BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Több képviselő úr is kritikával jellemezte azt a folyamatot, melynek keretében a kormány tavasszal nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, ezért engedjék meg, hogy erről néhány gondolatot elmondjak.
Való igaz, hogy korábban került sor a javaslat benyújtására. Az érveket az ellenzéki képviselők is említették, ezek között első helyen a kiszámíthatóságot, a gazdasági környezet korábbi megismerését kell hogy kiemeljem. Viszont azt el kell mondanom, hogy ez a korábbi költségvetés nem jelenti azt, hogy ne lenne ismert az a bázis, amire építünk.
Sokszor elhangzott, hogy a 2014. évi zárszámadás még nincs az Országgyűlés előtt, de ez nem azt jelenti, hogy ne ismernénk a 2014. évi tényszámokat. Az Eurostat honlapján is szerepel az, hogy a magyar államadósság, a magyar államháztartási hiány mennyi volt, sokszor elhangzott ebben a Házban, hogy a gazdasági növekedés mekkora volt, tehát ismertek és nyilvánosak a 2014. évi tényszámok. A 2015. évből is ismerjük az első hónapok folyamatait, ez volt az a bázis, amire a költségvetést készítettük.
El kell mondjam azt, hogy európai uniós tagállamként Magyarországnak is, csakúgy, mint az összes európai uniós országnak, tavasszal egy úgynevezett konvergenciaprogramot vagy az eurózóna-tagoknak stabilitási programot kell benyújtani az Európai Bizottság részére, tehát minden tagállamnak kell készíteni egy gazdasági programot az előttünk álló évekre. Ezt tette a magyar kormány is, és ezen konvergenciaprogram alapján határozta meg a 2016. évi költségvetési számokat.
Ami azt a folyamatot illeti, hogy nem mindent tudunk pontosan prognosztizálni: elhangzott a forint árfolyamának esetleges változása, inflációs változások. Ezekkel nem lehet vitatkozni, de minden jóváhagyott költségvetésben benne van az, hogy a folyamatok változathatnak. Az, hogy most tavasszal került az Országgyűlés részére a törvényjavaslat benyújtásra, nem jelenti azt, hogy az előre nem látott folyamatokat ne védenénk ki. Épp ezért a korábbiakhoz képest magasabb tartalékösszeget tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat, így a váratlan folyamatokra, azt gondolom, lesz kellő fedezet a 2016-os költségvetésben.
Ami Gyöngyösi Márton képviselő úrnak a külügyi stratégia hiányára vonatkozó észrevételét illeti, el kell mondjam, hogy azt gondolom, hogy önmagában a minisztérium nevének megváltozása is mutatja azt a stratégiát, amit a kormány elfogadott: Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják a minisztériumot.
(16.30)
Ugye, nemcsak stratégia van, hanem konkrét lépések is, a keleti nyitás, a déli nyitás és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. A kereskedőházak nyitására, új külképviseletek nyitására vagy a képviselő úr által is említett Eximbank kibővített tevékenységére utalok. Azt gondolom, ezek is kellettek ahhoz, hogy már az említett kedvező 2014. évi gazdasági növekedési adatokról beszámolhassunk.
És végezetül a külügyi stratégiánál el kell mondjam, hogy természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok erősítése, hanem a hagyományos diplomáciai kapcsolatok megtartása is továbbra is kiemelt célja a kormányzatnak.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetéseit illetően el kell hogy mondjam, hogy a statisztikákkal, a számokkal nem lehet vitatkozni. Képviselő úrnak igaza van abban, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig magas az úgynevezett adóék, tehát a munkát terhelő adóknak és a nettó, kézhez kapott jövedelemnek a különbsége. De azt is nézzük meg, hogy milyen irányba megyünk, és honnan mozdultunk el. Azt is nézzük meg, hogy 2010-ben ez az adóék érdemben magasabb volt, hiszen más volt a személyi jövedelemadórendszer, nem volt olyan családi kedvezményrendszer, ami jövőre 260 milliárd forintot hagy a családoknál, és nem létezett a munkahelyvédelmi akció. Tehát én azt gondolom, hogy a folyamatot érdemes nézni, és megint azt kell mondjam, hogy a kormány egy olyan irányba ment el, amely a munkát terhelő adóknak a csökkentéséről szól, arról szól, hogy az emberek többet keressenek, a gazdaságpolitikának a hasznai az embereknél, a családoknál csapódjanak le.
És itt meg kell azért kérdezzem a szocialista képviselőket, hogy amikor azt mondják, hogy a kormány lépéseit az emberek másképp élik meg, hogy vajon 2010 előtt, amikor a 13. havi bért a közszférában elvonták, akkor megkérdezték-e az embereket. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tehát amikor ilyen jellegű kritikákat fogalmaznak meg, tisztelt képviselő asszony, képviselő urak, akkor azt is meg kellene nézni, hogy az önök kormányzása alatt milyen intézkedések voltak. Én pont ellentétes lépéseket látok, 2010 előtt tényszerűen a bérintézkedéseknél ellenkező folyamatok voltak.
És abban pedig, ismétlem, Z. Kárpát Dániel képviselő úrral egyet kell értsek, hogy a munkát terhelő adóknak a csökkentése cél kell hogy legyen. Azt tudom elmondani, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat ebbe az irányba mutató lépéseket tartalmaz, mind az szja 1 százalékpontos csökkentésével, mind azzal, hogy a július 1-jétől élő, agráriumban hatályos munkahelyvédelmi akció kiterjesztésének egész éves hatását tartalmazza a költségvetés. És abban bízom, hogy amennyiben a kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradnak, amennyiben a gazdaságpolitika az elkövetkezendő években is folytatódhat, akkor lesz még lehetőség arra, hogy 2016 után a gazdaság teherviselő képességével összhangban, a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás elveit szem előtt tartva további adócsökkentésekre kerülhessen sor.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
