanulni szeretne, ez kevéssé életszerű példa.
Ráadásul nem is ez a tömeges. Tehát azokra a gyerekekre kellene fókuszálni, akik tömegesen lemaradnak az iskolában, tömegesen kiesnek a Híd-programból, szakképzésből. Ők nem azok, akik egyébként majd 23 évesen rádöbbennek, hogy keresztféléves képzésben szeretnék elvégezni a Híd-programot, és azért nem tudták csak, amiért nem volt keresztfélévben erre lehetőségük.
Tehát úgy gondolom, hogy ez a módosító javaslat, ami a Híd-programot egyébként teljesen újraírja, továbbra is kerülgeti a forró kását, nem az érdemi, tömeges problémákra ad megoldást, és továbbra is ugyanolyan kevéssé hatékony lesz, mint az elődei voltak. Éppen ezért ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
(20.40)
