ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mobilizációs fejlődésnek már korán megmutatkoztak nem csupán az előnyei, hanem az árnyoldalai is. A gépjárművek rohamos elterjedése következtében folyamatosan nőtt a közúti balesetek és velük együtt a személyi sérülések és tragédiák száma.
Hazánk tranzitország, a legtöbb baleset a nyári hónapokban történik, ilyenkor jelentősen megnő a Magyarországon áthaladó forgalom, ezért minden, a közlekedésbiztonságot pozitívan érintő javaslat üdvözlésre lel a Jobbik frakciója részéről. A Jobbik a közutakon is biztonságot akar, ott is a rend pártja vagyunk. Noha mindez természetesen nem jelenti azt, hogy elfogadnánk a puszta pénzbehajtást, a sokszor valóban nevetséges, a rendőrség részéről a valódi bűnüldözés helyett folytatott pótcselekvéseket, a küllőprizma hiánya miatt egyből kirótt aránytalan büntetéseket, az állampolgárok kvóta szerinti vegzálását.
Viszont a kérdés súlyát jól jelzi, hogy a világon 2020-ra a közlekedési balesetek évente 1 millió 900 ezer életet követelnek majd, jelentősen túllépve a jelenlegi 1 millió 300 ezres éves halálozási számot. A közlekedési baleseti áldozatok fele gyalogos, kerékpáros és motoros, azaz védtelen közlekedő. A WHO, Egészségügyi Világszervezet szerint a 15-29 éves korosztály körében az első számú halálozási ok már nem egy vírusos vagy halálos betegség, hanem a megelőzhető és elkerülhető halálos közlekedési baleset. Magyarországon a statisztika alapján 12 óránként hal meg valaki így; évente egy átlagos somogyi falu lakossága, de volt olyan fekete év is, 2002, amikor 1400-an vesztették életüket a közutakon.
Hazánkban évi átlagban a gyalogosok és utasok összesen 8 százalékos arányban okozói a baleseteknek, a balesetek 92 százaléka a járművezetők hibájából történt. A KSH által közzétett végleges baleseti statisztikai adatok alapján Magyarországon 2014-ben összesen 15 847 személyi sérüléses közúti baleset történt, 1 százalékkal több, mint 2013-ban. A halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt évben 6,1 százalékkal növekedett, 540-ről 573-ra. A súlyos és könnyű sérüléses közlekedési baleseteknél 0,6, illetve 0,9 százalékos növekedés történt. Az összes személyi sérüléssel járó közúti baleset kétharmadát a könnyű sérüléses balesetek képezték. A súlyos sérüléses baleseteknek az összes baleseten belüli aránya megközelíti a 30 százalékot, a halálos kimenetelű balesetek részaránya tavaly 3,6 százalék volt. A KSH-adatok alapján 2014-ben összesen 20 750 fő sérült meg vagy vesztette életét közlekedési balesetben hazánk közútjain. Ez 0,3 százalékos növekedést jelent.
Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában a kedvező trend 2014-ben is folytatódott, a végleges adatok alapján a 2013. évi 1662 balesettel szemben 2014-ben 3,7 százalékkal kevesebb, azaz összesen 1601 személyi sérüléses közúti balesetet okoztak szeszes italtól befolyásolt állapotban.
Tehát a számok ismeretében valóban fontos lépés a közlekedési megállapodás, amely most született Ausztria, Horvátország, Bulgária és Magyarország között. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok között a külföldön elkövetett szabálysértések bírságai behajthatók legyenek, illetve az előttünk fekvő javaslat az adminisztratív és technikai végrehajtással kapcsolatos kérdéseket rendezi.
(19.20)
A megállapodás nem hangolja össze a nemzeti jogszabályokat, azonban az Európai Unió vonatkozó irányelvében meghatározott nyolc közlekedési jogsértés szolgál háttérjogszabályként. Ezen nyolc tényállás esetében a kiszabott szabálysértési és közigazgatási bírságokat a felek egymás országaiban a jogi minősítéstől függetlenül elismerik és végrehajtják.
Ez a nyolc tényállás a következő. A sebességhatár túllépése, aminél jó tudatosítani, hogy a halálos közúti balesetek mintegy 40 százalékáért, tehát csak Magyarországon évente több mint 200 ember haláláért felelős; családi tragédiák, számos fájdalommal teli, gyászos végkimenetelű baleset okozója. Elég, ha itt a járdára 80 kilométer/órás sebességgel felhajtó, egy 2 és egy 5 éves ártatlan kisgyermek életét Leányfalun 2000 tavaszán kioltó, ír Tobin ügyére utalok. De könnyen okozhatta volna teljesen vétlen emberek halálát 2014 őszén az az M7-esen 330 fölötti sebességgel, ámokfutó módjára száguldozó, felelőtlen alak is, akinek bizonyára a kompenzációs szerepet betöltő Lamborghinijéből végül Porsche lett.
Fontos, hogy ha kell, akkor a biztonsági öv használatának a mellőzését a törvény erejével is visszaszorítsuk, hiszen szakértők bizonyítják, hogy annak használata már legalább egymillió ember életét mentette meg világszerte, amióta a Volvónál dolgozó Nils Bohlin 1958-ban szabadalmaztatta. Az EU-ban egy felmérés szerint évente 13 ezer ember életét menti meg ez a találmány, s használata esetén még több mint 4 ezer ember menekülhetne meg az értelmetlen haláltól. Magyarországon egyébként 1976 eleje óta kötelező a biztonsági öv használata az első üléseken. Jó tudni, hogy közlekedésbiztonsággal foglalkozó baleseti kutatások szerint a balesetben szörnyethalt személygépkocsi-vezetők 47 százaléka, az áldozatul esett, elöl ülő utasok 36 százaléka, a hátul ülő utasok 65 százaléka nem használta a biztonsági övet.
Magától értetődő számunkra a piros lámpán való áthajtás szankcionálása is.
A negyedik tényállás az ittas járművezetés, amit a Jobbik egyáltalán nem tekint holmi bohém virtusnak. Emlékeztetnék arra, amikor 2012-ben Eva Rezesova az autópályán X5-ösével 165 kilométer/órás sebességgel, alkoholos állapotban egy Fiat Puntóba rohant, és négy ember vált az áldozatává.
A negyedik tényállás után a kábítószer hatása alatt történő járművezetés is értelmetlen és felháborító tragédiák forrásává válhat, mint azt az intézkedő magyar rendőrt halálra gázoló, osztrák hummeres esete is szomorúan példázza.
Nyilván nem igényel különösebb magyarázatot a bukósisak viselésének elmulasztása és a tiltott sávban való közlekedés szankcionálása, valamint a mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz vezetés közbeni jogellenes használata sem. Trendi vagy éppen praktikus vagy sem, de a mobilozás négyszeresére növeli a baleset lehetőségét, 50 százalékos reakcióidő-romlást okoz, ami a reakciókésedelem tekintetében az ittas befolyásoltsághoz hasonló eredménnyel jár, sőt, az egy kezével a mobilját babráló sofőr reakcióideje 30 százalékkal rosszabb, mint egy 0,9 ezrelékes ittas vezetőé.
Tehát a fent említett adatok tükrében egyáltalán nem meglepő, ha a Jobbik ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja. Nagyon szépen köszönöm.
