GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatból egyértelműen látszik, hogy a munkánkat meghatározó szempontok nem változtak. Ahogyan a kezdetektől mindig, most is a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés céljai állnak törekvéseink középpontjában.
Magyarország az elmúlt időszakban sikeresen küzdötte le a válság utóhatásait, mára pedig a legversenyképesebb európai országok között tartják számon. A magyar gazdaság külső gazdasági mutatóinak markáns javulása miatt a nemzetközi hitelminősítők is bizalmat szavaznak terveinknek és intézkedéseinknek, mi pedig folytatjuk a megkezdett munkát.
A külső szemlélők is úgy tartják, hogy országunk gazdasága a vártnál jobban teljesít, mi azonban tudjuk, hogy eredményeinket mindannyiunk kemény munkája árán értük el. Ezután is, mint mindig, meg fogunk küzdeni a sikerért, mert az ország eredményessége a dolgozó emberek számára lehetőséget biztosít a munkára és a tisztes megélhetésre. Tesszük a dolgunkat, ahogy a magyar emberek is ezt teszik, és ezt is várják el tőlünk. Az önök előtt lévő törvényjavaslat az ő érdekeik figyelembevételével készült el és került benyújtásra.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban az előbbiekben ismertetett célok megalapozására 18 törvény módosítására teszünk javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a javasoltak közül kiemeljek néhányat.
Először is. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása kapcsán változtatásra kerül a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározandó államadósságmutató csökkentésére vonatkozó szabályrendszer. A jelenleg hatályos adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, amikor még a gazdaság teljesítménye jóval gyengébb, az infláció mértéke pedig jóval magasabb volt. A magyar gazdaságban azonban a gazdasági növekedés és az akkor még nem is remélt nagyon alacsony infláció korszaka köszöntött be.
A Költségvetési Tanács legutóbbi véleményében fel is hívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adósságszabályból következő hiány olyan egyenlegjavítást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná, és számos egyéb kedvezőtlen következménnyel járna. Ezért annak új, az Alaptörvénnyel összhangban álló meghatározása, megváltoztatása indokolt.
A javasolt módosítás által a jelenleg hatályos szabály a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Erre az esetre, amikor tehát kiemelten jól teljesít a gazdaság, szigorúbb költségvetési politikát ír elő a rendelkezés. Ennek hatása anticiklikus, és megfelel az általánosan elfogadott elvnek, hogy javuló gazdasági teljesítmény esetén az államnak érdemes takarékoskodni és kihasználni az alkalmat az államadósság csökkentésére.
Kevésbé kedvező gazdasági környezetben, 3 százaléknál alacsonyabb infláció és 3 százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósságmutatót akként kell meghatározni, hogy annak csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot érjen el. Ez nem jelenti azt, hogy az adósságmutató csökkentése ennél ne lehetne nagyobb, sőt a középtávú költségvetési hiánycél eléréséhez kapcsolódó összhang előírásával az előírt szabály ennél általában jóval nagyobb mértékű csökkenést biztosít.
A változtatás tehát összhangban áll a fejlődő magyar gazdaság elvárásaival és eddig elért eredményeivel. Az új képlet koherens az Alaptörvénnyel, módszertana egyszerű, egyértelmű és átlátható, szakmai megalapozottsága pedig tükrözi a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék javaslatait, valamint támogatja az ország és a kormány államadósság elleni küzdelmét.
Tisztelt Ház! A módosítás továbbá rendelkezik az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban történő hatálybalépéséről. Az Országgyűlés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben 2015. január 1-jei, majd 2016. január 1-jei időpontot határozott meg az egykulcsos társasági adó bevezetésének időpontjaként. Tekintettel azonban arra, hogy a társasági adó szabályai továbbra is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek. Így a költségvetési kiadások finanszírozására az ebből eredő többletbevétel fenntartása lényegében minden érdeksérelem nélkül igazolható.
A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. A befektetők és a magyar állam közös érdeke a tervezhetőség, hiszen, mint ahogy szokták mondani, még a kiszámítható ellenfél is jobb, mint a kiszámíthatatlan barát. A magyar állam a befektetők kiszámítható barátja kíván lenni, éppen ezért a stabilitási megtakarítási számlán tartott befektetések feltörése esetén a fizetendő adó mértékét egy éven belül 20 százalékban, az egy évet elérő befektetések tartása esetén 10 százalékban határozzuk meg. A jelenleg is hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá. Így tehát a javaslat középtávon jóval kedvezőbb feltételeket biztosít a számlatulajdonosok számára. A befektetés fenntartásának időtartamához kötött adómérték csökkentése így lehetővé teszi az említett összegek minél előbbi bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe, mindemellett nagymértékben javítja hazánk befektetői környezetét. Az átalakítás eredményeként ugyanakkor a jövőben ilyen számlát nyitó magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válik a minimum 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség, ez azonban része az elvárható, ugyanakkor méltányos közteherviselésnek.
A módosítás korlátozza az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát. A finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatná, amely veszélyeztetheti az államadósság legalacsonyabb költségen történő finanszírozását, továbbá piacbefolyásolást eredményezhet. Mindez aránytalan érdeksérelemmel és illetéktelen befolyásolás lehetőségével járna az állam pénzügyi érdekeire, kárt szenvedhet az elmúlt években visszaszerzett gazdasági szuverenitásunk, a magyarok jövedelme és befektetései pedig újra ki lennének szolgáltatva a spekulációs érdekeknek.
A módosítás emellett korlátozza azoknak a költségvetési tervezés során keletkezett adatoknak a nyilvánosságát is, amelyeket a kormány a központi költségvetésről szóló törvény benyújtásakor nem hoz nyilvánosságra.
