BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy idézzem Szél Bernadett képviselő asszonyt, aki úgy fogalmazott a kormány 2010 óta folytatott gazdaságpolitikája kapcsán: önök csak a számokat látják (Dr. Staudt Gábor: Még azt se! - Derültség a Jobbik soraiban.), kérte, hogy lássuk az embereket is, és teljes paradigmaváltást kért. Majd ezt követően azt is mondta, hogy hallgassunk a nemzetközi szervezetekre.
Akkor tisztelettel hadd jelentsem azt, hogy 2010 után a kormány olyan gazdaságpolitikát folytatott, amiben bizony sokszor nem hallgatott a nemzetközi szervezetekre. Miért? Azért, képviselő asszony, mert az ön által említett statisztikai adatok mellett bizony meg kell nézni, hogy milyen helyzetben volt a kormány 2010-ben, amikor a most már számokkal elismert gazdaságpolitikáját választotta.
Nem akarok visszatérni a makrogazdasági mutatókra, önök pontosan tudják, hogy növekedési potenciál, foglalkoztatás, államadósság, államháztartási hiány, külső mérleg tekintetében hogyan álltunk. Ebben a helyzetben én személyesen is hallottam nemzetközi szervezetektől olyan javaslatokat, amelyek értelmében az első lépések között a közszféra béreinek csökkentése szerepelt. (Dr. Szél Bernadett: Ennek az ellenkezőjét mondtam!) Képviselő Asszony! Én személyesen hallottam ilyen javaslatot ismert nemzetközi szervezettől. (Dr. Szél Bernadett: Nem erről beszéltünk! Az OECD-jelentésről. - Közbeszólások. - Az elnök csenget.)
Képviselő Asszony! Azt kérem, nézzék meg, hogy a válsághelyzetben, amelyben egész Európa és a világ volt, és bizony nagyon súlyosan Magyarország is volt, az Európai Unió országai milyen lépéseket tettek. Magam is elmondtam a tegnapi nap folyamán is, kénytelen vagyok ismét elmondani, hogy 2010 után az európai uniós országok többsége vagy a közszféra béreit csökkentette, vagy a létszámot csökkentette, vagy a kettőt együtt. Képviselő asszony, kérem, ezt is nézze meg!
Ebben a környezetben a kormány tényszerűen egy olyan gazdaságpolitikát választott, amelyet sokan támadtak, amely pont az embereket, a családokat és a munkahelyeket helyezte a fókuszba. Ennek keretében került sor az adórendszer átalakítására és béremelésekre. A képviselő asszony azt mondta, hogy hét éve nincs a közszférában béremelés. (Dr. Szél Bernadett: Így van!) Megint tényszerűen hadd ismételjem el azt, hogy 2012-től egészségügyi területen került sor béremelésre, ’12-ben és ’13-ban, a pedagógusoknál szintén igen jelentős béremelés valósult meg, szociális területen, rendvédelmi területen pótlékok kerültek biztosításra. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Arról beszélünk, hogy idén a fegyveres szerveknél dolgozóknál 30 százalékos béremelés, átlagosan 30 százalékos béremelés valósul meg, és bizony a jövő évi költségvetési törvényjavaslat is a közszféra több területén béremelést tartalmaz. (Bangóné Borbély Ildikó: Szijjártó államtitkárságán mindenki rohadt nagy béremelést kapott!)
Emellett ne menjünk el a személyi jövedelemadórendszer változásai, ideértve a családi kedvezmény bevezetése mellett sem. Itt hangsúlyozni szeretném, hogy ha a legutóbbi adatokat nézzük, akkor minden kereseti kategóriában az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően reálbéremelés valósult meg. Hogy csak a minimálbér összegét említsem, képviselő asszony, ezek tényszámok, amiket mondok. (Dr. Szél Bernadett: A minimált mondja!) A minimálbérnél 3500 forintos emelés volt, az infláció nulla közeli. Tehát azt kell hogy jelentsem, hogy a minimálbéren dolgozók, a legalacsonyabb keresetűek érdemi reálbérnövekedést tapasztaltak meg 2015-ben. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP padsoraiból.)
Ami a munkahelyek számát illeti, megint lehet arról vitatkozni, hogy a kormány fontosnak tartja-e a munkahelyteremtést vagy sem, a munkát értéknek tekinti-e vagy sem. De kérem, azért a statisztikai adatokkal, a tényszámokkal ne vitatkozzunk. Igen, önöknek igazuk van abban, hogy nemcsak a versenyszférában valósult meg érdemi munkahely-növekedés, hanem a közmunkának az értéke is növekedett, és a közmunkában részt vevőknek a száma is növekedett. Azt gondolom, érdemes megkérdezni azokat az embereket, akik közmunkában dolgoznak, hogy vajon jobb-e huszonpárezer forintot segélyként kapni, vagy értékteremtő munkával bérhez jutni. Abban igaza van önnek, képviselő asszony, hogy az ideális állapot az lenne, ha minél szélesebb rétegek a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon tudnának dolgozni. (Bangóné Borbély Ildikó: Mindennap háromszor kell fölsöpörni a főteret.) De nem ez a helyzet a mai Európában és a mai világban.
