HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A tegnapi nap során Orbán Viktortól megtudhattuk, hogy az elmúlt öt év ugyan az erő politizálásának a jegyében telt el, de ennek vége, és ezentúl a politizálásuk központjában a figyelem lesz; tehát hogy a korán kelő, keményen dolgozó kisembereknek az ajtaján bekopogtassanak, megkérdezzék, hogy mi a baj, miben tudnak segíteni, hogy minél inkább tudjanak figyelni Magyarország polgáraira. Ez a beszéde Orbán Viktornak - mint más egyéb beszéde is egyébként - kifejezetten örömmel tölti el szívünket-lelkünket, és egy-egy ilyen beszéd meghallgatása után felmagasztosult, már-már vallásos áhítatú állapotba kerül az ember. És akkor aztán ebben a lelkiállapotban kinyitja ezt a törvényjavaslatot, hogy felkészüljön a másnapi beszédére, és azt kell tapasztalja, én magam is ezt tapasztaltam, hogy sajnálatos módon ez a törvénytervezet még az erő politizálásának a jegyében fogant, és szó sincs arról, hogy önök bárkire oda akarnának igazából figyelni, hacsak nem a saját kényelmükről van szó, és a saját maguk minél inkább jobban történő bebetonozásáról.
Úgyhogy én azt gondolom - a miniszterelnök szavait megszívlelve -, hogy ezt a törvényjavaslatot önöknek vissza kellene vonni, észre kell venni, hogy ezt rossz kottából játsszák, ez az időszak már elmúlt, az erő politizálásának vége, és mostantól kezdve a kisemberekre való figyelemre kell összpontosítaniuk. Tudniillik ez a törvény, az összes 19 benne módosuló törvény mindegyike arról szól, hogy önök hogyan akarják az erő politizálását folytatni, tehát ezért javaslom, hogy összhangban miniszterelnökünk politizálásával, vonják vissza ezt a törvényjavaslatot.
Rátérve a konkrét módosításokra, amelyeket itt a törvényjavaslatban olvashatunk, az előbbiekben már sok szó esett az államadósság növekedéséről, én egyetlenegy gondolattal szeretném csak kiegészíteni az előbbiekben elhangzottakat. Ez pedig: rögtön az 1. §-ban egy újabb 2/a) bekezdéssel szeretnék önök kiegészíteni a 4. §-t, ami arról szól… Pontosabban nem, bocsánat! A következő, a 2. §-t hadd említsem meg, hogy az államadósságmutató számításakor nem kell figyelembe venni majd az államadósság növekedését olyan értelemben, hogyha az az európai uniós források utólagos visszatérítéséből ered vagy bármely más olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a költségvetési törvényben. Tudjuk - ettől hangos a magyar sajtó -, hogy igen, tízmilliárdok, adott esetben százmilliárdok sorsa vált kérdésessé azok után, hogy az Európai Unió által lefolytatott különböző célvizsgálatok alapján megállapították, hogy jelentős ilyen jellegű források hibásan kerültek felhasználásra, illetve jelentős olyan jogellenes visszaélések vannak az egyes felhasználásokban, ami arra kötelezi Magyarországot, hogy ezeket a forrásokat visszafizessék, illetve egyes kifizetéseket meg felfüggesztettek. Azért, hogy az önök kényelmét ez ne befolyásolja, ezért tehát ezeket a visszafizetendő forrásokat majd nem kell figyelembe venni az államadósság keletkezésénél, illetve az államadósságmutatókor. De valójában tudjuk, hogy egyébként ez igenis növelni fogja az államadósságot, különösen akkor, ha ezeket a pénzeket már korábban elköltötték, és most majd valamiből vissza kell fizetni.
Egyébként pedig egy stilisztikai hibára hadd hívjam már fel az önök figyelmét! Én tudom, hogy a magyar közmondás szerint az idő pénz, de nem az időigényből származik az államadósság növekedése, hanem abból a pénzből, amit önöknek vissza kell fizetni. Úgyhogy kérem, ezt a kis elírást, ha lehetséges, javítsák majd a 2. §-ban.
