NYITRAI ZSOLT
NYITRAI ZSOLT
NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Választópolgárok! A 2016. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény együtt működik: együtt működik a központi költségvetésről szóló törvénnyel és együtt működik az adótörvényekkel. Azért működik együtt, merthogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet elősegíti a költségvetés alapvető céljainak elérését, azok megvalósulását.
Mik is ezek a fő célok? Ilyen fő cél a munkahelyteremtés. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb közös feladatunk. Ilyen fő célja a költségvetésnek az adócsökkentés, hogy adjuk vissza a pénzt az embereknek, ha ezt az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi. Több pénzt az embereknek - mondták annak idején a szocialisták, de a Fidesz az, amely végül is ezt megvalósítja a gyakorlatban. Nem véletlenül mondta a közelmúltban Oszkó Péter pénzügyminiszter úr azt, hogy szívesen lett volna ilyen gazdasági körülmények, ilyen nemzetgazdasági mutatók között miniszter, csak sajnos ez nem adatott meg neki.
A következő évben, a következő esztendőben, 2016-ban ilyen módon több mint 170 milliárd forint kerülhet vissza a magyar emberekhez, a magyar családokhoz. Az szja-t, a személyi jövedelemadót 16-ról 15 százalékra fogjuk majd csökkenteni. Nagyon fontos feladat és cél a családi adókedvezmények továbbvitele.
(9.40)
Átlátható díjrendszert akarunk, és több kisadó megszüntetése az, amely egyértelműen szerepel ebben az előterjesztésben, illetve az előterjesztéssel összefüggő egyéb szabályokban.
Ha megnézzük ezt a tervezetet, akkor azt tudjuk kijelenteni, ahogy azt már többen elmondták itt az ülésteremben, hogy 18 törvényt módosít majd a tisztelt Ház ennek az elfogadásával. A jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomaggal változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény is.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési esztendőben. A korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és a 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni.
Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos stratégiai jelentőségű adatok két évig nem nyilvánosak. Ezt gyakorlatilag minden felszólaló érintette eddig a hozzászólásában, és azt gondolom, hogy itt mindenképpen érdemes megállni egy pillanatra, hiszen ennek a szabálynak a bevezetése elemi érdekünk, a piac is így működik, ez az ország, az állam pénzügyi érdeke, és azért fontos ezt bevezetni, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a spekulációs érdekeknek. Az állam működése szempontjából, a gazdaság szempontjából szenzitív információkat ne tárjuk fel minden piaci és gazdasági szereplő előtt, hiszen így a saját utunkat nehezítjük meg, ugyanakkor az, amit az ellenzék nyilván el fog mondani, illetve már el is mondott, hogy az átláthatóságot ez korlátozza, nincsen így, hiszen gyakorlatilag minden adat nyilvánosságra hozható a mostani szabályozás szerint.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek ezen jogszabály elfogadását követően. A reklámközvetítéssel kapcsolatban egyértelmű célunk az, hogy ne legyen kettős díjazásra lehetőség. Pont ezért a jelenlegi reklámközvetítő, a reklámot közzétevő, jellemzően médiaszolgáltató reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja meg év végén. A kormány előterjesztésével eltörölné ezt a bónuszrendszert, hiszen annak jelentős piactorzító hatása van.
A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a stabilitásmegtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében azt gondolom, hogy az előterjesztés és az ehhez kapcsolódó jogszabályok egyértelműen a befektetők és a vállalkozások kiszámíthatósági helyzetét növelik, és a versenyképesség erősítése a cél. Még egyszer szeretném összegezni a legfontosabb célokat, nyilván itt a költségvetésre gondolok elsősorban: a munkahelyteremtés, az adócsökkentés, a családi adókedvezmények továbbvitele, illetve több kisadó megszüntetése.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
