DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 18 törvény módosítását helyezi kilátásba, 18 olyan törvényét, amely szükséges ahhoz, hogy az ezen a héten megvitatott költségvetési törvénytervezetet megalapozottan tudja a tisztelt Ház elfogadni. A törvényjavaslat annak tükrében kerül a mai napon megvitatásra, hogy a Ház megismerte a költségvetési törvényjavaslatot, megvitatta, annak tartalmát kielemezte, majd ennek ismeretében és a már benyújtott módosítási javaslatokat is figyelembe véve igazítja hozzá a hatályos törvényeket. Jelzem, hogy ebben a javaslatban új törvény nem került bemutatásra, a hatályos törvényeket módosítja annak érdekében, hogy a leendő költségvetési törvényben foglaltakat tudja a magyar társadalom 2016-ban teljesíteni, értékelni, a magyar adózók, a magyar gazdasági szereplők és a magyar polgárok, önkormányzatok ennek megfelelően tudjanak eljárni. Ugyanis ez nem egy házépítés, hanem egy olyan logikus és koherens törvényalkotási folyamat, amely először a lényeget vitatja meg, és utána a kabátra választja ki és varrja meg a gombot.
Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat azon adata, hogy mindössze 59 szakaszt tartalmaz, annak is köszönhető, hogy 2012-től kezdődően egy következetes, a magyar gazdaság fejlesztését, a magyar gazdaság válságát leküzdő gazdaságpolitikát folytat a kormány.
(8.50)
Emlékezzünk rá, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP-kormány átvette a kormányzást, az államadósság GDP-arányosan nézve meghaladta a GDP 80 százalékát. Ez köszönhető volt nyolc év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásának, amely vízió abba az irányba mutatott, az volt a célja, gondolom, hogy az 52 százalékos átvett GDP-arányos adósságot felnövelje 80 százalékra, közben felvegyen 14,3 milliárd euró kölcsönt az Európai Központi Banktól és az IMF-től, és eljuttassa az országot egy olyan helyzetbe, hogy hamarabb mondhatott volna csődöt, ha időben nem vált kormányt a magyar társadalom, ha időben nem a Fidesz-KDNP-kormány jön létre, és nem teszi meg azokat a szükséges intézkedéseket, amely megmenekítette hazánkat a csődtől.
Ez volt egy koherens, előkészített, logikus, átlátható és jövőbe mutató gazdaságpolitika, amit az MSZP-SZDSZ-kormányok gyakoroltak. Tehát 52 százalékos GDP-arányos adósságról felemelni az államadósságot 80 százalék fölötti GDP-arányos adósságra.
Miért mondtam azt, hogy a magyar kormány 2010-et követően következetesen és stabilitásra törekedve igyekszik csökkenteni az államadósságot és elindítani a gazdasági fejlődést? Ma ott tartunk, hogy márciusi éves viszonylatot nézve a gazdasági növekedés elérte a 3,4 százalékot. Ma ott tartunk, hogy az infláció nem éri el az 1 százalékot; ma ott tartunk, hogy a GDP-arányos államadósság fokozatosan, folyamatosan csökken. Ma ott tartunk, hogy a keresetek reálértéke növekszik; ma ott tartunk, hogy a nyugdíjak értékállóságát megteremtettük. Mindehhez az kellett, hogy a gazdaságpolitika eszközeként szolgáló adópolitikában is következetes munkát végezzünk el, azaz 2012. január 1-jétől változatlan az áfa mértéke, 2012. január 1-jétől változatlan a társasági adó mértéke, 2012. január 1-jétől a következő év január 1-jéig változatlan a személyi jövedelemadó mértéke, amely 2016. január 1-jétől kedvezőbb irányba, 1 százalékos csökkenéssel fog változni, amely mintegy 110 milliárd forintot hagy majd az embereknél.
Ez a stabilitás, ez a fajta következetes gazdaságpolitika eljuttatta az országot, eljuttatta a magyar nemzetgazdaságot oda, hogy jó értékekkel tud szerepelni a nemzetközi összehasonlításban is, és olyan értékeket tud felmutatni, amire nagyon kevesen képesek Európában, amire olyan országok képesek, amelyeknek a jólétét, amelyeknek a stabilitását mindig példaként szoktuk magunk elé állítani. Az az igazság, hogy ők 20-30 éve követik ezeket az értékeket, ez is a jólétük és stabilitásuk fontos kelléke és előfeltétele. Reméljük, stabil magyar kormányzásnál ez az irány fennmarad, és mi is elérjük azt a stabilitást és életszínvonalat, amit a példaként állított országok elértek.
Az előttünk lévő törvényjavaslat pont ezekre az értékekre alapozva döntött úgy, hogy a 2011-ben elfogadott képletet, amelyet az államadósság csökkentésével kapcsolatban írt elő az akkori kormányzat, azt megváltoztatta, mert mondjuk azt, hogy makrogazdasági szempontból - többszörös idézőjelben mondva - túl jól állunk. Amikor azt a képletet elfogadtuk, akkor magas volt az infláció, magasabb volt az államadósság és magasabb volt a költségvetési hiány. Ma ezek a számok, valóban úgy van, hogy egészséges gazdasági fejlődés biztosításának követelménye mellett nem tarthatók. Ezért nagyon helyesen fogadta el a kormány és terjesztette elő ezt a törvénymódosító javaslatot, összhangban az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács iránymutatásával, hogy egy olyan képletet állítson föl, amely kezelhetővé teszi ezt a problematikát, kezelhetővé teszi azt, hogy alacsony infláció, alacsony államháztartási hiány mellett is csökkenjen és legyen értéke és mértéke az államadósság csökkentésének, és ez ne veszélyeztesse a gazdasági fejlődést, ne veszélyeztesse az állampolgárok megélhetését és az önkormányzatok gazdasági és forrásviszonyait és a forrásoknak az elérhetőségét.