De menjünk tovább, és beszéljünk a titkosított költségvetés-tervezésről, ami önök szerint igenis elfogadható, hiszen pénzügyi és gazdasági érdekek eredményezhetik azt, hogy önök bizonyos előkészítési fázisban háttérszámításokat, a tervezés megalapozottságát titkosíthatják, bizonyos dolgokat két évig, bizonyos dolgokat tíz évig; tehát nem a törvény elfogadásáig, hanem még azon túl is jóval, két, illetve tíz évig. Aradszki képviselőtársunk azt mondta, hogy ez az adattörvénnyel összhangban van, én pedig szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra az apróságra, amit úgy szoktak hívni, hogy Alaptörvény, amit önök találtak ki, önök fogalmaztak meg, önök fogadtak el, és amiben a közpénzügyi fejezetben az van leírva, hogy a költségvetés tervezése csak átlátható módon és ésszerű részletezettséggel történhet meg. Ezen paragrafusokkal is totálisan szembemegy az, hogy önök a költségvetést már a tervezési fázisban titkosítani akarják, és hosszan előremutatóan ezt a titkosítást fönn is akarják tartani. Ilyenkor az emberben felmerülnek azok a költségvetési sorok, költségvetési tételek, amelyek kapcsán csak az elmúlt időszakban is hányszor meg hányszor kértünk ki különböző adatokat, és semmi érdemi információt nem kaphattunk, illetve amikor kaptunk, akkor már post festán voltunk, már gyakorlatilag a döntés meg is született.
Két kis apróságot, nem nagy állami beruházásokat szeretnék önöknek idecitálni, ami nem több száz milliárdos kiadással jár adott esetben, hanem csak ilyen pár tíz milliárdosakat hadd említsek meg. Ilyen a Városliget-projektnek a kérdése, ami az idei évben 10 milliárdot jelent, a következő évben 20 milliárdot jelent, és valami miatt ez különösen is megerőltető a kormányzat számára, hogy az ezzel kapcsolatos előkészítéseket, háttértanulmányokat, számításokat s a többi… - mire akarják konkrétan költeni ezeket az összegeket, ezeket az adatokat kiadja. És amikor már kiadja, akkor már sok esetben a döntés után vagyunk, illetve azok az adatsorok, amiket elárulnak ezzel kapcsolatban, azok is csak további kérdések százait vetik fel abban a pillanatban.
(9.10)
De még egy megalapozás, még egy háttértanulmány és még egy költségvetési sor megalapozottságáról hadd beszéljek, ami igenis húsba-vérbe vágó probléma, ez pedig a gyermekétkeztetés ingyenessé tétele. Tisztelt államtitkár úr, ezt is jó párszor felvetettem már ebben a Házban, és már nagyon sokszor rámutattam, hogy én azt gondolom, hogy lehet hozni egyébként nagyon is támogatható törvényeket, mondjuk, például a tekintetben, hogy gyakorlatilag minden gyermek étkezhessen ingyen bölcsődében, óvodában, illetve majdan az iskolában, csak hogyha ehhez nem tesszük hozzá azokat a forrásokat, amelyeket ez a törvényjavaslat vagy az elfogadott törvény igényel, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint ami korábban volt.
Jelenleg ez a helyzet. És kértem, hogy mutassák ki, hogy miért csak annyi forrást biztosítanak az önkormányzatok számára önök gyermekétkeztetés ellátására, mint amennyi, mondjuk, a 2016. évi költségvetési törvénytervezetben benne van, illetve a 2015. évi költségvetési törvény módosításában benne van. Azóta is kérem, azóta sem kaptam meg ezeket a háttérszámításokat. Ugye, csak nem gondolják komolyan, hogy még majd ezt is titkosítani fogják, és azért nem adják át ezeket a számításokat, mert abból csak az derülhetne ki, hogy nem megalapozott ez a sor sem? Úgyhogy ha valami, akkor ez a paragrafus biztosan elfogadhatatlan ebben a törvényben. De hozzáteszem, és ezzel összefüggésben kell megemlítenem azt, hogy számtalan más egyéb ponton is vannak olyan érthetetlen, az átláthatóságot és az ésszerű részletezettség elvét sértő javaslatok, módosítások ezen törvényben, amelyek talán nem ilyen nagyságrendű problémát jelentenek, mint amit az előbbiekben elmondtam, de akkor is sértik az Alaptörvényt.
