DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Korszakváltás előtt áll a magyar közlekedésfejlesztés, hiszen a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban, szemben néhány korábbi kormány által megkezdett projekttel már csak olyan fenntartható közlekedési beruházások valósulnak meg, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez.
Hazánkban a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés. A 2010 óta eltelt időszak a magyarországi közúthálózatok és az azzal összefüggő infrastruktúra rég nem látott fejlődését hozta. A kormány által elfogadott nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az Európai Unió új 2014-2020-as pénzügyi ciklusa közlekedésfejlesztési szempontból rendkívüli potenciált hordoz. 2014 és 2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban és az európai hálózatfejlesztési eszközből a magyar közlekedés-fejlesztésre jelentős összegek állnak rendelkezésre, amit további források egészítenek ki.
Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció regionális összekötő hídként definiálja Magyarországot, amelynek adottságai komoly jövőbeni fejlesztési lehetőségeket jelentenek. Hazánk földrajzi elhelyezkedésének előnyeit kihasználva összekötő kapocs lehet a kontinens északi és déli, keleti és nyugati része között, transzkontinentális léptékben pedig az ázsiai áruforgalom szempontjából tehet szert megkerülhetetlen közvetítő szerepre.
Az elmúlt néhány évtized gazdasági átalakulásának következtében két jelentősebb ipari tengely alakult ki hazánkban. Az egyik a nyugati országrészen végighúzódó járműipari tengely, amely az utóbbi évtizedben Kelet-Közép-Európába átstrukturált európai autóipar hatását mutatja. A Nagyszombat-Pozsony vonalat követve markáns szerepe van Győrnek, illetve a Szentgotthárd-Szombathely-Zala-egerszeg-Nagykanizsa térségnek. A térségnek emellett erős kapcsolata van az adriai kikötőkkel is. A másik jelentősebb tengely az ország keleti felén megjelenő nehézipari tengely, amely a Kassa-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros vonalat folytatva a Nyíregyháza-Deberecen-Nagyvárad gazdasági innovációs térségig tart.
A magyar gazdaság további versenyképességének javítása érdekében ezért a következő években kiemelt jelentőségűek lesznek a regionális kapcsolatokat erősítő közlekedési beruházások. A kormány elkötelezett amellett, hogy 2018-ra az összes megyeszékhely elérhető legyen kétszer két sávos autóúton, miközben autópályáink minden irányban elérik az országhatárt.
A tervezett közúti projektek során 600 kilométer új úthálózat épül az országban 1500 milliárd forint kiadásból, ebből 1100 milliárdot az autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztésekre fordítanak. A helyközi közösségi közlekedés fenntarthatósága érdekében mind a vasúti pályahálózat üzemel-tetésére, amely 74,1 milliárd forintot jelent, mind a vasúti és autóbuszos helyközi személyszállítási szolgáltatások végzésére 195,5 milliárd forintos, a 2015. évet meghaladó mértékű költségtérítési finanszírozást tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. A kiadási előirányzatok együtt megfelelő fedezetet biztosítanak a közlekedési társaságok működtetésére.
Mindezeken túlmenően 60,2 milliárd forint forrás jut az országos közúthálózat megfelelő színvonalú fenntartására és működtetésére, ami közel 4 milliárd forinttal több, mint az idei évben. Emellett jövőre 160 milliárd forintot fordíthatunk a kiemelt közúti fejlesztésekre a költségvetésből.
A közlekedés fejlesztése a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban a gazdaság élénkítését, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését szolgálja, az időszak egyik nagy nyertese pedig a vasút lehet. A kormány kiemelten kezeli a hazai vasút fejlesztésére irányuló beruházásokat, bizonyítja ezt az elmúlt években vasútfejlesztésre fordított közel 800 milliárd forint. A kormányzat stratégiai partnerként tekint a MÁV-ra, és elkötelezett a vasúttársaság fejlesztése mellett. A MÁV korábban veszteségesen működött, és inkább kötelező teherként nehezedett az állam vállára, ám mára a helyes lépésekkel sikerült a visszájára fordítani a folyamatot, a vasút versenyképes utazási és szállítási eszközzé vált. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy 2010 óta folyamatosan nő az utasok száma a személyszállító vonalakon, és 3 millió tonnával nőtt a vasúton szállított áruk mennyisége.
A vasút versenyképességének további erősítése érdekében olyan projektek indulhatnak meg rövidesen, mint például a Püspökladány és Debrecen közötti szakasznak az óránkénti 160 kilométeres sebesség elérését lehetővé tevő felújítása. Az elmúlt években jelentős előrelépést értünk el a hazai infrastruktúra-fejlesztés terén, de még számos feladat áll előttünk, hogy az évtizedes mulasztásokat pótolni tudjuk. Ezért különösen fontos, hogy a most kezdődő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonyan tudjuk felhasználni.
A 2016. évi költségvetés ezen az úton indul el számos olyan beruházással, amely mindannyiunk hétköznapjait kényelmesebbé teheti. Ezért javaslom a költségvetés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
