BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat kapcsán két kiemelkedően fontos területről szeretnék beszélni: az egyik a turizmus, a másik pedig a sport területe.
A turizmus a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. Tudjuk azt, hogy az össz megtermelt GDP-nek 9 százalékát adja, a hazai foglalkoztatásból pedig több mint 11 százalékkal veszi ki a részét, több mint 400 ezer embert foglalkoztat ez az ágazat. Ez nemcsak azért fontos és jelentős, mert több mint 400 ezer családnak ad munkát, hanem azért is, mert területi eloszlásban is olyan helyeken, olyan területeken tud az országban munkahelyeket teremteni, olyan területeken képes bevételeket generálni, ahol más ágazatok, például az ipar vagy a kutatás-fejlesztés szektora nem képes.
Elsősorban azokra a vidéki településekre és területekre gondolok, amelyeknek az infrastrukturális ellátottsága, a humánerőforrás-háttere, intézményi háttere nem adott ahhoz, hogy más, egyébként elsősorban termelő szektorban jegyzett iparágakat meg tudjanak telepíteni. Ezeken a helyeken nem marad más lehetőség az emberek számára, mint a szolgáltató szektor irányába elmozdulni, ebben pedig kifejezetten jó lehetőséget kínál a turizmus. Nemcsak azért, mert a belföldi vendégek egyre nagyobb számú utazásával hazai vendégkört tudnak megmozgatni, hanem láthatóan az elmúlt évek adatai alapján egyre több külföldi látogat Magyarországra, és hála istennek, egyre több vendégéjszakát töltenek el nálunk.
Az idei év első negyedévében 1,7 millió turista érkezett Magyarországra, akik összesen 3,8 millió vendégéjszakát töltöttek el nálunk, ami rendkívül biztató jel a 2015. év növekedési ütemét tekintve, hiszen 5,4 százalékkal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma ez év első negyedévében az elmúlt év, tehát 2014 első negyedévéhez képest. Ez az 5,4 százalékos növekedés, tisztelt hölgyeim és uraim, azt jelenti, hogy az európai és a világátlagnál is jobban fejlődik Magyarország, hiszen ebben az időszakban az európai turizmus alig több mint 3 százalékkal növekedett, a világ turizmusa is nagyjából 3 százalék körüli növekedést tudott mutatni, tehát elmondhatjuk azt, hogy Magyarországon a hazai turizmus teljesítménye közel dupláját tudja produkálni Európa turizmusának.
Annak érdekében, hogy ez így is tudjon maradni, természetesen nem elegendő az, ha ülünk a babérjainkon, és várjuk negyedévről negyedévre, hónapról hónapra az egyre jobb statisztikai adatokat, hanem valóban kőkeményen kell tennünk is annak érdekében, hogy ezek a pozícióink Európában és különösen versenytársainkkal szemben, mondjuk, a középeurópai piacon meg tudjanak maradni.
Az év első negyedévében 9,4 százalékkal emelkedett a belföldi és 8,2 százalékkal a külföldi vendégéjszakák száma. Itt kiemelném azt a belföldi növekedést, amely megközelíti a 10 százalékot, ez ugyanis azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy nő, határozottan nő az életszínvonal Magyarországon. Ez értelemszerűen annak a gazdaságpolitikának köszönhető, amit 2010 óta követ a kormány, és aminek köszönhetően sikerült azt elérni, hogy három éve gyakorlatilag változatlanul nulla körül van az infláció, tehát nem létezik, eltűnt a szegények adója, mindeközben egy igen erőteljes és dinamikus reálbér-növekedés indult meg Magyarországon. Ennek a látható jelei tükröződnek a belföldi turizmus élénkülésében is, hiszen az emberek ma már, hála istennek, egyre több pénzt tudnak költeni arra, hogy utazzanak, pihenjenek és kikapcsolódjanak.
Európában a kereskedelmet és az építőipart követően a turizmus mára a harmadik legnagyobb ágazattá fejlődte ki magát. Azt gondolom, Magyarországon is nagyjából hasonló pozíciót tud elfoglalni, hiszen ha csak egy összehasonlítási adatot mondok, akkor a turizmus által megtermelt hozzáadott érték mennyisége és a foglalkoztatottak száma is több, mint a mezőgazdaság területén megtermelt jövedelem, illetve az ott foglalkoztatottak száma. Tehát azt gondolom, ez is az ágazat szerepét, súlyát bizonyítja.