De hadd menjek tovább, mert számtalan olyan pont van, amit más képviselőtársaim még nem érintettek, de egyébként a törvényjavaslat része. Apróságokat említek talán, de én azt gondolom, hogy ezek akkor is fontosak. Ezentúl például költségvetési szerv alapító okiratának a kiadásához - korábban adott esetben a miniszterelnökre volt szükség, hogyha kormányhivatal vagy minisztérium alapításáról volt szó -, most már tudjuk a 11. § szerint, hogy a jogosult személy eddig nem volt helyettesíthető, most már helyettesíthető lesz. Bele sem merek gondolni, hogy milyen… - ez van benne szó szerint, mert látom, hogy a páholyban valaki nagyon rázza a fejét; kérem tisztelettel, el kell olvasni, önök nyújtották be ezt a törvénytervezetet. Egészen meglepő ez a mondat, illetve ennek a mondatnak a törlése, és tényleg meglepő következményekkel járhat.
A továbbiakban - hogy visszatérjek még egy másodperc erejéig az átláthatóságra és az ésszerű részletezettségre - önök azt mondják, hogy a költségvetési szervek fejezeteken belül címeket alkotnak, ezentúl majd a területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző szervek egy címben is szerepelhetnek, tehát nem kell külön-külön felsorolni majd az ő különböző költségvetési alpontjaikat, és ezt önök azzal indokolják, hogy például a honvédelem területén nemzetbiztonsági szempont szerint is alátámasztható, hogy ezeket nem kell külön-külön részletezni, hogy különböző költségvetési szervek adott esetben mire mennyit költenek. Én ezt így, ebben a formában nem gondolom. Ha megnézi a jelenlegi költségvetési törvénytervezetet vagy bármelyiket, annak, mondjuk, az 1. mellékletét, ott sincsenek nagyon túlrészletezve, különösen, mondjuk, a nemzetbiztonsági szempontból jelentős költségvetési szervek, hogy melyik soron mit is jelent az egyes tétel, tehát én azt gondolom, hogy ezen szerveknek az összevonása még tovább csökkenti az átláthatóságot, és az ésszerű részletezettség elvét fogja sérteni.
A költségvetési felügyelő kapcsán, amit az államtitkár úr említett, azt meg kifejezetten nem értem. Az indokolásban ön azt mondta, hogy - egy pillanat, ez a 20. §, akkor most felolvasom, hogy egész pontosan miről is van szó - a költségvetési felügyelő több mindent tehet, így különösen előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. Tisztelt államtitkár úr, jelentem: pont ezeket a sorokat fogják törölni önök a törvényből, tehát ilyen értelemben a költségvetési felügyelő jogkörét, ha jól értem, önök majd csökkenteni kívánják.
Az önkormányzatok támogatásával kapcsolatban az egyes támogatási formák kapcsán az van meghatározva az államháztartási törvényben, hogy a megítélt támogatás a következő év december 31-éig felhasználható, de ettől el lehetett térni, és ezen eltérés szabályait módosítják most önök, méghozzá úgy, hogy a kormány egyedi határozata alapján rövidebb időt is meg lehet határozni. Én azt gondolom, hogy ez egy elég veszélyes út, hiszen az önkényes jogalkalmazás lehetőségét teremti meg, és szintén az erő politizálásának az egyik eszköze. Adott esetben majd ellenzéki települések esetén önök az eredeti törvényben meghatározott minimális felhasználási időkeretet durván le fogják csökkenteni, csak azért, hogy zavarba hozzák és pénzügyi nehézségeket támasszanak egyes települések számára? Bele sem merek gondolni, hogy milyen hatással fog ez majd járni a későbbiek során.
Ugyanez a helyzet bizonyosfajta bírságok kiszabása esetén. Eddig konkrét összeg volt megszabva, hogy adott esetben a támogatás felhasználása esetén milyen nagyságrendű bírság szabható ki. Na, ennek vége, most ezt a passzust önök kormányrendeletbe kívánják majd átemelni, tehát nyilvánvalóan itt is majd a kormányzat egyedi elbírálása, egyedi ízlésvilága alapján lehet meghatározni, hogy ki mennyit kell hogy fizessen bírság jogcíme alapján.
Azt, mondjuk, üdvözlendőnek tartjuk, hogy a költségvetési rendeletet ezentúl bizonyosan február 15-éig kell elfogadni, függetlenül attól, hogy az Országgyűlés a központi költségvetési törvényt hogyan fogadta el, tehát hogyha adott esetben január 1-jéig nem fogadta el, az adott településeknek akkor is el kell fogadniuk február 15-éig. Mondjuk, azért az kicsit vicces, hogy pont abban a törvényben van ez benne, amely egy júniusban elfogadandó költségvetési törvényt támasztana alá, tehát nem igazán értem, hogy pont most mi ennek a módosításnak a létjogosultsága, mindamellett, hogy ez ésszerű és egy valóban tulajdonképpen szükséges változtatás.