(8.10)
A tervezés folyamata során keletkező háttérszámítások, tervezési adatok és elemzések nyilvánosságra hozatala csökkentené versenyképességünket, veszélyeztetné a külső befolyástól mentes költségvetési tervezést. Nem kívánunk azonban titkolózni, nincsenek rejtegetnivalóink a polgárok és a szakma képviselői előtt, ezért a nemzetgazdasági miniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A szabályozás tehát nem eredményezheti a költségvetési gazdálkodás átláthatóságának csökkenését, a költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatok ugyanis a jövőben is közérdekű adatok lesznek. A módosítás csupán a lehető legszűkebb körben korlátozza olyan adatok megismerését, amelyeknek nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintené az ország pénzügyi érdekeit.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezés kerül megfogalmazásra, miszerint költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagyberuházási projekteket kezelnek. A költségvetési felügyelői rendszer már számos esetben bizonyított, így a kormány úgy látta, hogy a jól működő rendszert érdemes kiterjeszteni minél több olyan intézményre, ahol közpénzzel gazdálkodnak. A felügyelők megismerhetik az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kezelésében lévő közpénz felhasználásával összefüggő adatokat, véleményezhetik a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, jogszabályban meghatározott különböző intézkedéseket tehetnek, továbbá kifogással élhetnek a nagy összegű kiadások tervezése esetén. A felügyelők szabályszerű, hatékony és kiegyensúlyozott gazdálkodásban érdekeltek. A jobb, egyszerűbb és olcsóbb megoldások keresésében a gazdasági társaságok vezetőivel együttműködve kölcsönösen tudnak majd támaszkodni egymás szakértelmére.
Az államháztartásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi továbbá, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási cél tekintetében a felhasználás ellenőrzése a kedvezményezett mellett olyan személyekre is kiterjedhessen, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közreműködnek. Céljaink szerint ez a módosítás is a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását hivatott elősegíteni.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjavaslat II. fejezetében szereplő, igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót. Ezek közül elsőként a reklámtörvény módosítására térnék ki. A törvényjavaslat eltörli a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, valamint 15 százalék mértékű reklámközvetítői díjat állapít meg, amelyet a reklámozóknak kell a közvetítő részére fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban. A szabályozás lényeges eleme, hogy a reklámozó közvetlenül a médiumoknak fizetné ki a hirdetése közlésének ellenértékét.
A jogszabály kidolgozásakor a franciaországi mintát követtük, ahol már 1993-ban hasonló módon szabályozták a médiumok és az ügynökségek közötti megállapodásokat. Számításaink szerint az ügynökségek a korábbi szabályozási keretek között hatalmas összegekre tettek szert, gyakorlatilag érdemi munkavégzés nélkül: a reklámbevételt hozó ügynökségek számára visszaosztott bónusz általánosságban mintegy 20-25 százalékos arányt is elérhetett a reklám ellenértékétől függően, de az utóbbi időben előfordulhatott 50 százalékos mérték is. Az új rendszer alapvetően a reklámközvetítői tevékenység átláthatóbbá tételét célozza, továbbá jelentősen csökkentheti a magyar vállalkozások reklámcélú kiadásait is, növelve a magyar gazdaság hazai és nemzetközi versenyképességét.
A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosítása során javasoljuk, hogy a parlament a szociális temetés bevezetésének céldátumaként 2017. január 1. napját határozza meg. A javaslat elfogadása esetén a szociális temetés feltételeinek körültekintő megteremtése érdekében további egy év felkészülési idő fog rendelkezésre állni az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók számára, hogy az egyedi viszonyokra való alkalmazást a törvény céljának megfelelően tudják kialakítani, és ezáltal biztosítani a lehetőség igénybevételét azoknak az állampolgároknak, akiknek nem áll módjukban kifizetni a mára mintegy több százezer forintra rúgó temetési költségeket. A szociális temetés lehetősége jövedelmi viszonyoktól független, és családok százainak nyújthat jelentős, valós és nagymértékű segítséget.
Változtatni kívánunk a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátására vonatkozó törvényeken is. Az eltérő jogértelmezések kiküszöbölése érdekében javasoljuk a vonatkozó törvényi rendelkezések hatályba lépésének minimális, két hónapos módosítását. A tervezett módosítás emellett az ellátás folyamatos biztosítása érdekében pontosítja a szabályozást abban a tekintetben is, hogy a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mekkora készletet köteles biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani.
A törvényjavaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításával megteremti annak a lehetőségét, hogy a közhiteles hatósági nyilvántartást vezető szervek valamennyi olyan adatot jogosultak legyenek ellenőrizni és ennek érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ezekre vonatkozóan adatokat igényelni, amelyet törvény alapján egyébként is jogosultak kezelni. A szabályozás erősíti a közhiteles hatósági nyilvántartások naprakész állapotát, megkönnyíti a hatósági ügyintézést, olcsóbbá is teszi, és a legfontosabb, hogy mentesíti az ügyfeleket az adminisztratív terhek alól, így az ügyfelek számára gyorsabb és egyszerűbb eljárást biztosít.
Fontos azonban kiemelni, hogy a szabályozásnak nem célja az adatok öncélú és jogosulatlan felhasználása, erre az adatok célhoz kötött kezelése hiányában egyébként sem lenne az adatkezelőnek lehetősége. A módosítás során tehát kizárólag az egyszerűsítésre, a közhitelesség erősítésére és az eljárások költségeinek csökkentésére törekedtünk.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésképpen elmondható, hogy a benyújtott és előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal szoros egységet alkot és annak megalapozását szolgálja, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a tisztelt Ház, a vendégek megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)