Meg kell említenem, hogy ez egy nagyon bölcs döntés. Bölcs döntés, mert kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaságpolitikát, és jó jelet mutat a befektetők részére, és jó üzenet fogalmaz meg a magyar adósságcsökkenés pályáját tekintve is, amely most már alacsonyabb, mint amikor átvettük GDP-arányos 80 százalékos adósságnál.
De ugyanilyen fontos üzenet az is, hogy ugyan elmarad a társasági adó tervezett csökkentése, de azért vegyük figyelembe azt, hogy az az irány, amely a személyi jövedelemadó csökkentésével fogalmazódik meg, az viszont erősödik. Említettem volt korábban, hogy 1 százalékkal csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Nem lehet a kettőt egyszerre alkalmazni, jelenleg nem vagyunk mi olyan erősek, de remélhetőleg egy pár éven belül leszünk olyan erősek, hogy a 10 százalék alatti társasági adót is el tudja viselni a magyar költségvetés. A 10 százalék megtartása azonban nem egy ördögtől való dolog. Ez a társaságiadó-mérték egyébként is európai összehasonlításban még így, 10 százalékot tekintve is igen alacsonynak tekinthető, és sokkal alacsonyabb az MSZP kormányzása alatt alkalmazott 17-18 százalékos társaságiadó-mértéknél. Ez egy bölcs döntés, jól tükrözi a kormányunk megfontolt és a hosszú távú stratégiákban megfogalmazottakhoz igazodó gyakorlatát.
Amit még meg szeretnék említeni hozzászólásomban - és vártam már, hogy elmondják, hogy a költségvetés előkészítésével kapcsolatos adatok, információk titkosítása micsoda dolog -, meg kell említenem azt, hogy ez egyébként összhangban van a hatályos adatvédelmi törvénnyel, amely hatályos adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az előkészítéssel kapcsolatos háttérszámítások a döntés meghozataláig nem nyilvánosak. Ezt eddig is alkalmazták, most egy lex specialisként beemelte a jogalkotó, az előterjesztő az államháztartási törvény szabályai közé, már csak azért is, mert itt pontosításokat kell hogy alkalmazzunk, mert ez egy speciálisabb terület, mint egy általános mondattal szabályozni az adatvédelmi törvényben. Hozzá kell tennem, hogy ezek nagyon fontos dolgok, hogy ennek a titkosításnak vannak igen fontos indokai. Például azok a gazdasági társaságok, amelyek egyébként befizetők a költségvetésbe - vagy osztalék, vagy adó formájában -, és mondjuk, tőzsdei társaságok, nem volna szerencsés, hogy már egy évvel a tényleges tőzsdei szereplésük és gazdasági évüknek a megkezdése előtt nyilvánosan közöljék, hogy például mi az osztalékelvárási kötelességük. Ez szerintem valóban veszélyes, piactorzító, a magyar gazdaság meghatározott cégeinek a politikáját veszélyeztető információ lenne, tehát ilyen értelemben is rendkívül indokolt az ilyenfajta korlátozása az adatok hozzáférésének, és összességében ez a félelem és ez a védelem nem akadályoz egyébként senkit abban, hogy az elfogadott költségvetéssel kapcsolatos adatokat, előkészítést alátámasztó adatokat megkérdezze, amikor ez már elfogadást nyert.
(9.00)
Annyit szeretnék még mondani ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy fontos eszköze, hogy 59 szakasz. Én már lassan ötödik éve vagyok országgyűlési képviselő, azt hiszem, ilyen rövid költségvetést megalapozó törvényjavaslat még nem került a Ház elé. Ez is mutatja, hogy a stabilitás kormányzása, a stabilitás kormánya vagyunk, és a stabil kormányzásnak egyik érdeme az, hogy rövid, érthető és célszerű törvényjavaslatokat tudunk megfogalmazni, még akkor is, ha vannak ebben a törvényjavaslatban olyanok, amelyek gazdasági kényszerből időhosszabbításokat eredményeznek. Például a bányatörvény módosítása is bekerült, amely az elhagyott szénhidrogénkutak rekultivációinak a kezdeti időpontját és a lezárás időpontját két évvel eltolja. Ennek egyébként alapvetően gazdasági okai vannak: a magyar bányahasznosítóhoz szükséges pénzek - átértékelve ennek a rekultivációnak a költségeit, indokolt ennek a halasztása. És meg kell mondanom, alá kell húznom ezzel kapcsolatban, hogy ezek a kutak már több évtizede háborítatlanul, lezárva vannak országszerte, egyébként közvetlen környezeti kárt nem okoznak, a környezetet közvetlenül és közvetve sem veszélyeztetik, csak a terület rekultivációja van hátra.
Összességében azt lehet elmondani, hogy ez a törvényjavaslat jól követi a költségvetési törvényben meghatározott gazdasági irányainkat, célszerű és okszerű módosításokat alkalmaz, aminek következtében bátran merem javasolni a tisztelt Ház számára, hogy szavazza meg és fogadja el a vita után az előttünk lévő törvényjavaslatot. (Dr. Józsa István: Röhögés nélkül.)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