(10.50)
Nézzük azt, hogy hogyan alakulnak a következő évi költségvetési számok! A turisztikai célelőirányzat összegét ha nézzük, akkor az több mint 10 százalékos növekedést mutat, hiszen 2014-ben 4,9 milliárd forintot tett ki, most pedig megközelíti az 5,4 milliárd forintot. Azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, hiszen ahogy az imént is említettem, nem elegendő az, ha büszkén tekintünk a statisztikai mutatókra és elégedettek vagyunk a hazai turizmus ágazatának teljesítményével, hanem igenis tenni kell annak érdekében, hogy a versenypozícióink megmaradjanak. Elsősorban a termékfejlesztés terén, a kutatás-fejlesztés terén, illetve a marketingben kell előrelépnünk a következő év során is, és azt gondolom, hogy erre a kormány alapvető törekvései és szándékai jó irányt jelölnek ki.
A turisztikai célelőirányzat keretéből történik a hazánk nemzeti turisztikai marketingfeladatait ellátó Magyar Turizmus Zrt. jövő évi működésének finanszírozása is, amelynek keretében - ahogy említettem - egy olyan nemzeti és nemzetközi marketingtevékenységet tud kifejteni a szervezet, amelynek köszönhetően reményeim szerint ez a vendégszám- és vendégéjszaka-növekedés a következő évek során is fenntartható.
Külön ki kell emelnem a SZÉP-kártya jelentőségét. Ez az idei adótörvények vitájában is kardinális kérdés volt, és azt gondolom, hogy jó döntést hoztunk itt a parlamentben, amikor a kormány eredeti szándékaival szemben megtartottuk és megőriztük a SZÉP-kártya adókedvezményeit. Ennek látható jelei tükröződnek ma a turizmusban, hiszen a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák 25 százalékát SZÉP-kártyával fizették az azt igénybe vevők. Az elfogadóhelyek több mint 80 százaléka vidéken van, tehát látható, hogy ezek a bevételek elsősorban a vidéki szolgáltatóknál csapódnak le, és azt gondolom, hogy ennek a rendszernek a fenntartásával a következő évben is számíthatunk a SZÉP-kártya jótékony hatásaira.
Nézzük, hogy a turizmusfejlesztést milyen egyéb forrásokból lehet finanszírozni a következő év, illetve a következő évek során! Természetesen mindenki nagyon nagy várakozással tekint hazánknak a következő uniós fejlesztési ciklusban lehívható európai uniós támogatása iránt. Ebben a turizmus sincs rossz pozícióban, számításaink szerint 2014-2020 között mintegy 200 milliárd forintnyi támogatást lehet majd lehívni. Elsősorban az UNESCO által védettséget élvező vagy védettség alatt álló ingatlanok, kulturális és egyházi örökséghez kapcsolódó turisztikai útvonalak fejlesztését, ingatlanok felújítását és fejlesztését, illetve országszerte számos alternatív turisztikai szolgáltatás létrehozását lehet ebből majd támogatni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom tehát, hogy bár elégedettek soha sem lehetünk, én magam is azt gondolom, hogy ennek a területnek minél több támogatásra, minél több forrásra lenne szüksége, de a mostani számok egy jó kiindulási alapot jelenthetnek a jövő évi finanszírozás szempontjából. Nyilvánvalóan jönnek majd be olyan módosító indítványok, amelyeket érdemben érdemes lesz megvizsgálni. Természetesen, ha termékfejlesztésre és marketingre több forrást tudnánk biztosítani, akkor azt gondolom, hogy a szakma valamennyi képviselője nyugodtabb lenne a jövő évi költségvetést tekintve.
