DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az előttünk fekvő, Magyarország 2016. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában három területet szeretnék érinteni. Az egyik - és itt Szilágyi képviselőtársammal fogok is vitatkozni -, hogy a bürokrácia csökkentése miként jelentkezik a költségvetés keretein belül, a másik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2016. évi feladatai, és a harmadik terület: a vállalkozásfejlesztések területén milyen célokat tűzött ki a költségvetés.
Tisztelt Ház! Vitatkozva, és máris megkezdem a vitámat Szilágyi képviselőtársammal: ez a költségvetés egy higgadt, nyugodt munka és kiegyensúlyozott kormányzás időszakát jelenti. Egy reális, pontos, megtervezett központi költségvetésről van szó, amelynek az egyik legfontosabb kérdése mindig az, hogy mennyi pénz marad a lakosságnál, az embereknél. Az elmúlt években úgy növekedett a lakosság széles rétegeinek a jövedelme, hogy az állam egyfelől felelős gazdálkodást folytatott, az államadósság mértéke csökkent, a pénzügyi fegyelem az állami szektorban pedig erősödött. Ez igaz az önkormányzatokra és az önkormányzati rendszerekre, hiszen egy önkormányzat ma már nem tud úgy eladósodni, hiszen hitel felvételéhez is állami engedély szükséges.
Amiről először szeretnék beszélni, az a központi kormányzat tekintetében elsődlegesen a bürokrácia csökkentése. Üdvözlendő és fontos, hogy a kormány szükségesnek tartja a bürokrácia csökkentését, ami egyformán érdeke a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek, ami összefügg majd a felszólalásom harmadik elemével. Azt gondolom, hogy a bürokrácia csökkentése az ország gazdasági versenyképességének a további javításához mindenképpen szükséges.
Először tekintsük át, hogy milyen megosztásban lehet még hatékonyabb, gyorsabb, egyszerűbb az államigazgatás, a közigazgatás, és az állam milyen további szolgáltatásokkal tudja csökkenteni vagy könnyíteni a mindennapok terheit. 2011. január 1-jével 14 területi államigazgatási szerv került integrálásra a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működött önállóan, így részben fennmaradt a korábbi széttagoltság. Ezért a kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükségessé vált a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációja, hozzáteszem, amely egyben az egységes kormányhivatali vezetés alapjait is megteremtette, ami mindenképpen fontos, hiszen a korábban dekoncentrált területi államigazgatási szervek vagy olyan módon működtek, ami nem a hatékonyságát szolgálta, vagy pedig kettős alárendeltségben működtek. Ezt semmiképpen nem lehetett sem közgazdasági, sem közigazgatási, sem más módszerrel megindokolni.
A belső integráció jelentős szervezeti módosulást okoz, mivel a vezetői szintek száma is jelentősen csökkent, és a szorosabb szakmai együttműködés érdekében az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek integrált feladatmegoldása is előtérbe került. Így a párhuzamos feladatellátás feloldására is lehetőséget teremtett az ez év folyamán elfogadott törvény.
A bürokráciacsökkentés menetére a kormány által felkért - Szilágyi György képviselőtársam által elhibázott koncepciónak tekintett - Államreform Bizottság tevékenysége arra irányult, hogy olyan javaslatokat dolgozzon ki, amelyeket én csak példálózva szeretnék felsorolni. 2015 januárjától csökkent az ügyintézési határidő a jelenlegi átlagos 21 napról 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg; és 2015 őszére - amelynek az áthúzódó pozitív hatása 2016-ban is érvényesül majd - nagyon fontos lépésként, ugyancsak az államreform részeként további 200 kormányablak átadására kerül sor, és így összesen mintegy 250 kormányablak az, amely azon a szinten szolgálja majd a lakosság, de a vállalkozások érdekeit is, képviselőtársaim, akik nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel olyan mélyrehatóan - sajnálom, hogy Szilágyi képviselőtársam sem -, hogy azok a vállalkozások, amelyeket gyorsan és nagyon operatívan kell majd helyzetbe hozni az uniós pénzek felhasználása terén, ne hosszú ügyintézési határidőket szenvedjenek el. Jelesül, itt utalni szeretnék arra, hogy az építésügyi igazgatás rendszere is átalakul, erre tekintettel az építésügyi szabályozás is azt a célt fogja szolgálni, hogy valóban olyan egyablakos ügyintézéssel valósuljon meg az építési engedélyek kiadása, amely nem a pályázatok elbírálásának az elhúzódásával járna együtt.
