GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nyilván nem kívánhatok és nem is tudok mindenre válaszolni, ami a vitában elhangzott, hiszen meglehetősen hosszú és sok kérdést érintő vitát folytatott le az Országgyűlés, viszont kérem, engedjék meg, hogy a kormány nevében valamennyi, a vitában hozzászóló képviselőnek megköszönjem a részvételét. Néhány kérdést fogok tehát csupán érinteni.
Az első. Szeretném elmondani újólag, hogy a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat a költségvetés jogrendszeri megalapozását szolgálja. A költségvetési törvény pénzügyi-számszaki megalapozását a kormány megelőzőleg elvégezte. A jogrendszeri megalapozásra azért van szükség, hogy jogi stabilitást biztosítson a költségvetésnek. Amennyiben ez egyébként a költségvetést megelőzőleg kerülne elfogadásra, és a későbbiek során viszont az Országgyűlés a költségvetési törvényt módosítani szeretné, az jogilag instabil helyzetet hozna létre, tehát ennek ez a normális logikája, és ez így van jól.
A második, amit szeretnék kiemelni a vitából, az adósságszabályozás kérdése. Teljesen egyértelmű, hogy az államadósság csökkentését a továbbiakban is biztosítja az Alaptörvény, és a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvény feltételeinek, követelményeinek, tehát az adósság további csökkentésére sor fog kerülni. Egyébként az adóssággal összefüggésben lefolytatott vita szerintem rendkívüli módon érdekes volt, és ha megengedik, akkor a hozzászólásom végén erre is kitérnék, és néhány megjegyzést tennék majd.
A mostani új szabály bevezetése azért fontos, hogy a gazdasági növekedés lehetőségét a következő időszakban Magyarország még jobban ki tudja használni, az emberek érdekeit figyelembe véve.
Ami a költségvetés transzparenciáját, átláthatóságát illeti: ez nem sérül. A szabályozás egyértelműen összhangban van az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló törvény jelenlegi szabályozásával. Csupán arról van szó, hogy a jövőben nagyobb védelmet kívánunk biztosítani olyan adatoknak, amely adatok nyilvánosságra kerülése, nyilvánosságra hozatala sértené az ország és az emberek érdekeit, ami a spekulációt szolgálná az ország ellen, nem pedig az ország kiegyensúlyozott gazdasági növekedését szolgálná.
Egyébként azok az adatok, amelyek a jövőben is nyilvánosságra hozhatóak az ország gazdasági érdekeinek sérelme nélkül, azok a jövőben is nyilvánosságra hozhatók, nyilvánosságra hozandók lesznek.
Volt egy felszólalás, amely a lóversenyfogadást érintette, attól félvén, azt vizionálva, hogy esetlegesen a lóversenyfogadás területén valaki kizárólagos jogosultságokat szerezne másokkal szemben. Szeretném elmondani, a törvényjavaslat célja az, hogy előkészítsük a francia „ötösbefutó plusz” játékhoz való magyar csatlakozást. Ennek a törvényi kereteit teremtjük most meg, illetve lehetővé tesszük, hogy ennek érdekében a francia féllel az érdemi tárgyalások megkezdődhessenek. A törvényi keretek megteremtését követően egy vagyonpolitikai döntés fog majd születni, amely a tervek szerint kizárólag állami szervezők számára, állami tulajdonú szervezők számára teszi majd lehetővé az „ötösbefutó plusz” játékhoz való magyar csatlakozást. Tehát nincs arról szó, hogy bármilyen magánérdek ezen a területen megjelenne. A jelenlegi állami tulajdonú vállalatok közül a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. vagy a Szerencsejáték Zrt. lehet az - mint kizárólagosan állami tulajdonban levő vállalatok -, amelyek a lóversenyfogadás területén a törvényi szabályozásnak köszönhetően lehetőséghez juthatnak, tehát magánérdekek itt nem jelenhetnek majd meg.
(11.20)
Ami az eladósodást, Magyarország makrogazdasági mutatóit és általában a magyar gazdaság teljesítményét illeti: én vitathatatlan ténynek tartom, és ezt senki nem is vitatja a világban, hogy a magyar gazdaság jól teljesít. Európa egyik legjobban teljesítő országa Magyarország, akár a gazdasági növekedés adatait tekintjük, akár az ipari termelés növekedési adatait tekintjük, akár a foglalkoztatásnövelési adatokat tekintjük, a munkanélküliség csökkenését, a fogyasztás bővülését, akár az államadósság csökkenését, akár a költségvetési hiány mértékének a csökkenését vagy a fizetésimérleg-adatokat.
Sőt mi több, azt is lehet mondani, ha valaki megnézi - minden héten megjelenik - az Economist nevezetű neves nemzetközi üzleti lap hátoldalán, a végén, az utolsó lapok között a táblázatokat, ahol több ország makroökonómiai adatait hasonlítják össze, azt láthatja, hogy az elmúlt időszakban, jó fél éven keresztül az a jellemző, hogy Magyarországnak minden adata jó és javul, úgy, hogy valamennyi versenytársunk esetében legalább valamelyik adatnak a romlását lehet az ott mért makroökonómiai adatok közül megismerni. Valamelyik adatuk tehát mindig romlik vagy pedig kedvezőtlen. A magyar adatok viszont mind folyamatosan javulnak és jók is.
Tehát látható, hogy Magyarországon egészen érdekes, azt lehet mondani, hogy szokatlan gazdasági eredményeket értünk el. Nem tartom helyesnek egyébként, hogy bármilyen politikai megfontolásból ezeket az eredményeket valaki lebecsülje, vagy különösképpen, hogy azt megpróbálja letagadni a nyilvánosság előtt. Különösen azért, mert mindannyian tudjuk, a gazdaság szereplőinek a döntését jelentős mértékben befolyásolják, hogy milyennek ítélik meg a gazdaság jelenlegi helyzetét, és milyennek ítélik meg a kilátásait. Ha valakik egyébként teljesen megalapozatlanul, önös politikai szándékból ezeket a kilátásokat sötétebbre festik, mint amilyenek azok valójában, akkor ezzel lehet, hogy a saját hitük szerint valamilyen politikai előnyt kovácsolnak maguknak, de egész biztos, hogy egyrészt nem szolgálják ezzel az ország gazdasági érdekeit, különösképpen pedig nem szolgálják azoknak a vállalkozásoknak a gazdasági érdekeit, amelyek esetlegesen rájuk hallgattak.
Ezért azt szeretném kérni, különösképpen azok részéről, akik a saját kormányzási időszakukban 52 százalékról 84 százalékra növelték a magyar államadósságot, úgy, hogy közben nemcsak az államadósság növekedett, hanem a magánszemélyek adósságállománya is óriási mértékűre duzzadt, tehát nemcsak a közadósságot, hanem a magánadósságot is az egekbe engedték szökni, azok ebben a kérdésben több szerénységet és több önmérsékletet tanúsítsanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
