DR. BENE ILDIKÓ
DR. BENE ILDIKÓ
DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016-os költségvetés a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika következetes folytatása, hiszen a cél a hiánypozíciók tartása, a foglalkoztatás további bővítése, az államadósság csökkentése, a versenyképesség javítása, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés 2,5 százalék, a költségvetés hiánya pedig 2 százalékos szinten várható, míg az államadósságmutató a tervek szerint 73,3 százalékos GDP-arányos szintre csökken.
A költségvetés legfontosabb eleme, hogy minél több pénz maradjon a lakosságnál, az embereknél és a családoknál. 2016-ban a családi adórendszer további megerősítése folytatódik, négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes szülők kedvezménye, megmarad a házasságkötés adókedvezménnyel való ösztönzése, folytatódik a gyed extra, és 2016-ban már teljes évben igénybe vehető lesz az új otthonteremtési program. Szorosan kapcsolódik a fentiekhez, hogy a kormány célja elérni azt, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni szeretne, és 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás, amely szorosan kapcsolódik a foglalkoztatást ösztönző egyéb kormányzati programokhoz. Ennek nagyon fontos része a munkahelyvédelmi akció, amelynek révén 138 milliárdot hagy a kormány a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknál, és továbbra is jár adókedvezmény a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után.
Fontos, hogy olyan programok induljanak, amelyek elősegítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépést. A 2014 és ’20 közötti tervezési időszakban 12 000 milliárd forint európai uniós forrás érkezik Magyarországra és az a cél, hogy ez a fejlesztési beruházási támogatásokra fordítódjék legalább 60 százalék értékben. Nagyon fontos értékű, hogy folytatódik a „Nők 40” program, a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások az infláció mértékével növekednek 2016-ban is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2016-os költségvetés egészségügyet érintő kérdéseivel folytassam. Melyek az egészségügyi ellátórendszer fejlesztési prioritásai, amit a Semmelweis Terv, illetve az Egészséges Magyarországért 2014-2020 közötti időszakot felölelő ágazati stratégia is megfogalmaz? Nagyobb állami felelősségvállalás, intézmények közötti együttműködés, az ágazati gazdálkodás megerősítése, ellátási kompetenciák tisztázása, az alapellátás fejlesztése és a járóbeteg-ellátás megerősítése. A sürgősségi ellátás, mentőszolgálat fejlesztése, az ágazati informatikai rendszer bővítése és harmonizálása, országos és megyei szintű kapacitástervezés, folyamatos monitorozás és a valós szükségleteket leképező ellátási rendszer kialakítása. A népegészségügyi programok további folytatása és a szűrési aktivitás növelése, az egészség megtartását előmozdító ismeretek és a tudáskészségek fejlesztése. A humánerőforrás-krízis kezelése érdekében pedig az a szakmapolitikai cél, hogy az ágazati bérfejlesztés fennmaradjon, és a bérrendezés folytatódjon, a rezidenstámogatási program fenntartása és kiterjesztése, a szakorvosképzés rendszerének lényegesen rugalmasabb és egyszerűbb kialakítása. Ehhez kapcsolódóan a központi képzés bevezetése, egy egységes humánerőforrás-monitoringrendszer működtetése.
Ha ezeket a prioritásokat nézzük, 2010 óta nagyon sok minden történt, hiszen az egészségügyi dolgozók voltak az elsők, akik több lépésben részesültek béremelésben, ösztöndíjprogramok indultak az elvándorlás megállítására, a hiányszakmákban történő elhelyezkedés ösztönzésére. Nagyon fontos, hogy zajlik a sürgősségi ellátás fejlesztése, a mentőállomások felújítása, új mentőállomások építése, a sürgősségi ellátás 2,5 milliárd forint összeggel kap többet 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy folytatódhat a mentőautók beszerzése, ez közel 100 mentőautó beszerzését jelenti. Illetve a már elkezdett mentésirányítási rendszer további fejlesztése is folytatódhat.