A lóversenyfogadás szabályainak megváltoztatása kapcsán: általában amikor egyébként szerencsejátékról beszélünk, megmondom őszintén, hogy az embernek a gyomra Magyarországon összeszorul, hiszen nem tudok nem arra gondolni megint - és e tekintetben egy szó nem hangzott el az indokolásban -, hogy vajon nem megint Andy Vajnát akarjuk-e valamilyen módon előtérbe helyezni vagy előnyben részesíteni. Tudjuk, ez az elmúlt évek gyakorlatának abszolút megfelelő lenne, hiszen már eddig is több száz milliárdos nagyságrendben kapott ajándékokat, kormányzati ajándékokat Andy Vajna. Bele sem merek gondolni, hogy ebből neki mennyit kell visszaosztania a Fidesz pártkasszájának a szürke- fekete zónájába - mindegy, ez csak egy zárójeles gondolat volt a részemről -, de tudjuk, hogy az online szerencsejáték-piacot ő nyerte meg, hogy azonfölül már csak öt kaszinócskát nyert el itt Budapesten és Budapest környékén, illetve, hogy azt az ajándékot is megkapta, hogy a koncessziós díjat a játékadóból leírhatja, tehát ezek mind-mind egyenként sokmilliárdos ajándékok voltak.
Vajon a lóversenyfogadás tekintetében most éppen milyen ajándékban fogjuk majd részesíteni Andy Vajnát? Nagyon szeretném, hogyha ezzel kapcsolatban konkrétan válaszolna a tisztelt államtitkár úr.
Az Eximbankkal kapcsolatban a következőt szeretném önöknek elmondani: a költségvetési törvényben is az van, hogy 20 milliárd forintos tőkeemelést hajt majd végre a kormányzat az Eximbanknál.
(9.20)
E tekintetben is a költségvetési törvényben indokolás egy kukk nincsen. Miért? Mert csak. Ilyen egyszerű. Tehát önök nem részletezik túl az ilyen húszmilliárdocskákat, hogy miért van igazából szükség, de aztán jön ez a törvény, és itt az van leírva, hogy milyen pluszjogosítványokat kap majd az Eximbank. Hát, azt a jogosítványt fogja kapni, hogy nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alapításakor az állam nevében eljárhat, szerződéseket köthet s a többi. Tehát az, ami eddig csak miniszternek volt megengedve, az most már az Eximbank lehetősége lesz.
Azt gondolom, hogy ez egy újabb és elég jelentős pofon az átláthatóság tekintetében, mert igenis ilyen nagyságrendű döntések esetén talán érdemes volna ezt a széles nyilvánosság elé tárni, akár adott esetben előzetesen is, hogy a miniszter tájékoztatja, mondjuk, az Országgyűlést, hogy milyen ilyen jellegű nemzetközi fejlesztési együttműködésre készülnek.
Aztán szintén az átláthatóságot és az ésszerű részletezettséget sérti értelmezésem szerint az, hogy eddig úgy volt, hogy az előadóművészeti szervezeteknél volt nemzeti és kiemelt kategória. Ezen belül voltak a színházak, a balett- és táncegyüttesek, zenekarok, énekkarok és így tovább.
Lehet, hogy a kategóriák megmaradnak, de abban már az Országgyűlésnek vajmi kevés döntési jogosítványa lesz, hogy az egyes szervezeteknek mennyi költségvetési támogatást juttasson, hiszen ezentúl - és ahogy láthatjuk, a 2016-os költségvetési törvényben is ez van - ezek csak nagy fejezetenként, nem szervezetenként, hanem fejezetenként és nem is nemzeti vagy kiemelt kategóriákban, hanem csak fejezetenként lesznek egy-egy nagy csokorba szedve. Azt gondolom, és talán a kormányzat eddigi politikája ezt támasztja alá, hogy ilyenkor mindig az szokott történni, hogy a kis házi kedvencek valamilyen úton-módon kicsit több pénzt kapnak, mint a kevésbé kedvencek.
És még egy dolog a végére: a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok szmsz-eit ezentúl nem kell nyilvánosságra hozni, nem kell a honlapokon megjelentetni. Ugyan miért? Erre is kérnék szépen egy adott esetben részletes és érdemi indokolást a tisztelt államtitkár úrtól, mert így csak arra tudunk gondolni, hogy az erőpolitizálás folyik tovább Magyarországon.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