Nézzük a másik kiemelkedő területet vagy általam kiemelt területet, a sport területét! A kormány 2010-ben, már a megalakulásakor is kifejezte azt az elkötelezettségét, miszerint a sportra mint egy stratégiai ágazatra tekint. Azt gondolom, hogy ez kitűnő döntés volt, hiszen látva az elmúlt öt év eredményeit, óriási fejlődésen ment keresztül a sport teljes ágazata. Azon belül nyilvánvalóan a látvány-csapat-sportágaknál volt a legnagyobb mértékű fejlesztés, hiszen egy Európában egyedülálló társasági-adó-kedvezményrendszert vezettünk be 2011-től, amelynek köszönhetően ma már a gyermekeink sokkal kulturáltabb körülmények között, sokkal magasabb színvonalú sporteszközök segítségével, jobban felkészült edzők támogatásával tudnak készülni, és értelemszerűen egyre jobb versenyeredményeket érnek el mind az utánpótlás korosztályban, mind a felnőtt korosztályban. Nyilvánvalóan ennek az egész társaságiadó-kedvezmény-rendszer-nek és a sportfejlesztéseknek nemcsak a versenysport fejlesztése lehet a célja, hanem a szabadidősport, a tömegsport bázisának kiszélesítése, elsősorban gyermekeink mozgásának, a mozgás iránti elkötelezettségének erősítése a cél.
2010-ben, amikor a kormányzást megkezdtük, akkor Európa sereghajtói voltunk, a rendszeres testmozgást végző állampolgárok arányát tekintve, hiszen Magyarországon alig több mint 900 ezer ember sportolt rendszeresen, ami azt jelenti, hogy hetente kétszer 45 perc időtartamban. Azóta ez a szám már közel megduplázódott, ma már több mint 15 százalékot tesz ki a rendszeres testmozgást végző magyar állampolgárok száma, és nagyon bízunk abban, hogy 2020-ra sikerül megközelítenünk az európai átlagot, 30 százalék fölé emelkedhet ez a szám.
Gyermekeink is a mindennapos testnevelésnek köszönhetően rendszeres testmozgásban vesznek részt. Biztos vagyok abban, hogy ennek a mindennapos testnevelésnek is érdemi hatása lesz néhány éven belül, és azok a gyerekek, akik általános iskolai időszakban, középiskolában hozzászoktak a mindennapos testmozgáshoz, azoknak felnőttként is igényük lesz erre. Ennek köszönhetően a társadalomnak sokkal erősebb, pszichésen, fizikálisan jobb állapotban lévő polgárai lesznek, akik nagyobb munkavégzési hatékonysággal és sokkal kevesebb megbetegedéssel számolhatnak majd felnőttkorukban.
De nézzük a konkrét számokat! A jövő évi költségvetést tekintve jól láthatjuk, hogy minden fronton óriási előrelépést tervez a kormány. Kiemelném a létesítményfejlesztési programok közül a tornaterem-építési programot, a tanuszoda-építési programot, illetve a nevelési-oktatási intézmények felújításának, beruházásának programját.
Az idei évben, már 2015-ben is volt tornaterem-építésre, illetve tanuszoda-építésre 900-900 millió forint a költségvetésben. Ezt a jövő évben több mint megháromszorozza a költségvetési tervezet. Pontosan 330 százalékkal növeli ezeket az előirányzatokat, és így 2 milliárd 970 millió, közel 3 milliárd forint jut mind tornaterem-építésre, mind tanuszoda-építésre, mind tanterem-felújításra. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 25 tornaterem építése kezdődhet meg, 24 tanuszoda épülhet olyan településeken, olyan járásközpontokban, ahol eddig nem volt a gyerekeknek lehetőségük arra, hogy úszásoktatásban vegyenek részt már kiskoruktól kezdve, illetve 27 olyan projekt indul el az általános és a középiskolákban, amelyeknek köszönhetően részben új tantermek épülnek, részben teljes épületrészek fognak megújulni a következő időszakban.
Ha az utánpótlássport támogatását nézzük, akkor az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszereinek kialakítása, illetve az utánpótlásprogramok támogatására 7 milliárd forint áll rendelkezésre 2016-ban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez az összeg az idei évben alig haladta meg az 1,7 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a kormány ezen a helyen is, az utánpótlásnevelésben is komolyan vette 2010-es ígéretét, és évről évre a gazdaság teljesítőképességének mértékéig növeli ezt a támogatást. Ez most ugrásszerű növekedés lesz a jövő évre vonatkozóan, hiszen megnégyszerezi az utánpótlásműhelyek, az utánpótlásműhelyekben folyó szakmai munka támogatását.