Képviselő Asszony! Egyetértek önnel abban, hogy ez baj, de nézzék meg azt - és megint statisztikai adatokat idézek -, hogy Európában a foglalkoztatottság az elmúlt években számos országban csökkent. (Bangóné Borbély Ildikó: A legszegényebb régióból hány van Magyarországon? Négy!) A munkanélküliség több európai országban 20 százalék feletti. Ehhez képest bizony abból a kiinduló helyzetből, ahol voltunk, érdemi foglalkoztatásbővülés valósult meg a versenyszférában is, és bizony azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, azoknak esélyt kínál egy jobb életre a közmunkaprogram.
(15.20)
Az aktív munkaerőpiaci politikákat illetően: képviselő asszony, felhívom a figyelmét arra, hogy az európai uniós források jelentős részét mind a 2007-13-as időszak tekintetében, mind a 2014-20-as időszak tekintetében aktív munkaerőpiaci politikai célokra fordítja a kormány. Azt nem is tudom értelmezni (Dr. Szél Bernadett: Majd segítek!), hogy a kormánynak nincsenek a közmunkaprogramon kívül munkahelyteremtő lépései. Kérdem én azt, hogy akkor a munkahelyvédelmi akció mi (Dr. Staudt Gábor: Hát, ez jó kérdés! - Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Látványpékség! - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), amikor a munkáltatók járulékkedvezményt kapnak akkor, hogyha különböző csoportok foglalkoztatása érdekében lépéseket tesznek, felvesznek embereket. Kérem szépen, ez sikeres, megint kérem, nézzék meg a számokat, vagy hogyha a számokat nem fogadják el, akkor beszéljenek olyan vállalkozásokkal, amelyek a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek köszönhetően tudtak pluszembereket foglalkoztatni! (Bangóné Borbély Ildikó: Kirúgták őket, aztán visszavették! - Hegedűs Lorántné közbeszól.) Kérdezzék meg azokat az embereket, akik ezen program keretében tudtak elhelyezkedni, és kérdezzék meg azt, hogy örülnek-e ennek a plusz munkalehetőségnek vagy sem! (Moraj a Jobbik soraiban.)
A képviselő asszony azt mondta, hogy cél az, hogy a magyar gyerekeknek jobb legyen, senki se éhezzen. Képviselő asszony, ezzel nem lehet vitatkozni, a kormánynak ez a célja. (Dr. Szél Bernadett: Akkor pénzt kérnek!) Pont ezért tett olyan lépéseket, amelyek értelmében a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat a többszörösére növelte az elmúlt öt év alatt. (Soltész Miklós: Így van! - Hegedűs Lorántné: Ez így, ebben a formában nem igaz!) A számok ismét elhangzottak ezen a területen, és csak bízni tudok abban, hogy azt a programkiterjesztést, amelyet a 2015. évi költségvetési törvény tartalmaz, önök el fogják fogadni, és így ezáltal 2016-ban gyermekétkeztetésre is több forrás fog rendelkezésre állni.
Végül csak néhány szó arról, hogy a nők és a férfiak között milyen esélyegyenlőség van. Bocsásson meg, de azt megint nem tudom értelmezni, hogy a közszférában olyan béremeléseket hajtson végre a kormány, vagy hajtson végre az állam, amely a nőket kedvező helyzetbe hozza. A férfiak és a nők ugyanolyan bérben részesülnek, minden béremelés ugyanúgy vonatkozik (Bangóné Borbély Ildikó: Statisztika, államtitkár úr! - Dr. Szél Bernadett: Mindjárt segítek értelmezni!) az azonos munkát elvégző férfiakra, illetőleg nőkre. Ami pedig az egyéb programokat illeti, amelyek a nőket hozzák helyzetbe, emlékeztetnék a „Nők 40” programra, vagy emlékeztetnék arra a munkahelyvédelmi akcióra, amit az imént említettem, amelynek a keretében a gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők kedvezménnyel, a munkáltató kedvezményével tudnak elhelyezkedni.
Én azt gondolom, hogy igenis tett a kormány lépéseket abba az irányba, hogy a nők megbecsülése növekedjen, és ezt - igaza van, képviselő asszony - az értéket a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat is igyekszik megvédeni. E tekintetben azt elfogadom a képviselő asszonytól, hogy nem tartalmaz paradigmaváltást a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, épp azért nem tartalmaz paradigmaváltást, mert az említett statisztikai számok akár a reálbérek tekintetében, akár a munkahelyteremtés tekintetében eddig sikeresek voltak, és a kormány ezen az úton kíván továbbmenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