El kell mondanunk, hogy az alapellátás fejlesztése 2016-ban is egy nagyon fontos egészségügyi cél. A háziorvosi rendszerről elmondtuk, és ezt reményeink szerint érezni fogják a háziorvosok is, hogy nagyon fontos a munkájuk, az alapellátás kapuőri szerepéről nagyon sokat beszéltünk, de ez a szerep megkerülhetetlen az egészségügyi ellátás területén. Az, hogy a praxisok együtt tudjanak gondolkodni, működni, hogy praxisközösségek jöhessenek létre, hogy a védőnői szolgálat, az otthoni szakápolás megerősödjék, ez mind-mind olyan lépés, amely a hatékony betegellátás és egy eredményes prevenciós tevékenység alapja lehet. Nagyon komoly teher az egészségügynek, hogy sok esetben az alapellátásban a szakma szabályai szerint is kiválóan kezelhető betegek ellátása a nagyságrendekkel többe kerülő és drágább járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban történik meg. Tehát mindenképpen fontos azoknak a programoknak a folytatása, a financiális lehetőségek megteremtése, amelyek arra ösztönzik a fiatal orvosokat, hogy komoly szakmai perspektívát lássanak a háziorvosi hivatásban.
A jövő évi költségvetés az alapellátás továbbfejlesztéséhez a 2015-ben már megkezdett fejlesztés következő ütemében újabb 10 milliárd forint többletforrást biztosít. 2012 óta, tekintettel az egészségügyben fennálló munkaerőkrízisre, az egészségügyi dolgozók, a fiatal pályakezdő rezidens orvosok migrációjára, a hiányszakmákra ösztöndíjpályázatok kiírására került sor. A rezidenstámogatási program folytatódik 2016-ban is, további ösztöndíjak kerülnek meghirdetésre azzal, hogy mindenki, aki a feltételeket vállalja, részesülhessen ebben, a beépített többlet erre 3,74 milliárd forint. 2015. július 1-jétől az egészségügyi felsőfokú szakirányú képzésben, szakképzésben részt vevő jelöltek foglalkoztatása már központilag valósul meg, a rezidensek illetménye és a jogszabályban foglalt illetménykiegészítések az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ költségvetésében kerülnek biztosításra. Ez több mint 3 milliárd forint pluszt jelent.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hazánkban születéskor várható élettartam sajnos mindkét nem esetében elmarad az Európában várthoz képest. Hazánkban mind a nők, mind a férfiak, azt mondhatjuk, átlagosan két évvel rövidebb ideig élnek. A halálesetek okai között a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az onkológiai, daganatos megbetegedések állnak. Tehát nagyon fontos, hogy a népegészségügy területén további lépések történjenek. A 2012-es törvény alapján közforgalmú zárt légterű helyeken, közösségi terekben tilos a dohányzás, és nyilván ezek a figyelmeztetések a cigarettásdobozokon is megjelennek, bevezetésre került a népegészségügyi termékadó, és el kell mondanunk, hogy kiemelkedő lépés volt, Európában is az elsők voltunk azon országok között, akik felléptek a transzzsírsavak fogyasztásának visszaszorításában. Magyarország a harmadik olyan állam volt az Európai Unióban, ahol ezt a káros összetevőt a minimálisra csökkentették az élelmiszerekben.
2013-ban kezdték meg az ország területén a működésüket az egészségfejlesztési irodák. Ezeknek a száma szerencsére tovább növekedett az elmúlt évek során. Az is fontos, hogy a költségvetés a működésüket több mint másfél milliárd forinttal támogatja. Ezek az egészségfejlesztési irodák nagyon komoly tevékenységet végeznek, rendkívül hasznos és nagyon eredményes munkát, hiszen a háziorvosokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel dolgoznak együtt. Fontos a gyógyszerészek bevonása az egészségfejlesztésbe, a lelkiegészség-központok, a védőnői méhnyakszűrés, a magánegészségügyi szolgáltatók szűrése és jelentési kötelezettsége, az egyre több megyében meginduló vastagbélszűrési programok, ezek mind-mind olyan elemek, amelyek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében nagyon fontosak és nem most, hanem évtizedek múlva fogják meghatározni az ország egészségügyi állapotát.
A várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek növekedéséhez az szükséges, hogy minél többen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. Nagyon fontos a szűrések jelentősége. Fontos a részvétel kultúrája, fontos az, hogy az egészségtudatos életmódnak ez része legyen. Kiemelt fontosságúnak tartom a szűréseket népszerűsítő programokat, nagyon fontosnak tartom, hogy kötelezően felajánlandó lett a HPV-védőoltás, és nagyon fontosnak tartom a mindennapos testnevelés bevezetését, hiszen az elmúlt 2-3 évben elmondhatjuk, hogy több mint százezerrel nőtt a napi rendszerességgel sportolók száma. Ezek mind-mind szükségesek ahhoz, hogy a népegészségügyi mutatóink javuljanak. 2016-ban is kiemelt feladat tehát a népegészségügyi szolgáltatások fejlesztése és valamennyi korosztály számára biztosítani az egészség megőrzésének a lehetőségét az ismeretek és a készségek fejlesztésével. Fontos a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, és az, hogy a népegészségügyi szolgáltatásokhoz minél szélesebb körben férjenek hozzá. Ehhez nagyon fontos a háziorvosi rendszer megerősítése és az alapellátás szolgáltatásainak is a prevenciós fókuszú bővítése.
Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetése előirányzatának bevételi és kiadási főösszege 1963 milliárd forint, mint az elmúlt években már megszokhattuk, ezt örömmel mondhatom, nullszaldós és egyensúlyban van. A főösszegek 2015-höz viszonyítva 2,8 százalékos növekedést mutatnak.
(9.30)
Az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérfejlesztésére 2016-ban a költségvetésben 12,8 milliárd forint plusz áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy az ügyeleti díj és készenléti díj, valamint a rendkívüli munkavégzés és a műszakpótlék számításának alapja a 2012. június 30-án hatályos, kinevezésben vagy munkaszerződésben szereplő összeg vagy az akkori közalkalmazotti bértábla alapján járó illetmény jelenleg, de a rendelettel biztosítható lesz, hogy a 2012-2013. évi béremelés bekerüljön az alapbérbe, tehát alapbéresítve legyen, ami elsődlegesen a betegágy mellett dolgozóknak, azt kell mondjam, jogos kérése.
A költségvetés 2,5 milliárd forint pluszforrást biztosít a fiatal szakorvosok támogatására, ezáltal megteremti annak lehetőségét, hogy a szakorvosok a szakvizsga megszerzését követően is a rezidensösztöndíjhoz hasonló mértékű támogatásban részesüljenek. Az egészségügyi dolgozók részére 2016-ban az eddigi béremelések fedezetére szolgáló 53,5 milliárd forint rendelkezésre áll. A nyugdíj mellett dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelemkiegészítésére 800 millió forinttal magasabb összeget határoz meg a költségvetés.
Az egészségügyi ágazat, mindannyian tudjuk, nem kevés problémával küzd. Sok a feladat a meghatározott célok eléréséig. Jelentős fejlesztések, programok vannak folyamatban, amelyek előrelépést eredményezhetnek, egyértelműen az egészségügyi ellátórendszer működésének biztonságát erősítik, és meghatározzák az elkövetkezendő évek fejlesztéseit. A költségvetés biztosítani fogja a kormány azon vállalásait, amelyek hozzájárulnak a stabilitás megőrzéséhez. Célunk, hogy az egyre javuló gazdasági teljesítménnyel összhangban a magyar egészségügy is a XXI. század kihívásainak megfelelni képes ágazattá válik.
A mostani költségvetés nem tudja az egészségügy előtt álló összes kihívást és igényt teljesíteni, de úgy gondolom, a 2016-os esztendőre lefektetett számok stabil és kiszámítható körülményeket teremthetnek. Tisztelettel köszönöm, képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