A kormányablakokra visszatérve még, célzott feladata ennek a rendszernek, tehát az integrált ügyfélszolgálati irodákból kormányablakokká átalakított rendszernek, hogy az új pénzügyi rendszerben is segítséget nyújtson az iratok hatékony továbbításában, feldolgozásában és befogadásában, illetve az új nemzeti közműszolgáltatási rendszerben is. Ehhez még hozzátenném az Államreform Bizottság tevékenységéhez kapcsolódóan az új közbeszerzési szabályok bevezetését, amelyek szintén összefüggenek azzal, amelyekről még szólni fogok, tehát az európai uniós pénzek hatékony felhasználásával. Ehhez társul még - és itt megint vitatkozom Szilágyi György képviselőtársammal - az állami rezsicsökkentés 2016-tól 2018-ig; az egyes bírósági illetékek folyamatos kivezetése, csökkentése történik majd meg az igazságügyi rendszer reformja részeként.
2016. július 1-jétől megindul a közszolgálati életpályamodell, amit a benyújtott 2016. évi központi költségvetési javaslat is megerősít. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos momentuma a 2016. évi költségvetésnek, hiszen nagyon jól tudjuk, és ez a korábbi vitában is felmerült, hogy ez az életpályamodell az, amely lehetővé teszi azt, hogy a 2018 óta... (A karzatról egy kisgyermek hangja hallatszik. - Novák Előd: Elsírja magát a gyerek! - Derültség a Jobbik soraiban.) Tessék? (Novák Előd: A gyerek is elsírja magát.) Én folytatnám, Novák képviselőtársam. Valószínűleg, ez nem neki szól, hanem önöknek szól.
A közszolgálati életpályamodellhez jutva ez egy fontos kérdés, és azt gondolom, hogy emellett ne menjünk el, tehát még visszatérnék egy mondattal. Az egész gondolatmenetnek egyik fontos állomása az, hogy az a közszolgálati életpályamodell - és ezen lehet nevetni, de én azt gondolom, hogy a mi oldalunkon nem szoktunk ezen nevetni, hanem ezt komolyan is vesszük - arra szolgál, hogy a 2008 óta befagyasztott illetményalap vonatkozásában lépjünk előre, és azt gondolom, hogy a leginkább érintett és az első frontvonalban, úgy mondjuk, hogy a front office-vonalon dolgozó kollégák a járási hivataloknál fogják ennek első hatását érezni. Azt gondolom, nagyon helyes, hogy már most, a központi költségvetés elfogadása időszakában jelezzük, hogy azokat, akik a legtöbb munkát végzik és akiket mindenképpen érdemes támogatni felzárkóztatásban, illetményalap-emelésben, azok a járási hivatalok dolgozói lesznek. De természetesen az életpályamodell nemcsak róluk szól, hanem azokra is kiterjed… - és visszamegyek arra a gondolatra, hogy a kormányhivatalok decentralizációja során ez évben végrehajtott vezetőiszint-csökkenések kapcsán is nyilvánvaló, hogy azok a kollégák, akik az életpályamodell keretében lehetőséget kapnak arra, hogy a munkájuk elismeréseként az eddigi tevékenységüket megerősítsük, erre is ez az életpályamodell szolgál. És azt gondolom, hogy erről nem elég beszélni, hanem ezt mindenképpen nyomatékosítani kell.