A versenysportról sem feledkezik meg a költségvetés tervezete, hiszen a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására az idei évi 1 milliárd 700 millió forinttal szemben több mint 50 százalékos növekedéssel jövőre 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez talán nem véletlen, hiszen képviselőtársaim is tudják, hogy jövőre, 2016-ban Rióban olimpia lesz. Azzal, hogy idén nyáron elfogadjuk a költségvetést, azt biztosítjuk valamennyi, az olimpiára készülő vagy már kvótát szerzett sportolónk számára, hogy biztos és nyugodt felkészülési időszak vár rájuk a következő hónapok során.
Bizonyára emlékeznek még képviselőtársaim azokra az áldatlan időszakokra, 2007-re, a 2088-as pekingi olimpia előtti időszakra, amikor ellenzékből rendkívüli bizottsági ülések összehívásával, a Magyar Olimpiai Bizottság segélykérését ellenzéki képviselőként meghallva kellett vernünk a kormány asztalát, hogy kérem szépen, hónapokon belül elindul az olimpia, és még mindig nincs költségvetési szám, még mindig nem tudjuk azt, hogy az akkor éppen Bajnai-kormány mennyi támogatást fog tudni adni az olimpiai felkészülésre.
(11.00)
A sportolóink nem tudtak felszerelést vásárolni, nem tudtak jegyet venni, nem tudtak szállást foglalni. Képzeljék el, hogy milyen áldatlan állapot, milyen helyzet az, amikor egy sportolónak, egy edzői stábnak nem a szakmai felkészüléssel kell foglalkoznia, hanem azzal, hogy egyáltalán hogyan fog tudni kijutni technikailag az olimpiára. Azt gondolom, ez egy óriási előrelépés, nemcsak azzal, hogy összegszerűségében biztosítjuk az optimális felkészüléshez szükséges forrásokat, hanem hogy időben történik meg ez a döntés, ezzel lehetőséget adva a nyugodt és biztos felkészülésre.
A további számokat tekintve, a fogyatékosok sportjának támogatásánál is egy igen jelentős növekedés van, hiszen míg az idei évben 287 millió forint állt rendelkezésre ezen a költségvetési soron, jövőre ez 447 millió forintra növekedik. Ne feledkezzünk meg a nem olimpiai sportágak támogatásáról sem. Attól, hogy olimpia van 2016-ban, attól még vannak olimpián kívüli sportágak, ahol szintén fontos a versenyeztetés, fontosak a sikerek, hiszen minden egyes élsportoló sikere óriási lökést ad az utánpótlásnevelés és a szabadidősport bővülésének is. Tisztelt hölgyeim és uraim, a nem olimpiai sportok szakmai támogatására az idei évi 176 millió forinttal szemben jövőre 376 millió forintot tartalmaz a költségvetés, tehát több mint duplájára nő ennek a költségvetési sornak a támogatása.
És végül még egy nagyon fontos számot szeretnék említeni, ez pedig a sportegészségügyi ellátás támogatása. Hiszen a sportolók számára nemcsak a létesítmények, nemcsak az infrastruktúra és nemcsak az edzői stáb szakmai felkészültsége fontos, hanem nagyon fontos az is, hogy milyen sportegészségügyi ellátásban tudnak részesülni, részben a felkészülésük során, részben pedig a versenyeztetés idején. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, itt is több mint 20 százalékos növekedés várható, hiszen 115 millió forint helyett 131,4 millió forintot irányoz elő a költségvetés erre a területre.
Tehát ha végignézzük a jövő évi költségvetési számokat, akkor azt látjuk, hogy a sport terén mind a létesítményfejlesztésben, mind az utánpótlásnevelési támogatásban, mind a sportegészségügyi háttér biztosításában olyan optimális feltételeket tartalmaz a költségvetés, amelynek köszönhetően az a fejlődés, ami az amatőr sportban, az utánpótlásnevelésben és a versenysportban 2010-től látható volt, tisztelt képviselőtársaim, 2016-ban is biztosított lesz.
Arra kérem önöket, hogy támogassák a jövő évi költségvetést, mert azt gondolom, kellő gondossággal, kellő alapossággal készítette elő a kormány, és az általam felvázolt két szakterületen, a turizmusban és a sportban mindenképpen előrelépést hoz az idei évhez képest. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