A következő fontos elem, amiről ma már többször volt szó, és amit a frakciónk is üdvözöl, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban legyen szélessávú internet, és a vállalkozások számára is tegyük még nagyobb arányban lehetővé a szélessávú elektronikus ügyintézés elérését.
A másik terület, amelyről szeretnék szólni, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely kiemelten fontos szerepet tölt be. E tekintetben az 1944-45-ös szovjet hatalomátvétel részleteinek a pontosabb megismerését tűztük ki célul. A bizottság 2016-ban szeretné a hatékony munkavégzés és a magas szintű szakmai tevékenység tárgyi és személyi feltételeit tovább bővíteni. A 2016. évben kiemelt szakmai feladatként kezeli a bizottság az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára való emlékezést.
Ugyancsak a forradalom évfordulója indokolja a lengyel társintézménnyel való közös kutatást 1956 hatásairól és következményeiről, a lengyel és a magyar társadalomban, illetve a forradalomra vonatkozó orosz források feltárását és kiadását, együttműködve a Moszkvai Magyar Levéltári Intézettel, továbbá az orosz állami levéltárakkal.
(11.50)
Végezetül a harmadik terület, amit szeretnék érinteni röviden, de sajnos nem elég mélyen - idő vonatkozásában lenne lehetőségem, de más képviselőtársaimnak megadom a lehetőséget, hogy ehhez hozzászóljanak -, a vállalkozásfejlesztés területe. Azt gondolom, le lehet szögezni azt, hogy az európai uniós források mértéke egy olyan, nagyságrendileg is kiemelkedő forrást jelent a magyar polgárok és a magyar vállalkozások számára, amelynek hatékony felhasználásával jól kell tudni élni, és ebben egyetértek a mai vitában elsőként felszólalt Szatmáry Kristóf képviselőtársammal.
A költségvetésben, a 2016. évi költségvetésben üdvözlendő, hogy a források hazai társfinanszírozási része is tükröződik. Ahogyan képviselőtársam is utalt rá, a teljes hétéves uniós források több mint 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál. Ez a nyolc operatív program közül a legfontosabb, a GINOP keretében fog megvalósulni, s azt gondolom, hogy ennek hatékony felhasználása - amire szintén utalt képviselőtársam - az elsőrendű feladatunk, hogy ezt biztosítsuk.
Fontosnak tartom, hogy ezek a források, ez a forrásrendszer, amely a költségvetésben is látszik, mind a mikrohitelezésben, mind a kkv-szektor tekintetében, mind a foglalkozás bővítésében vagy a kutatás-fejlesztés, a K+F területén is megjelenjen. Biztatjuk a kormányt arra, hogy amikor a konkrét hitelezési és támogatási termékeket kidolgozza, gondoljanak a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, az inkubátorházakra - amelyeket elfelejtettünk az utóbbi időben, némileg elfelejtettünk -, valamint azokra a programokra és azokra a tervezetekre és tervekre, amelyek a foglalkoztatás bővítésével függenek össze.
Azt gondolom, hogy a 2016. évi költségvetés, amikor a 2016. évben megjelöli, hogy 1400 milliárd forintnyi európai uniós forrásból 862 milliárd forintnak megfelelő forrást direkt brüsszeli finanszírozással kapunk, ennek a hazai része jelenik meg a költségvetésben, amit hozzá kell tenni, ez 538 milliárd forint, ebből én kiemelném ismételten a GINOP-ra vonatkozó összeget, ez 308 milliárd forint, ebből az Unió 294,5 milliárd forintot finanszíroz.
Azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukban csak akkor jelentenek értelmes tartalmat, ha az intézményrendszer, amelyről az előbb szóltam, ehhez társulva lehetővé teszi azt, hogy a vállalkozások engedélyezési és pályázati forráshoz jutási lehetőségei javuljanak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
